Monthly Review Online 2019. nov. 27.

Ezt a cikket a Globetrotter, az Independent Media Institute orgánuma közölte.

Donald Trump US elnök a Twitteren rúgta ki a flotta miniszterét. A fő oka az volt. hogy az nem követte Trump tanácsát Edward Gallagher, a hadiflotta különleges hadviselési operátorával (Navy Special Warfare Operator) kapcsolatban. Trump azt akarta, hogy Gallagher megtartsa a pozícióját a Navy Seal-ben (Navy Sea, Air, and Land Teams azaz a Flotta tengeri, légi és szárazföldi csapatai különleges műveletekhez). Gallaghert azzal vádolták, hogy halálra késelte Irak és Liván Iszlám Állama (ISIS) egy sebesült harcosát 2017-ben, más gyilkosságokkal (egy iskolás lányéval és egy idős férfiével), majd az igazságszolgáltatás akadályozásával is vádolták. 2019 júliusában egy katonai bíróság felmentette a legtöbb vád alól, de bűnösnek találta a halálra késelt harcos holttestének pózba állításában.

Gallagher helyzete csak Trump beavatkozása miatt került a címoldalakra. Másként, ha vádakat emelnek is háborús bűnökért vagy „szabálytalanságért”, azokat (néha) kivizsgálják, majd éppen csak eloszlatják. Afganisztánban és Irakban, az utóbbi 16 évben elkövetett háborús bűnökről jelentés jelentés után halmozódott fel. Afganisztán ellen 2001-ben indult USA-NATO háború, Irak ellen 2003-ban kezdett az USA háborúba. Ezekben az országokban aligha múlik el nap, amikor a harcolók ne követnének el háborús bűnöket.

Az ENSZ már 2001. dec. 21.-én is érdeklődött „foglyok elfogásuk utáni azonnali kivégzéséről” szóló jelentések után. A közvetlen hírek szerint 2000 talibán foglyot „halálra fojtottak vagy agyonlőttek konténeres teherautókban,” Qala-i-Jangi-nál, Mazar-i-Sharif közelében, Afghanisztánban, az Orvosok az Emberi Jogokért (Physicians for Human Rights) jelentése szerint. 2009-ben világos lett, hogy George W. Bush kormánya megakadályozta ennek a súlyos atrocitásnak bármely vizsgálatát. Ezért a háborús bűnért senki sem került bíróság elé.

Mi is egy háborús bűn? A Nemzetközi Bűnügyi Bíróság (International Criminal Court – ICC) római alapokmánya – amely 2002-ben lépett jogerőre, de 1998-ban fogalmazták – úgy határozza meg a háborús bűnöket mint „a nemzetközi fegyveres konfliktusban alkalmazandó törvények és szokások komoly megsértéseit.” Ezek közé tartoznak a támadások civilek ellen, azok ellen, akik megadták magukat, támadások biológiai és vegyi fegyverekkel, és támadások orvosi és kulturális intézmények ellen.

A Római Alapokmány a Genfi és a Hágai Konvenciókban létrejött jogi precedens száz évére épül. Nincs benne kétértelműség. Az iskolás gyermekeknek is olvasniuk kell olyan országokban, amelyek készek eljárást folytatni háborúk ügyében.

Nemzetközi Bűnügyi Bíróság

Az Egyesült Államok nem partnere az ICC-nek. Segített azt létrehozni, de aztán irányt változtatott és megtagadta, hogy alávesse magát az ICC illetékességének. 2002-ben az USA Kongresszusa törvényt fogadott el az amerikai fegyveres szolgálatok tagjainak védelméről, amely lehetővé teszi, hogy az USA kormánya „minden eszközt felhasználjon” a katonái védelmére az ICC ügyészeitől. A római alapokmány 98. cikkelye nem követeli meg harmadik féltől az államok által körözött személyek átadását, ha ezek az államok immunitási egyezményt írtak alá a harmadik féllel; az USA kormánya ezért ösztönzött államokat ilyen „98. cikkely egyezmények” aláírására; hogy immunitást adjon a katonáinak eljárásokkal szemben.

Az US és a vele szövetséges csapatok által Afganisztánban és Irakban elkövetett háborús bűnök roppant bizonyossága súlyt adott az ICC hitelességének. 2016-ban, egy évtizedes vizsgálat után, az ICC jelentést bocsájtott ki, amely reményt nyújtott az afgán népnek. Az ICC azt mondta, hogy „ésszerű alap” van további vizsgálatot folytatni olyan háborús bűnök ügyében, amelyeket Afganisztánban követtek el különböző erők, amilyenek a talibánok, a haqqani hálózat, és az USA fegyveres erői a CIA-vel együtt. A következő évben az ICC tovább lépett a háborús bűnök lehetőségének részletesebb feltárása terén. Nőtt a nyomás az ICC ügyészségre.

Nyomás a bíróságra

Itt azután minden befejeződni látszott. A Trump-kormány, John Bolton és Mike Pompeo világosan közölte az ICC-vel, hogy ha perelni fogja az USA-t, úgy a Trump-kormány személyükben fog eljárni az ICC ügyésze és bírái ellen. Fatou Bensouda, az ICC vizsgálója USA-vízum iránti kérelmét elutasították; ő az ENSZ előtti megjelenés céljából szándékozott az USA-ba utazni. Ez a bíróságra leadott figyelmeztető lövés volt. Az USA nem szándékozott barátságosan játszani. Nem sokkal később, 2019 áprilisában, az ICC közölte, hogy nem indít pert háborús bűnök miatt az USA vagy bármely más afganisztáni hadviselő ellen. A Bíróság kijelentette, hogy „nem szolgálná az igazság érdekeit” ennek az eljárásnak a folytatása.

Trump erre a döntésre úgy reagált, hogy az ICC-t „törvénytelennek” nevezte és ugyanakkor azt mondta, hogy az ICC döntése „győzelem, nemcsak e hazafiak számára, de a törvény rendjére nézve is.”

Az ICC személyzetét az ICC döntése elkeserítette. Fel akartak ellene lépni, félve, hogy ha megengedik az USA maffiának megakadályozni az eljárásaikat, úgy az ICC elveszti a törvényesség maradékát is. A helyzet úgy áll, hogy az ICC főként az USA ellenségeivel szemben látszik szolgálni; az USA-val szoros szövetségben lévő semmilyen hatalom ellen nincs komoly eljárás.

Júniusban Fatou Bensouda ICC ügyész folyamodványt nyújtott be, az ICC nehézkes rendszerébe, lényegében megfellebbezve a döntést az afganisztáni háborús bűnök vizsgálatának leállításáról. Bensouda fellebbezéséhez Afganisztánból különböző csoportok csatlakoztak, köztük az Afgán Áldozatok Családjainak Asszociációja és az Afganisztáni Törvényszéki Tudományos Szervezet. Szeptemberben a Bíróság tárgyalás-előkészítő kamarája közölte, hogy tovább engedi a fellebbezést. Bensouda irodájának most hatalmas bizonyítást kell kidolgoznia fellebbezéséhez; ez maga hat hónap nagy részét igényelheti. Valószínű, hogy a Trump-kormány már megkezdte nyomás gyakorlását a Bíróságra. A Bíróság személyzete aggódik, hogy ennek hatása lesz a fellebbezésre, mint ez az első esetben is történt.

Britannia és a Bíróság

Az USA fő szövetségese ezekben a háborúkban, Afganisztánban és Irakban az Egyesült Királyság (UK). Egy újabb TV-program az UK-ban dermesztő bizonyítékát adta a brit háborús bűnöknek Irakban. 2017-ben az ICC azt mondta, hogy „hiteles” bizonyítéka van az UK fegyveres erői által 2003 és 2009 között elkövetett borzalmas háborús bűnökre – köztük gyilkosságra, kínzásra és erőszakra. Jelentések halmozódtak feL, de akció nem történt. Most, a BBC „Panorama” új feltárásai nyomán az ICC azt mondja, hogy valószínűleg újra kezdi az ügyet.

Nincs kétség a felől, hogy ha az UK ügyében igazságosan ítélnek, az sok kérdést vet fel e háborúk nagyobbik részeséről, nevezetesen az Egyesült Államokról. Boris Johnson, az UK jelenlegi miniszterelnöke törvényt akar elfogadtatni, amely – mint az USA-ban – immunitást adna a katonáinak. Jeremy Corbyn Labour pártja a maga részéről üvözölné az alapos vizsgálatot.

A katonák nem állhatnak a törvény felett, és azok sem, akik őket harcba küldték. Ezeknek a vizsgálatoknak egyike sem teszi fel ezt az alapvetőbb kérdést.

Az ENSZ korábbi főtitkára, Kofi Annan az USA Irak elleni háborúját „törvénytelennek” nevezte. Senki, még Bensouda sem javasolta, hogy George W. Bush-t, a kabinetjét és Tony Blair-t ültessék a vádlottak padjára.

Ha igazságot kell szolgáltatni, az nem történhet egyedül valaki olyannak a szintjén, amilyen Edward Gallagher; a politikai oldalon a feletteseinek kell felelniük kérdésekre nemcsak erről vagy arról a háborús bűnről, hanem az egész háborúról és egészének bűnéről.

Vijay Prashad indiai történész, szerkesztő és újságíró. Az Independent Media Institute projektjének, a Globetrotter-nek szerzője és főmunkatársa. A LeftWord Books főszerkesztője és a Tricontinental: Institute for Social Research igazgatója. Több mint húsz könyve jelent meg.

(Ford. Szende Gy.)