Jurij Afonyin a Rosszija-1 TV csatornán szerepelt.

A «60 perc» című műsorban szó esett a NATO-főtitkár hazánkkal szembeni újabb kijelentéseiről, a donbászi helyzetről, valamint az orosz és az amerikai vezetők közötti tárgyalások kilátásairól.

Ezt a közleményt az OFKP KB sajtószolgálata adta ki 2021. december 6-án

Dél-kelet Ukrajnában nagy a valószínűsége egy katonai akciónak. Oroszországban ez komoly nyugtalanságot vált ki – Peszkov (Putyin elnök szóvivője).

Jens Stoltenbergnek, a NATO főtitkárának a szövetség rigai konferenciáján elmondott beszédének egy részletét ismertették, amelyben meghívja Ukrajna képviselőit, és kijelenti, hogy "Oroszországnak nincs joga saját befolyási szférákat létrehozni".

Jurij Vjacseszlávovics Afonyin, a OFKP (Orosz Föderáció Kommunista Pártja) Központi Bizottságának első elnökhelyettese megjegyezte, hogy hazánk, legyen akár az Orosz Birodalom, a Szovjetunió vagy az Orosz Föderáció, mindig is szálka volt a nyugati világ szemében, hiszen akadályozta agresszív, expanziós terveinek megvalósítását.

Mindig ugyanazzal próbáltak vádolni minket, még akkor is, ha egyszerűen csak az érdekeinknek megfelelő külpolitikát folytattunk. Jurij Vjacseszlávovics felidézte, hogy 1939-ben a Szovjetunió megnemtámadási szerződést kötött Németországgal. Először is, ez volt a müncheni megállapodásra adott válaszunk. Másodszor, ez lehetőséget adott hazánknak arra, hogy közel két évvel elhalassza a háborúba való belépést és felkészüljön a háborúra, valamint arra, hogy határainkat jelentős mértékben nyugat felé toljuk vissza. Ezért kell tudatában lennünk stratégiai érdekeinknek, és azokat úgy kell képviselnünk, hogy nem tekingetünk vissza a nyugati közvélemény reagálására - ahogyan azt a Szovjetunió katonai és politikai vezetése tette.

Ami a hírhedt "vörös vonalakat" illeti, amint ezt az OFKP KB első elnökhelyettese megjegyezte, azok voltak és vannak. Csak amikor a Szovjetunió volt hatalmon, geopolitikai ellenségeink nem engedték meg maguknak, hogy átlépjék ezeket, vagy inkább a Szovjetunió hatalma és nemzetközi presztízse nem engedte ezt meg nekik. Ma a Nyugat ismét nem áll jól, ha hazánkkal szembeszáll. Az egyik példa erre a fehéroroszországi kudarcba fulladt puccs, amelynek bábjait egyértelműen külső erők mozgatták.

Ám a szomszédban, Kijevben a hatóságok most az óceán túlsó partjáról érkező parancsok szerint cselekszenek. Ma ott húzódik a vörös vonal Ukrajnában, amellyel kapcsolatosan Vlagyimir Putyin kijelentette, hogy a NATO bármilyen katonai infrastruktúra telepítése elfogadhatatlan. Ugyanakkor Oroszország és Fehéroroszország bármilyen válaszlépését, mint például Alekszandr Lukasenko nyilatkozatát orosz csapatok és esetleg atomfegyverek telepítéséről, a Nyugat a "vörös vonal" átlépésének tekinti.

Úgy tűnik, hogy ugyanezen szereplők ösztönzésére a helyzet Donbászban eszkalálódik. Jurij Afonyin szerint a konfliktus valóban forró szakaszba léphet. Nem zárható ki, hogy ez lesz az egyetlen módja a megoldásnak, miközben nyilvánvalóan szem előtt kell tartani a mai Oroszország tapasztalatait az agresszoroknál kikényszerített békére az elszabadult katonai akciók helyett. Igaz, a NATO főtitkára világossá tette a kijevi rezsim számára, hogy nem számíthat az Észak-atlanti Szerződésen belüli támogatásra, mivel Ukrajna nem tagja a szövetségnek. Csakhogy az Egyesült Államok és szövetségesei Ukrajnát évek óta oroszellenes gyakorlótérként használják, és nem valószínű, hogy belátható időn belül lemondanának róla.

Tehát az Oroszország és az Egyesült Államok közötti egyenrangú partnerség korábbi elvárása illuzórikusnak bizonyult, erről az OFKP KB első elnökhelyettese meg van győződve. És hazánknak ma határozottabb külpolitikát kell folytatnia. Még a Szovjetunió idején a kubai Lourdes-ban béreltünk egy katonai bázist egy elektronikus megfigyelőközpont számára. A 2000-es évek elején ezt bezárták, és infrastruktúráját ma a Szabadság-sziget Informatikai Egyetem használja. Talán eljött az ideje, hogy tárgyalásokat kezdjünk Oroszország Lourdes-ba való visszatéréséről, részben azért is, mivel a bázis bérlése évente mintegy 150 millió dollárba kerül. Ez nem sok pénz, figyelembe véve a radarközpont fontosságát és a rábízott feladatok jellegét. Talán itt az ideje elgondolkodni a szorosabb együttműködésen az amerikai kontinens azon országaival, amelyek az Egyesült Államoktól független antiimperialista politikát folytatnak.

Egyébként a jelenlegi NATO-főtitkár, Jens Stoltenberg is lelkes támogatója volt ennek a politikának fiatal korában. Jurij Vjacseszlavovics rámutatott, hogy ez az úriember egykor pacifista volt, részt vett háborúellenes gyűléseken, és még azt is látták, hogy köveket dobált az oslói amerikai nagykövetségre. Sok évvel később, nyilvánvalóan azért, hogy elhatárolódjon a múltjától, szögesen ellentétes nézeteket vall, bár az árulók rendszerint csúfosan végzik.

Az OFKP KB első elnökhelyettese élő adásban emlékeztette Stoltenberget arra is, hogy hazája, Norvégia a német megszállás alóli felszabadulását többek között a Vörös Hadseregnek köszönheti.
A náci koncentrációs táborokból megszökött szovjet hadifoglyok is aktívan vettek részt az ottani ellenállási mozgalomban. Senkinek sincs joga ezt elfelejteni.

Az eredeti orosz nyelvű anyag az OFKP honlapján az alábbi hivatkozáson megtalálható:
Ю.В. Афонин в эфире телеканала «Россия 1»: Наступательная внешняя политика Советского Союза может для нас служить примером и сегодня (kprf.ru)

Fordította: Péter János