A nemzetközi tőke attól tart, hogy az emberek összefognak és kidobják a burzsoáziát
A tokiói olimpia előestéjén kiderült, hogy már talán nem is a dopping a legfőbb probléma.
A transzneműek alig várják az olimpiát: egy súlyemelő, aki férfinak született, női versenyeken szeretne indulni, de ezt nem engedik. Látjuk, hogy mostanában egyre több tömegmozgalom szerveződik a világon - úgy a transznemű, mint a hagyományos sportolók jogainak támogatására.
Jurij Afonyin elmondta, hogy mindez a "kínlódás" egy olyan globális látványosság része, amelyet a kapitalista rendszer azért rendez, hogy elterelje a figyelmet a valóban súlyos problémákról.
2020-ban világszerte 8 millió ember halt meg az éhség áldozataként - ez négyszer több, mint a COVID pandémia miatt elhunytak száma. A világon az összes éhező ember száma az ENSZ évi statisztikája szerint 800-900 millió fő. A pandémia emberek százmillióit taszította a munkanélküliek táborába, és még korántsem sem ért véget a járvány. Márpedig a növekvő társadalmi megosztottság és rétegződés túl veszélyes téma a transznacionális tőke számára, ezért a figyelmet a különféle kisebbségi kérdésre igyekeznek átváltani, úgymint a gender, a szexuális, a faji és a nemzeti különbözőségek témáira.
Ugyanis, ha az emberek nem rétegződnek mikrocsoportokba és jelentéktelen okokból nem ellenségeskednek egymással, akkor képesek lesznek egy szép napon összefogni és megdöntik a burzsoáziát.
A TV műsorban a vendégek megvitatták az ukrán hatóságok soros próbálkozásait a NATO-hoz való közeledésben: magas rangú amerikai személyek meghívásáról számoltak be, akiket elvittek az ukrán fegyveres erők éles harci zónájába a Donyeck medencébe és az ukrán-brit "Kozák Buzogány" fedőnevű közös hadgyakorlatra a Nyikolájev térségbe. A Donyeck medencében az amerikaiak azt ellenőrizték, hogy az ukrán fegyveres erők mit teljesítettek a NATO-előírások elérése érdekében, és mennyire állnak közel a NATO kompatibilitáshoz. Megígérték, hogy továbbra is "katonai segítséget fognak nyújtani", de Ukrajna NATO-csatlakozásának valós ütemezéséről továbbra sem lehet szó, függetlenül attól, hogy Zelenszkij mennyire nagy felfuvalkodottsággal adja elő magát.
Jurij Afonyin megjegyezte, hogy az amerikai katonai segélyek valójában csak részben nyújtanak támogatást, és a nyugati fegyverek nagy részét meg kell vásárolni. Ukrajna csak nemrégiben választotta ki a litván drónellenes rendszereket, a dán radarrendszert, a szlovák aknamentesítő rendszereket és az amerikai mesterlövész puskákat. Az az ország, amelyben az egy főre eső GDP már alacsonyabb, mint egy tucat afrikai országban, most pénzzel tömi a NATO-országok fegyvergyártóinak bukszáját. Jó pénzre váltják az ukrán kormány kielégíthetetlen militarizmusát, amely a gazdaság fellendítése és a "szociális szféra" megmentése helyett harcra készül és alig várja a NATO-csatlakozást.
"Az ukrán vezetők - Porosenko, Zelenszkij - egyre inkább a huszadik század latin-amerikai diktátoraira emlékeztetnek, akik amerikai fegyverekkel harcoltak népükkel szemben és országuk költségvetésének nagy részét erre költötték" - mondta Jurij Vjacseszlavovics. - A diktátorok jól éltek, viszont a lakosság az éhségtől és a katonai konfliktusoktól szenvedett. Így van ez Ukrajnában is: a hatalmasságok meggazdagodnak, vállalkozásokat foglalnak el, földeket adnak el, és az emberek egyre szegényebbé válnak. "
A műsorban egy jelenetet vetítettek Mihail Szaakasvili[1], Grúzia volt elnökének, részvételével, aki nem régiben még az odesszai régió kormányzója volt. A bejátszásban Szaakasvili egy újságírónak azt meséli el, ahogy 2014-ben Petraeus[2] amerikai tábornok megmondta az ukránoknak azt a megfelelő időpontot, amikor Donyecket el lehet foglalni, de az ukrán hatóságok nem vették igénybe a tanácsát. Jurij Afonyin megjegyezte, hogy Szaakasvili "nagyszerű szakember" az elveszett területek visszaszolgáltatásában: mindenki emlékszik Chinvali[3] bevételére irányuló "műveletére", amely Tbiliszitől 15 kilométerre történt és azzal zárult, hogy filmre vették amikor a nyakkendőjét rágja[4], az orosz harckocsik pedig bevonulnak a területre. Nyilvánvalóan valamelyik amerikai tábornok tanácsolta akkor is.
Grúziában és Ukrajnában azonban a területek elvesztését nem valakinek a gonoszsága okozta - hangsúlyozta a Központi Bizottság alelnöke, hanem a primitív nacionalizmus. Felidézte Gamszahurdia[5] elnököt, aki úgy vélte, hogy Grúziában csak grúzok élhetnek. Az abházok és az oszétok előtt az a választás állt, hogy vagy elmenekülnek, vagy asszimilálódnak, vagy meghalnak. Így veszítette el Grúzia Abháziát és Dél-Oszétiát. Ukrajna azért vesztette el a Krímet és a Donyecket is, mert a nacionalisták győztek, akik meg akarják fosztani az orosz ajkú ukránokat a nyelvüktől. Oroszország senkit sem támadott meg, a grúziai és az ukrajnai nacionalisták saját maguk tettek, amit tettek.
Most az ukrán és a grúz vezetők barátsága az Oroszország ellenességben teljesedik ki, közben pedig a népeiket amerikai rabságba taszítják, és arról álmodoznak, hogy az Egyesült Államok és a NATO majd megvédi őket. Pedig az amerikaiak még a szomszédban sem mindig tudják megvédeni hűséges kutyáikat, lám a kubai meg a nicaraguai nép szépen elzavarta a diktátorait. Jurij Vjacseszlavovics reményét fejezte ki, hogy az ukránok és a grúzok előbb-utóbb megszabadulnak az amerikabarát kormányuktól.
Ju. V. Afonyin, az Orosz Föderáció Kommunista Pártja Központi Bizottságának alelnöke részt vett az "ROSSZIJA-1"[6] csatorna "60 perc" című műsorában.
Az OFKP Központi Bizottságának sajtószolgálata
2021-07-21 13:04 (frissítés: 2021-07-21 19:20)
Az OFKP honlapján az alábbi hivatkozáson található az eredeti, orosz nyelvű cikk:
Fordította: Péter János
[1] Mihail Szaakasvili (1967 - ) grúz és ukrán politikus, 2004-2013-ig Grúzia elnöke volt. A grúz ”Rózsa forradalom“ mozgalomban aktívan vett részt és ezért leváltották. 2014-ben az EuroMajdan ukrán mozgalomban tevékenykedett, majd Odessza kormányzójává választották. 2018-ban Porosenko elnök ellen fellépett, és ezért elűzték az országból. Később, mikor győzött az új elnök, Zelenszkij, újból visszatért az országba.
[2] David Howell Petraeus (Cornwall-on-Hudson, New York, 1952. november 7. –) amerikai tábornok, a CIA volt igazgatója.
[3] Chinvali (a c-ét és a h-betűt is ki kell ejteni) a Grúziához tartozó város, de facto azonban a független Dél-Oszétia fővárosa. A mai oszétok a Chinval nevet használják lehagyva a szóvégi i-t. Az 1989-től 1992-ig tartó grúz-oszét konfliktus idején a város etnikai feszültség, majd a grúz és oszét erők közti fegyveres összecsapás színtere volt. Az 1992-es szocsi tűzszüneti egyezmény az oszétok kezében hagyta Chinvalit.
[4] 2018 augusztus 16-án a BBC hírügynökség a TV-ben bemutatta Szaakasvilit, amint a nyakkendőjét rágja. A felvételt teljesen véletlenül sikerült megszerezni mert amikor a BBC interjúját forgatta kapott egy mobil hívást, aminek hatására a nyakkendőjét rágni kezdte. Szaakasvili nem tudta, hogy a kamera bekapcsolva maradt. Ennek a felvételnek a hatására rengeteg viccet és paródiát készítettek. Szaakasvili később megerősítette, hogy amikor ideges, akkor a nyakkendőjét szokta rágni.
[5] Zijad Gamszahurdia (1939-1993) a független Grúzia első elnöke.
1992-ben a ”tbiliszi háború”-ként ismert mozgalom alatt leváltották, száműzték az országból.
1993-ban a mai napig ismeretlen körülmények közt halt meg. A hivatalos verzió szerint öngyilkos lett.
[6] A Rosszija-1 és annak nemzetközi verziója a nálunk is fogható Planéta az orosz közszolgálati televíziós csatorna, amelynek kiemelt műsora a hétköznaponként jelentkező 60 perc stúdió műsor, amelyen parlamenti képviselők, média-személyiségek vesznek részt 2 műsorvezető irányításával.
