Fotó: Vlagyimir Putyin elnök a Kremlben és Ebrahim Raisi iráni elnök (a képernyőn) az iráni Resht-Astara vasútvonal[i] építéséről szóló orosz-iráni együttműködési megállapodás aláírásáról tartott videokonferencián (Fotó: Mihail Klimentyev/az orosz elnök sajtószolgálata/TASzSz).
A Resht-Astara vasútvonal megépítése lehetővé teszi a zökkenőmentes közlekedési kapcsolatot Oroszország és Irán között az észak-déli útvonalon. A 162 km hosszúságú szakasz létrehozásáról szóló kormányközi megállapodást 2023. május 17-én írták alá, és ez nemtetszést váltott ki Washingtonban, mivel egy olyan közlekedési folyosó létrehozásához vezethet, amely kívül esik az USA ellenőrzésén.
„Természetesen ez az intézkedés, valamint az egész projekt mély aggodalomra ad okot számunkra, mivel a szankciók kijátszására irányul” - mondta Vedant Patel, az amerikai külügyminisztérium helyettes szóvivője.
Az észak-déli közlekedési ütőeret úgy tervezték, hogy összekösse a Balti-tengeri és az északi tengeri orosz kikötőket az iráni kikötőkkel, melyek a Perzsa-öbölben és az Indiai-óceánon találhatók. Az ambiciózus projekt megvalósításának egyetlen akadálya az iráni városok közötti szakasz volt. Oroszország 1,6 milliárd eurót kíván befektetni az iráni szakasz megépítésébe, és azt tervezi, hogy négy éven belül befejezi azt.
„Ez egy kis szakasznak tűnhet, de üzembe helyezése lehetővé teszi, hogy az észak-déli útvonal teljes hosszában közvetlen és megszakítás nélküli legyen, vagy ahogy a szakértők nevezik, zökkenőmentes vasúti összeköttetés jöjjön létre” - mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök az aláírási ünnepségen.
Szerinte az észak-déli közlekedési útvonal jelentősen hozzájárul a globális szállítási forgalom diverzifikálásához, és az új folyosó mentén történő szállítás jelentős versenyelőnnyel fog rendelkezni. Az áruk szállítása Szentpétervárról Mumbaiba körülbelül 10 napot vesz majd igénybe, míg a hagyományos kereskedelmi útvonalakon akár 30-45 napot is - magyarázta az orosz elnök.
Vlagyimir Putyin kihangsúlyozta, hogy az észak-déli folyosón történő áruszállításból származó bevételek és a kikötők intenzívebb rakodása ösztönzi a kapcsolódó vállalkozások létrehozását és növekedését.
Az orosz elnök elmondta, hogy e folyosóval kapcsolatos együttműködés Azerbajdzsánnal szoros partnerségben valósul meg.
“Az észak-déli útvonalon a vasúti infrastruktúra és az áruszállítás fejlesztésére irányuló együttműködésről szóló megállapodást az azerbajdzsáni fél fogja aláírni”- mondta Putyin. “Ez képezi majd a szükséges jogi alapot a három ország további sikeres koordinációjához” - tette hozzá az elnök.
Az USA külügyminisztériuma még nem hajlandó konkrét értékelést adni a projektről, de már szankciókkal fenyegetőzik a résztvevőkkel szemben.
„Indokoltak a szigorú szankciók az érintett országokkal szemben” - jelentette ki Vedant Patel, hozzátéve, hogy „minden, ezekkel a szankciókkal kapcsolatos intézkedés nagy problémává válik az USA számára”.
Vlagyimir Szazsin professzor, az Orosz Tudományos Akadémia Keleti Tanulmányok Intézetének vezető munkatársa nem lepődik meg a külügyminisztérium szóvivőjének kijelentésén, és emlékeztet arra, hogy az elmúlt másfél évben az USA a legkeményebb gazdasági nyomást alkalmazta Oroszországra.
- Természetesen megpróbálják megakadályozni az összes olyan lehetőséget, amellyel Oroszország megkerülheti a szankciókat, és ezekből rengeteg van. Annál is inkább, mert az utóbbi időben mind a Fehér Ház, mind a Kongresszus aktívan dolgozik azon, hogy megakadályozza az oroszellenes szankciók kijátszását. A vonatkozó dokumentumokat már kiadták, és az amerikaiak és az európaiak mostantól szorosan figyelemmel kísérik Oroszország minden olyan intézkedését, amellyel megkerüli a szankciókat.
»SP« (Szvabodnaja Pressza): - Miért kell ekkora figyelmet szentelni ennek a kis útszakasznak?
- Ez a vasúti szakasz az Észak-Déli Közlekedési Folyosó egy kis része, amely Szentpétervártól Indiáig tart, a hozzá tartozó elágazásokkal együtt. Ennek az ITC-nek (International Transport Corridor) több változata, útvonal variációja is létezik. Először a vasút, majd a Kaszpi-tenger és ismét a vasút Iránban. A következő lehetőség egy közvetlen vasút Szentpétervárról az Iráni Iszlám Köztársaság déli kikötőin keresztül melyek a Perzsa-öbölben vannak. Az úgynevezett keleti útvonalnak is vannak változatai - Oroszországon, Kazahsztánon, Türkmenisztánon és Iránon keresztül.
Közgazdászok szerint ezek közül a leghatékonyabb az Oroszországon, Azerbajdzsánon és Iránon keresztül vezető vasútvonal. Egyébként Athanaziusz Nyikityin volt az első, aki 500 évvel ezelőtt ezen a Nemzetközi Közlekedési Folyosón, a mai ITC útvonalán utazott. Az ITC-vel a 2000-es évek elején kezdtek komolyan foglalkozni, számos ország között születtek megállapodások, nyilatkozatok stb., de minden bizonytalan volt, mert az útvonal teljes üzembe helyezéséhez hatalmas beruházásokra lenne szükség.
Amikor Oroszországot gyakorlatilag minden északi útvonaltól elvágták (ahogy a »nátósok« mondják, a Balti-tenger már NATO-tenger), az ITC lett gyakorlatilag az egyetlen út Oroszország és a szintén szankciókkal sújtott Irán számára, hogy elérje az óceáni térségeket, az Indiai-óceánt és a többit.
Ez az útvonal kezdettől fogva nagyon ígéretes volt; mostanra a döntés megszületett. Annak idején félvállról néztek rá, és sem Iránnak, sem nekünk nem volt rá pénzünk, de most Moszkva és Teherán kénytelen foglalkozni ezzel a problémával. Sok újságíró ezt az ITC-t még az »élet útjának« is nevezi.
»SP«: - Miért érdekli az amerikaiakat egy olyan közlekedési útvonal, amely egy tőlük távoli régióban húzódik?
- Az általam említett helyzet és a mostani álláspontok alapján akarják elvágni ezt az „életutat” Oroszország előtt. Most alaposan megvizsgálnak mindent, a mikroszkóp alatt minden rést, minden repedést felderítenek, ami az oroszellenes szankciók és az Irán-ellenes szankciók hatékony rendszerében is megjelenik. Ez tehát érthető reakció Washington részéről.
»SP«: Már több ezer szankció van érvényben ellenünk. Irán is szankciók alatt áll. Méghozzá hosszú ideje. Milyen szankciókat tudnak még bevezetni, hogy megállítsanak minket?
- Oroszország megelőzte Iránt a szankciókban. Állandóan lehet szankciót hirdetni - egy bizonyos vállalat, egy bizonyos embercsoport vonatkozásában. Ez egy soha véget nem érő folyamat. Egy iráni vagy orosz üzletember, egy pénzember belekeveredik valamibe, valahol, és akkor szankciókat vetnek ki ellene. A globális szankciók közül azonban, igaza van, jól mondja, már mindent kivetettek, most az amerikaiak és a nyugat-európaiak fő feladata az, hogy biztosítsák, hogy ne lehessen megkerülni őket különböző réseken keresztül, különböző trükkökkel.
Az irániaknak nagy tapasztalata van e tekintetben - az 1980-as évek óta szankciókat vezetnek be Irán ellen, de ezek sok tekintetben szimbolikusok voltak. Az Európai Unió és az Egyesült Államok csak 2012-ben vezetett be kemény szankciókat Irán ellen, mivel Irán hajthatatlan volt a nukleáris kérdésben. Ezek a szankciók 2016 januárjáig tartottak, és valóban hatalmas károkat okoztak az iráni gazdaságnak, pénzügyeknek és más téren is.
Ez volt az egyik oka annak, hogy Irán radikálisan konzervatív vezetése a JCPOA[ii] mellett döntött. Közvetlenül 2016 után az iráni gazdaság szinte 2019-ig felpörgött. 2018-ban Trump kivonta az USA-t a JCPOA-ból, és ismét szankciókat vezetett be. A szankciók első időszakában Irán meglehetősen aktívan kereste a pénzügyi és az olajszektorban is a kibúvókat. Méghozzá igen sikeresen. Az irániak rengeteg tapasztalattal rendelkeznek, a triviális dolgoktól kezdve a szankciók kijátszására irányuló komoly megoldásokig, és ezt megosztják velünk. Ez bizonyára bosszantja az amerikaiakat.
»SP«: Az észak-déli vasútvonal egy része Azerbajdzsán területén is áthalad. Az USA gyakorolhat-e nyomást Bakura, hogy blokkolja ezt a közlekedési útvonalat, folyosót, és milyen módon képes ezt megtenni - szankciókkal fenyegetve, színes forradalom kísérlete útján?
Milyen reakció várható az azerbajdzsáni hatóságoktól ebben az esetben?
- Azerbajdzsán számára ez a folyosó gazdasági szempontból előnyös. Nem hiszem, hogy Washington arra kényszerítené Bakut, hogy blokkolja ezt az útvonalat, mert ez egy egész hálózat. Nagyon összetett kapcsolatrendszer működik Baku, Jereván, Izrael, az USA és Franciaország között. A Dél-Kaukázusban minden összekuszálódott. Nem hiszem, hogy az amerikaiak meg mernének tenni egy ilyen lépést, annál is inkább, mert az amerikaiaknak kiváló kapcsolatai vannak az azerbajdzsániakkal. Valószínűleg a legjobbak a három kaukázusi köztársaság közül. Ráadásul Azerbajdzsán szoros kapcsolatokat ápol Izraellel.
Az amerikaiak és az európaiak valami mást fognak forszírozni, más országokra fognak nyomást gyakorolni. Valószínűleg olyan országok felé, amelyek hajlandóak fogadni az északról érkező termékeket, vagy fordítva, délről északra tartó árukat fogadnak. Ez lehet India, Pakisztán, de kisebb mértékben Délkelet-Ázsia összes országa, mert ez közvetlen összeköttetés Kínával és Délkelet-Ázsiával. A nyomás már most is fennáll, még az ITC nélkül is.
A hírről Vlagyimir Százsin tudósított
Az eredeti, a Szvobodnaja Pressza honlapján megjelent, orosz nyelvű cikk az alábbi hivatkozáson található:
Fordította: Péter János
[i] A Resht-Astara vasút egy olyan közlekedési folyosó, amely összeköti Oroszországot, Azerbajdzsánt és Iránt. A projekt célja az, hogy integrálja az információs és közlekedési útvonalakat az említett országok között. A vasútvonal a Shahid Rajaee kikötőtől indul Dél-Iránban és észak felé halad a Kaszpi-tenger partján fekvő Rasht kikötőjéig. Az útvonal teljes hossza 162 km.
[ii] A Közös Átfogó Cselekvési Terv (JCPOA) angol rövidítése, más néven az Iráni Nukleáris Megállapodás,
2015. július 14-én Teherán és egy államcsoport (az USA, Oroszország, a Kínai Népköztársaság, az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország) között aláírt megállapodás Irán nukleáris programjáról, cserébe a köztársasággal szembeni szankciók feloldásáért.
