(A cikk eredetileg az RLS Brüssel[1] Office weboldalán jelent meg2021. február 19)
A Covid-19-es világjárvány miatt az EU-ban 40 millió foglalkoztatottat küldtek rövidített munkára és több mint 16 millióan lettek munkanélküliek, 2 millióval[2] többen, mint a járvány előtti évben. A járvány hatásai mellett évek óta megfigyelhető az “in work poverty” (munkavállalói szegénység), amikor a foglalkoztatottak a munkából származó jövedelmükből nem tudnak megélni. Minden 10. munkavállaló a szegénységi küszöb alatt él, arányuk 12 %-ra emelkedett[3] az utóbbi években.
Ennek a negatív fejlődésnek az egyik fő oka az emelkedő lakbérek[4] az EU minden tagállamában, amely a bérből élők lopakodó kizsebeléséhez vezet. Egy további fontos oka az elszegényedésnek, hogy a kollektív szerződések száma egyre jobban csökken az EU tagállamaiban. Legalább 14 EU tagállamban a dolgozók több mint felének nincs kollektív szerződése[5], és csak 7 tagállamban rendelkezik a foglalkoztatottak több mint fele kollektív szerződéssel. Néhány tagállamban a járványt használják fel ürügyül arra, hogy a foglalkoztatottak jogait korlátozzák, mondta Luca Visenti az ETUI konferenciáján "Towards a new socio-ecological contract"[6] (Egy új szociális-ökonómiai szerződés felé), 2021. Február 3-án.
Az EU- Tanács portugál elnöksége nemrég bejelentette, hogy a szociális jogok európai tartóoszlopát az európai szociális modell tevékenysége középpontjába helyezi; az európai Bizottság 2021 márciusában egy ennek megfelelő akciótervet fog bemutatni.
Hogy mennyire leszek hatásosak ezek az intézkedések, az konkrét megvalósításuktól függ az egyes tagországokban. Mert eddig a szociális jogok európai tartóoszlopa[7] csupán 20 nem kötelező elv gyűjteménye, amelyet 2017 novemberében bocsátottak ki, és eddig nem járult hozzá EU szerte a szociális helyzet javításához. Ami azt jelenti, hogy a szociális jogok európai tartóoszlopának és a “szociális haladás jegyzőkönyvének” végre az EU-szerződések részeivé kell válniuk, hogy a szociális védő és munkavállalói jogok prioritást kapjanak a belső piac szabadságával szemben – amelyet az Európai Szakszervezeti Szövetség már évek óta követel[8]. Egy példa: a Szociális oszlop 6. Alapelve, a „Bérek és jövedelmek”, amely kimondja, hogy a foglalkoztatottaknak joguk van a „jogszerű bérezésre”, amely megfelelő életminőséget tesz lehetővé”. Dolgozók milliói számára ez az elv, amennyiben a gyakorlatban érvényesülne, élethelyzetüket reális javítaná. További „szociális elvek” magukba foglalják többek között a nemek egyenjogúságát, a szociális párbeszéd támogatását, az egészségügyi biztosításhoz való hozzájutást, valamint olyan lényeges szolgáltatások elérhetőségét, mint a víz, az energia vagy a közlekedés.
A szociális és ökológiai válság alapján világos, hogy a világjárvány után nem lehet visszatérni a korábbi „normalitáshoz”, hanem a tagállamoknak újjáépítési programokat kell végrehajtaniuk, hogy a szociális-ökológiai átalakulást megvalósíthassák. A 9 új „planetáris határ” közül négyet már átléptek[9] (földhasználat, bioszféra integritása, klímaváltozás, anyagciklusok[10] különböző anyagok körforgása a bioszférában), amelyek a klímaváltozás elleni küzdelemnek egyre szűkebb időbeli határokat szabnak.
A Green New Deal, amelyet baloldali erők már évek óta követelnek, megköveteli a hatékony szociális biztonságot kiterjedt kollektív szerződések, jó munkák, a szakszervezetek és a foglalkoztatottak jogainak erősítése segítségével. Ez a szociális biztonság magában foglalja a megélhetéshez elegendő minimálbéreket, képzést- és továbbképzést és egy olyan szociális rendszert, amely megvéd a szegénységtől. Ehhez hozzátartozik, hogy az un. „platform-munkásokat”[11] annak tekintsük, akik valójában: olyan alkalmazottaknak, akiket ugyanolyan munkajogi és szociális védelem illet meg, mint minden más alkalmazottat.
Hogy társadalmaink alakulása során milyen szociális és gazdasági elutasítások várnak ránk, világos lesz, ha megnézzük a puszta foglalkoztatottsági adatokat az egyes kulcsszektorokban: 350.000 ember dolgozik az EU-ban a széniparban, viszont írd és mondd: 14 millióan dolgoznak (a közvetett foglalkoztatottakat is beleszámolva) az autóiparban. Amennyiben itt sikerül az ökológiai átalakítás – a megújítható energia masszív kiépítésével és az ökológiai mobilitási ipar[12] felépítésével együtt, beleértve az autóipar visszafejlesztését is, akkor ez jelentős beruházásokat követel. Beruházásokat az alternatív termelésbe (kulcsszó: járműveket a tömegközlekedés és a vasút számára[13]) és természetesen beruházást az oktatásba, a gondozás területeibe, az egészségügybe, stb. Ehhez tartozik magától értetődően a „jó munka” bevezetése ezekben a szektorokban olyan keresettel, ami a minimálbérek felett van, az oktatás és továbbképzés biztosítása a foglalkoztatottak számára a fosszilis energia szektorában, továbbá beleszólási lehetőségek az üzemi folyamatokba a gazdasági demokrácia erősítésével.
A szociális jogok európai oszlopa nem szabad, hogy papírtigris legyen – kötelező érvényű joggá kell válnia a foglalkoztatottak és a szakszervezetek jogainak erősítése érdekében. Csak így sikerülhet az energia- és automobil szektorokban a „jogszerű átmenet”[14], és csak ezután fogják az érintett foglalkoztatottak a transzformációt támogatni.
Ahogyan ez nem sikerül, bizonyítják a gazdasági ügyekért felelős EU-biztos Paolo Gentolini szavai[15]: 2021. január végén felhívást tett közzé a szakszervezetek erősebb bevonása érdekében a nemzeti újraépítési tervek kidolgozásába – amelyet azzal indokolt, hogy különben a munkaerőpiacok és nyugdíjrendszerek célzott reformjai nem végrehajthatók. Ezen reformok célja a munkavédelem szintjének további leépítése és a munkaerőpiac további flexibilizálása, amelyek végső soron társadalmaink szükségszerű szociális-ökonómiai átalakítását lehetetlenítik el. Hasonlóan ahhoz az aktuális vitához, amely a szigorú eladósodási szabályokat újra érvényesíteni akarja, amellyel számos, szükséges beruházást hiúsítanának meg.
Ezért olyan fontos, hogy a civil társadalom és a parlamentek ezeknek a törekvéseknek ellenálljanak és fellépjenek a szociális Green New Deal és a szociális jogok kötelező érvényű európai szociális oszlopa megvalósításáért.
Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó
Forrás: https://www.transform-network.net/de/blog/article/portuguese-council-presidency-european-pillar-of-social-rights-must-be-made-binding/
Bev. Kép: Klímademonstráció Brüsszelben. Forrás: The Left
[1] https://www.rosalux.eu/ Rosa Luxemburg Stiftung (Alapítvány) Brüssel
[2] https://www.etuc.org/en/pressrelease/eurostat-second-wave-covid-job-losses
[3] https://www.etuc.org/en/pressrelease/pay-rises-needed-work-poverty-rises-12-eu
[4] https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/A-9-2021-0006_DE.pdf
[5] https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/A-9-2021-0006_DE.pdf
[6] https://www.etui.org/events/towards-new-socio-ecological-contract
[7] https://ec.europa.eu/info/sites/info/files/social-summit-european-pillar-social-rights-booklet_de.pdf
[8] https://www.etuc.org/en/issue/treaty-change-social-progress-protocol
[9] https://www.dnr.de/der-dnr/planetare-grenzen/
[10] https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2011_0025_geo_1/ch10s02.html
[11] https://www.mitmischen.de/gig-und-crowd-working/der-plattformarbeiter-wer-ist-das-eigentlich Platform- munkások vagy Gig-és Crowd munkások azok, akik kerékpárral kiszállításokat végeznek, vagy otthon dolgoznak digitálisan pl. az airbnb, a Lieferando és más online platformok részére, önállóként.
[12] https://www.rosalux.de/fileadmin/rls_uploads/pdfs/Analysen/Analyse_Just_Mobility.pdf
[13] https://www.rosalux.de/stiftung/gespraechskreise/zukunft-auto-umwelt-mobilitaet
[14] https://www.rosalux.eu/en/article/1715.the-european-automotive-sector.html?sstr=automotive|industry
[15] https://www.euractiv.com/section/economic-governance/news/eus-gentiloni-calls-for-greater-involvement-of-unions-in-recovery-plans/
