Business Insider 2020. május 8.
Az elmúlt hetekben a COVID-19 világjárvány egyre több új fertőzéssel egyre kiterjedtebbé vált. Az országok a vírusra válaszul a társadalom védelmében különböző intézkedéseket foganatosítottak, de ezeket a társadalom nem mind fogadta pozitívan.
Hat egészségügyi szakértő fordult szembe a szigorú megelőzési intézkedésekkel egy téziseket megfogalmazó dolgozatban. Ebben bírálják a világjárvánnyal kapcsolatos politikai eljárást és szélesebb adatbázis alkalmazását, célzott megelőző intézkedéseket és a válság leküzdése során a polgári jogok szigorúbb figyelembe vételét követelik.
„A válságkommunikáció alapelvei szerint egy ilyen helyzetben tényszerű és higgadt érvekre van szükség, ami semmit sem szépít, azonban semmit sem dramatizál túlságosan. Minden részvevőnek arra kell törekednie, hogy a vitában ne zárt érvláncok alakuljanak ki, amelyek más tartalmú híreknek nem adnak lehetőséget” – írják a tézisek bevezető részében.
A dolgozat szerzői között van Hedwig François-Kettner, a berlini Charité kórház egykori ápolási igazgatója, és a betegbiztonsági akciócsoport elnöke, Gerd Glaeske, a Brémai Egyetem egészségügyi kutatója, Matthias Schrappe és Holger Pfaff a Kölni Egyetemről, valamint Klaus Püschel hamburgi igazságügyi orvosszakértő és Franz Knieps a németországi üzemi betegbiztosítások vezető lobbistája.
A 23 tézis megfogalmazásával a téma többoldalú megközelítését akarják adni és nyilvánvalóvá kívánják tenni, hogy a korlátozó intézkedéseket még egyszer át kellene gondolni.
Az intézkedések lényegében a szabadságjogokat korlátozzák!
Már az első tézissel rögzítik, hogy a koronavírus, jóllehet az egyes emberek egészségére, az egészségügyi és a társadalmi rendszerre egyaránt hatással van, mégiscsak egy „fertőzőbetegség”. A tudósok szerint a vírus azonban nem lehet ok arra, hogy figyelmen kívül hagyjunk mindenféle szabályt és megtiltsunk mindenféle társadalmi érintkezést.
Különösen a társadalmi érintkezést tiltó rendelkezéseket és a társadalmi elszigetelést bírálják a szerzők. Ezeket más, kreatívabb alternatívákkal kellene helyettesíteni.
A tudósok egyetértenek abban, hogy Németországban a szövetségi és tartományi szinten meghozott intézkedések lényegében az emberi jogokat korlátozzák. Köztük az általános személyiségi jogokat, a mozgás korlátozásával a személyes szabadságot, valamint a vallás-gyakorláshoz, a gyülekezési és a hivatás-gyakorláshoz fűződő jogokat.
A szakértők célcsoport-specifikus szempontok érvényesítését követelik
A nyilvánosságra hozott számadatok tekintetében is az egészségügyi szakértők javítási lehetőségekre világítanak rá. A jelenleg nyilvánosságra kerülő számok ellentmondásosak és zavaróak, mert teszteket csak adott esetekben végeznek el. Így nem világos, hogy ténylegesen új fertőzésekről van-e szó, vagy a szúrópróbák kierjesztésének hatásairól.
A megbetegedettekre vonatkozó világos adatok nélkül nem lehet sem a meggyógyultakról, sem az elhalálozottakról megfelelő következtetést levonni.
Az iskolák és óvodák megnyitásáról is világos álláspontot fogalmaznak meg. A tudósok szerint ésszerűbb lenne ezeket az intézményeket megnyitni és a korlátozó intézkedéseket cél-specifikus megközelítéssel felváltani, illetve szükség szerint kiegészíteni. Az ún. rizikócsoportokra szükséges külön rendelkezéseket meghozni.
A téziseket a szakértői csoport április 5-én fogalmazta meg, de az azóta tapasztalt dinamikus fejlemények miatt aktualizálták. Az új változat május elején jelent meg és itt olvasható: http://www.matthias.schrappe.com/einzel/thesenpapier_corona2.pdf
Fordította: Kleinheincz Ferenc
