Második rész

4. Ezt a járványt már előre jelezték

Erre a járványra Svájc minimálisan felkészült? – NEM!

Hoztak megelőző intézkedéseket, amikor a Covid–19 Kínában kirobbant? – NEM!

Lehetett tudni, hogy egy CIVID-19 járvány az egész világon elterjed? – IGEN, ELŐRE JELEZTÉK, ÉS AZ ADATOK 2019 MÁRCIUSA ÓTA RENDELKEZÉSRE ÁLLTAK:

1. A SARS már 2003-ban megjelent.
2. A MERS 2012-ben volt.
3. 2013-ban a német Bundestag katasztrófa-forgatókönyveket vitatott meg: hogyan készüljön föl Németország egy katasztrófára, pl. nagy áradásra. Ebben a keretben azt is megvitatták, hogy Németországnak hogyan kell egy jövőbeli SARS-járványra reagálnia! Igen, 2013-ban a német Bundestag [parlament] modellált egy SARS-koronajárványt Európa és Németország vonatkozásában!
4. 2014 végén az USA kormánya a MERS- és SARS-kutatásokat az emberekre való veszélyességük miatt egy évre leállította. 
5. 2015–ben három USA-egyetem kutatói, Wuhan és egy olasz kutató Varese-ből, aki Bellinzonában egy laborban dolgozott, nyilvánosságra hoztak egy kísérleti közösségi munkát. Mesterséges koronavírusokat állítottak elő a laborban, és ezekkel megfertőztek sejtkultúrákat és egereket. A munka célja az volt, hogy olyan oltást állítsanak elő, amely respektív monoklonális antitesteket tartalmaz, így alkalmas egy következő koronajárvány legyőzésére.
6. 2015-ben Bill Gates nagy visszhangot kiváltó beszédében arra figyelmeztetett, hogy a világ nincs felkészülve egy következő koronajárványra.

7.     2016-ban megjelent egy újabb kutatómunka, amely a koronavírussal foglalkozott. A nyilvánosságra hozott tanulmány összefoglalójában leírtakat érdemes nagyon megjegyeznünk, mivel tökéletes leírását adja annak, ami jelenleg történik:
“Focusing on SARS-like CoVs, the approach indicates that viruses using the WIV1-CoV spike protein are capable of infecting human alveolar endothelium cultures directly without further spike adaptation. Whereas in vivo data indicate attenuation relative to SARS-CoV, the augmented replication in the presence of human Angiotensin-Converting-Enzyme Typ 2 in vivo suggests that the virus has significant pathogenic potential not captured by current small animal models.”[1]

1. 2019 márciusában a wuhani Peng Csou egy publikált epidemiológiai tanulmányában kijelenti, hogy többek között a denevérek koronavírus-biológiája miatt Kínában előrelátható, hogy hamarosan újabb koronajárvány fog jelentkezni. Egész biztosan! Nem lehet tudni, hogy mikor és hol, de az biztos, hogy Kína hot spot (gócpont) lesz.

Gyakorlatilag 8 KONKRÉT ÉS VILÁGOS FIGYELMEZTETÉSRŐL TUDUNK 17 ÉVEN BELÜL, amelyek azt mondják, hogy egy koronajárványra fel kell készülnünk. ÉS AKKOR TÉNYLEG MEGJELENIK! 2019 decemberében, 9 hónappal Peng Csou figyelmeztetése után.

ÉS a kínaiak informálják a WHO-t, miután 27 olyan páciensük van, akik atipikus tüdőgyulladás jeleit mutatják, haláleset nélkül. Már december 31-én elindul a reakciós lánc Tajvanból, ahol összesen 124 intézkedést hoznak – és mindent publikálnak 2020. március 3-ig. És nem, nem tajvan-kínai nyelven, nem egy ázsiai orvosi lapban publikálták, hanem az University of California közreműködésével a „Journal of American Medical Association”-ban.

Az egyetlen dolog, amit tenni kellett volna: 2019. december 31-e után a „bat + coronavirus” kifejezést beírni az U.S. National Library of Medicine „PubMed” oldalára, és akkor minden adat rendelkezésre áll. Már csupán a publikációkat kellett volna követni 2020. február végéig, hogy megtudjuk, hogy (1) mire kell számítanunk, és (2) mit kell tennünk.

Üzbegisztán decemberben 82 egyetemistát visszarendelt Wuhanból, és mindegyiket karanténba rakta. Március 10-én figyelmeztettem Svájcot erre Üzbegisztánból, figyelmeztettem a parlamenti képviselőket, a szövetségi tanácsot, a BAG-ot (Bundesamt für Gesundheit, Egészségügyi Szövetség) és a médiákat, mivel kikérték véleményemet.

Mit tett Svájc azóta, hogy Kína 2019. december 31-én a WHO-nak jelentette a vírust? Mit tett a szövetségi kormány, a BAG, mit tettek a szakértőink, mit tett a mi járványügyi bizottságunk? Úgy tűnik, hogy semmit sem fogtak fel. Persze, a helyzet kényes. Kell-e informálni a lakosságot? Pánikot okozni? Hogyan járjunk el? A legkevesebb, amit tenni kellett volna: a kínai és amerikai-kínai tudósok kitűnő tanulmányait elolvasni, amelyeket a legjobb amerikai és angol egészségügyi lapokban publikáltak.

Legalább – ami a lakosság informálása nélkül is megvalósítható lett volna, és pánikot sem váltott volna ki – a legfontosabb egészségügyi anyagokat le kellett volna tölteni. Szégyen, hogy Svájc, a maga 85 milliárdos egészségügyi rendszerével, amelyben egy átlagosan 4 fős középosztálybeli család a betegbiztosítási prémiumokat már nem tudja kifizetni, 14 nap után falba ütközik, mert túl kevés maszkkal, túl kevés fertőtlenítő anyaggal és túl kevés egészségügyi szakemberrel rendelkezik. Mit csinált a járványügyi bizottság? Parlamenti vizsgálóbizottság (PUK) felállítására lenne szükség ennek kiderítéséhez, de olyanra, amelyben nem politikusok ülnek.

És azóta is így folytatódik a hivatalok tehetetlenkedése. Egyetlen olyan intézkedést sem vezettek be, amelyek Szingapúrban, Tajvanon, Honkongban vagy Kínában eredményekhez vezettek. Nem zárták le a határokat, nem is vezettek be ellenőrzést a határokon, mindenki be tud utazni Svájcba anélkül, hogy egyáltalán ellenőriznék (ahogy magam is tapasztaltam március 15-én).

Az osztrákok zárták le a határukat Svájc felé, és az olasz kormány volt az, amelyik március végén a svájci állami vasútat megállította. Még sok más ilyen esetet is fel lehetne sorolni. Mai napig nincsenek karanténok a Svájcba beutazó személyek számára.

Konzultáltak Antonio Lanzavecchia kutatócsoportjával Bellizonából? Azzal az Antonio Lanzavecchiával, aki a szintetikusan elállított koronavírusokkal foglalkozó fent említett kutatásokban társszerzőként részt vett? Hogyan történhetett, hogy Lanzavecchia úr március 20-án egy kis tessinai tv-adóban elmondja, hogy ez a vírus extrém veszélyes és extrém fertőző – miközben a BAG, a szövetségi egészségügyi hivatal 2 nappal később, március 22-én arról ír, hogy „fénysugár jelent meg az égen”?

Hogyan lehetséges, hogy egy vegyes amerikai–kínai szerzőcsoport március 6-án a „Science”-ben nyilvánosságra hozza, hogy csak egy kombinált határzár és helyi kijárási korlátozás együtt eléggé hatásos ahhoz, hogy a vírus elterjedését 90%-al lecsökkentse – a szövetégi egészségügyi hivatal (BAG) és a tartományi tanács (Bundesrat) pedig ugyanakkor közli, hogy a határlezárások semmit sem segítenek, „mert a többségnek úgyis otthon kell megfertőződnie”.

Maszkok viselését nem tartják célszerűnek – de nem azért, mert a hatásosságuk nem bizonyult volna be. Hanem azért, mert egyszerűen nem tudtak elegendő maszkot rendelkezésre bocsátani. Nevetnünk kellene, ha nem lenne olyan tragikus: ahelyett, hogy beismerték volna a saját mulasztásaikat, és sürgősen korrigálnák azokat, inkább berendelték a német nagykövetet. Mit mondtak neki? Hogy a 85 milliárdos svájci egészségügynek nincs elegendő maszkja ahhoz, hogy polgárait, orvosait és egészségügyi gondozóit megvédje?

A kínos üzemzavarok sorozata folytatódik: kézfertőtlenítőt javasolnak, mert hatásos, már a spanyolnátha idején is jó szolgálatot tett. Hallottunk döntéshozóinktól arra vonatkozóan valamit is, hogy mely fertőtlenítő szerek hatásosak, és melyek nem? Nem hallottunk, jóllehet 2020. február 6-án a „Journal of Hospital Infectionban” 22 munkát publikáltak, amelyek már akkor arról tudósítottak, hogy a koronavírusok különböző felületeken napokig életben tudnak maradni, és publikálták azt is, mely fertőtlenítő szerek ölik meg a vírust 1 percen! belül, és melyek nem. Természetesen nem szabadott a konkrét fertőtlenítőszert néven nevezni: mert akkor a polgár észrevette volna, hogy az ajánlott fertőtlenítőszerből nincs elegendő, mert azt a járványraktárat, amelynek a megfelelő szert (62-71%-os etanol a koronavírust egy perc alatt megöli) tárolnia kellett volna, már 2018-ban felszámolták.

Amikor a járvány nehézségei a BAG számára is nyilvánvalókká váltak, elterjesztették, hogy azoknak a pácienseknek, akiknek intenzív osztályokra kell menniük, nagyon rossz esélyeik vannak. Ez teljesen ellentmond 4 addig publikált tudományos munkának, amelyek szerint az intenzív osztályokon ápolt betegek 38–95%-a gyógyultan hazatávozhatott.

Itt most nem akarok további pontokat említeni. Két dolog világos: a járványt 2003 óta legalább 8-szor előrejelezték. Miután 2019. december 31-én a járványt a WHO-nak jelentették, 2 hónap idő lett volna arra, hogy a megfelelő adatokat tanulmányozzák, és levonják a helyes következtetéseket. Tajvanon van például, ahol a foganatosított 124 intézkedést már korán nyilvánosságra hozták, a legkevesebb fertőzött és haláleset, és nem kellett a gazdaságot lezárniuk.

Az ázsiai országok intézkedéseit politikai és különböző, érthetetlen okokból számunkra nem alkalmazhatónak nyilvánították. Egy ebből: a fertőzöttek követése. Állítólag ez lehetetlen a mi társadalmunkban, ahol magánadatok minden probléma nélkül cloudon és a Facebookon jelennek meg. Követés? Amikor Taskentben vagy Pekingben vagy Rangunban kiszállok a repülőgépből, talán 10 másodpercig sem tart, és a Swisscom üdvözöl az adott országban. Követés? Persze, ilyen nálunk nem létezik.

Ha jobban tájékozódtak volna, akkor észrevették volna, hogy bizonyos országok szigorú intézkedések nélkül is megoldották a helyzetet. Svájcban mindenesetre sem enyhén szigorú, sem semmilyen intézkedéseket sem vezettek be, hanem hagyták, hogy a lakosság tulajdonképpen átfertőződjön. Szigorú intézkedéseket túl későn hoztak meg. Ha időben reagáltak volna, akkor talán nem kellett volna ezeket az intézkedéseket meghozni – és megtakaríthatnánk az aktuális vitákat arról, hogyan lehet „kiszállni” ebből a helyzetből. A gazdasági következményekről nem is beszélve.

5. Politikai aspektusok – propaganda

Miért nem figyeltek oda Ázsiára? Lett volna rá elég idő. Vagy tegyük fel a kérdést másként: hogyan figyeltek oda Ázsiára? A válasz világos: arrogánsan, elutasítóan és mindent jobban tudóan. Tipikus európai, vagy inkább azt kellene mondanom, hogy tipikusan svájci?

Hszi Csin-ping még kedves volt, amikor azt mondta, hogy Európa a „nárcizmusa” miatt lett rövid időn belül a világon a járvány legnagyobb centruma. Hozzátenném: a nárcizmus mellett az arrogancia, az elutasítás és a mindent jobban tudás is szerepet játszott.

A cikkekhez fűzött megjegyzésekben médiáink egyre több olvasója jegyezte meg, hogy abba kellene hagyni azt, hogy másokat állandóan kioktassunk, amikor mi rendelkezünk Spanyolországhoz hasonlóan a legmagasabb egy főre jutó Covid–19 fertőzési rátával és a legmagasabb halálozási aránnyal.

Európa úgy tűnik, nem tanul. Amerika – mindenesetre tudósai és politikai újságírói egy része – másként reagált. Amerika elismerte a kínai szerzők kitűnő tudományos munkáit, és legjobb egészségügyi újságjaiban publikálta őket. Még az egyik legfontosabb esszéújságban, a „Foreign Affairs” nemzetközi politikai részében is találunk olyan cikkeket, mint „Amit jelenleg Kínától tanulhatunk”, és „Kína rendelkezik egy alkalmazással, a világ többi részének pedig egy tervre van szüksége”. Továbbá, hogy „a tudósok nemzetközi együttműködése egy példa lehetne arra”, hogyan kellene más területeken is „multipolárisan együttdolgozni”, mert a világ „interconnected” (egymással összekötött). Maga a sokat idézett Anthony Fauci, Trump fővirológusa dicsérte a „Foreign Affairs”-ben a kínai kollégákkal való együttműködést.

Hogy mindezt az USA politikai vezetése nem vette át, az nem a tudósok problémája, akik, a WHO-val együtt a kínaiak kitűnő munkáját méltatták: „the Chinese know exactly what they do, and they are really, really good at it” [a kínaiak pontosan tudják, hogy mit tesznek, és ők valóban, valóban jók ebben].

A Der Spiegel német magazin megjelentetett egy cikket „Halálos arrogancia” címmel, amely alatt nem Amerikát értette, hanem a másokat lenéző Európát.

Melyek a tények?

1. A SARS-járvány után Kína egy olyan megfigyelőprogramot telepített, amely az atipikus tüdőgyulladások feltűnő felszaporodását annyira hamar jelenti, amennyire csak lehet. Amikor az ország gigantikusan nagy számú lakóiból négyen rövid időn belül atipikus tüdőgyulladás jeleit mutatták, a megfigyelőrendszer riadót fújt.
2. Miután 27 (más források szerint 41) páciensnél Wuhanban atipikus tüdőgyulladást diagnosztizáltak, de még egyetlen haláleset sem volt, akkor, 2019. december 31.-én a kínai kormány informálta a WHO-t.
3. 2010. január 7-én Peng Csou teamje, amely már 2019 márciusában egy koronavírus-járványra figyelmeztetett, továbbadta a járványt okozó vírus teljesen definiált genomját azért, hogy olyan gyorsan, amennyire lehet, világszerte tesztkoffereket fejlesszenek ki, oltást kutathassanak, és monoklonális antitesteket állíthassanak elő.
4. A WHO véleményével szemben a kínaiak Wuhanban már januárban utazási tilalmat és kijárási tilalmat vezettek be.
   Megtakarítom magamnak, hogy részletezzem a többi intézkedést, amelyeket Kínában bevezettek. Nemzetközi kutatócsoportok véleménye szerint Kína a korán és radikálisan bevezetett intézkedéseivel páciensek százezreinek életét mentette meg.
5. 2019. december 31-én Tajvan minden Wuhanból érkező repülőjáratot megállított. További 124 tajvani intézkedést a „Journal of American Medical Association” publikált – még idejében. Csupán tudomásul kellett volna venni mindezt.

Minden kétséget kizáróan a „Command and Control”-struktúra kezdetben fontos információk elhallgatásához vezetett, később viszont annál hatékonyabban működött a járvány visszaszorításában. A Li Ven-liang szemorvossal történtek borzalmasak, de illenek az ilyen eseményekhez. Amikor 1918-ban Loring Miner háziorvos Kansas szövetségi tartomány Haskell County városában több páciensénél olyan influenzaszimptómákat érzékelt, amelyek hevességükben minden eddig ismert hatást felülmúltak, akkor az „United States Public Health Servicehez” fordult, és támogatást kért. Ezt a támogatást nem kapta meg. Haskell County 3 páciensét besorozták. Albert Gitchell konyhai segédtiszt – a NULLA-páciens – elterjesztette a vírust abban az egységben, akiknek főzött, és akiket Európába irányítottak, 40 nappal később Európában 20 millió fertőzött volt és 20 000 halott. Az 1918-as járvány több áldozattal járt, mint az első világháború.

A Nyugat vádjai jogosak, amikor a Li Ven-lianggal szembeni „eljárást” kritizálják, de kettős mércét alkalmaznak, mivel jól tudjuk, milyen sorsra jutnak a whistleblower-ek (hadi és más titkokat nyilvánosságra hozók) nyugaton, a ragyogó nyugati értékek ellenére. Az USA kormánya is megpróbálta az orvostudományi információk megszűrését, amikor a Trump Amerikájának vezető virológusait arra utasították, hogy minden nyilvános kijelentésüket először Mike Pence-szel az USA elnökhelyettesével beszéljék meg, ahogy ez nemrég a „Science” magazinban „Do us a favor” cím alatt megjelent, és amelyet mint nyugaton elfogadhatatlannak minősítettek, és Kínával hasonlították össze.

A politika az egyik, a tudományos munkák a másik oldal. 2020. február végéig olyan sok, kitűnő tudományos munka jelent meg kínai és amerikai–kínai szerzőktől, hogy tudni lehetett volna, miről van szó ebben a járványban, és mit kell tenni a megelőzéséhez.

Miért nem történt meg mindez?

Mert sem a politikusok, sem a média képviselői, sőt a polgárok többsége sem képes arra, hogy ilyen helyzetben az ideológiát, a politikát és a gyógyászati tevékenységet elválassza egymástól. Egy vírusos tüdőgyulladás orvosi és nem politikai probléma. Az orvostudományi tényeket Európa politikai-ideológiai alapon ignorálta, ezáltal világméretű járványcentrummá fejlesztette magát – benne Svájccal, a második legmagasabb egy főre eső fertőzési rátával.

Kína hibáztatására van példa elég: „a kínaiak a bűnösek”! Aki ilyesmit állít, semmit nem ért sem a biológiából, sem az életből. „Minden járvány Kínából jön”: a spanyolnátha valójában egy amerikai influenza volt, a HIV és az Ebola Afrikából jött, a sertéspestis Mexikóból, a 60-as éves kolerajárványa több millió halottal Indonéziából származott, a MERS pedig a Közel-Keletről, szaúd-arábiai centrummal.

Igen a SARS Kínából jött, de a kínaiak – ellentétben velünk – megtanulták, ahogy 2020. március 27-én a „Foreign Affairs” írja: „Past Pandemics Exposed China’s Weakness. The Current One Highlights Its Strengths” [Az elmúlt járványok megmutatták a Kína egészségügy gyengeségét. A mostani járvány kezelése viszont a kínai egészségügy erejét mutatja.]

Nem elég az, hogy a Nyugat a Covid–19 járvány elején fennhordott orral és egy kis kárörömmel Kínára lenézett? Most akkor a nyugati államoknak Kínából nyújtott támogatását is rosszindulatúan kell kezelni? Kína a mai napig 3,86 milliárd védő maszkot, 38 millió védőruhát, 2,4 millió infravörös lázmérőt és 16 000 lélegeztetőgépet szállított. Nem a kínaiak állítólagos világuralom utáni igénye, hanem a nyugati országok kudarca vezetett ahhoz, hogy a Nyugat szó szerint Kína egészségügyi lélegeztetőgépétől függ.

[1] Google fordításban: „„A SARS-szerű CoV-kre összpontosítva, a megközelítés azt jelzi, hogy a WIV1-CoV tüskefehérjét használó vírusok képesek közvetlenül az emberi alveoláris endotéliumtenyészeteket megfertőzni anélkül, hogy a tüske tovább alkalmazkodna. Míg az in vivo adatok a SARS-CoV-hez viszonyítva csillapodást mutatnak, a kibővített replikáció a 2. típusú humán angiotenzin-konvertáló enzim jelenlétében in vivo azt sugallja, hogy a vírus jelentős patogén potenciállal rendelkezik, amelyet a jelenlegi kicsi állatmodellek nem ragadnak meg."

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó