Az Európai Parlament Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal (GUE/NGL) pártszövetségének háttér-tájékoztatója

A háttér

2019. október 9-én a török hadsereg behatolt Szíriába, hogy a határmentén 30 km mélységű sávot elfoglaljon. Az offenzívával az Észak-Szíriát ténylegesen kormányzó, az Iszlám Államot az Amerikai Egyesült Államok segítségével onnan kiűző Szír Demokratikus Erőket (SDF) akarták megsemmisíteni. A Szír Demokratikus Erők fő erejét a főként kurdok alkotta népvédelmi egységek, az YPG adja.

Törökország elnyomás alatt tartja a saját területén élő kurdokat és azzal vádolja az YPG-t. hogy kapcsolatot tart a PKK-val, a Kurd Munkáspárttal, akikkel szemben Törökországon belül fellép. Azt is állítják, hogy azért foglalják el a szír területeket, hogy odatelepítsék a jelenleg Törökországban lévő mintegy 3 millió szír menekültet. A nemzetközi jog megsértését jelenti mind a menekültek erőszakos visszatelepítése, mind a szuverén Szíria területeinek elfoglalása.

A török katonai invázió kezdete óta több mint 300 ezren menekültek el a területről, és 400 főt is meghaladja a halálos áldozatok száma.

Az Európai Unió elítélte Törökország invázióját, és néhány ország, így Franciaország és Németország is, a Törökországba irányuló fegyverexportot részlegesen leállította. De az EU kormányainak döntése nem rendelte el a Törökországba irányuló fegyverszállítások minden tagországra érvényes embargóját.

A Törökországba irányuló fegyverek

Az európai országok 2017-ben 2,8 milliárd euró értékben szállítottak fegyvereket Törökországnak. Franciaország egyedül 736 millió euró értékű fegyverexportot hagyott jóvá, amiből 7,1 millió eurót tettek ki többek között a vegyi és a biológiai anyagok, a lázadások leverésére szolgáló szerek.

Németország 2017-ben 18 millió euró értékben szállított bombákat, rakétákat és hasonló robbanószereket Törökországnak. A fegyver-szállítás teljes értéke 34 millió euró volt.

Olaszország fegyverszállítása 266 millió euró volt, amiből 197 millió euró értékben repülőgépeket és drónokat szállítottak.

Spanyolország 1 milliárd eurós szállítással a Törökországba irányuló legnagyobb fegyverexportáló volt 2017-ben.

Törökország – több EU-tagországgal együtt - a NATO tagja, s ez a katonai szövetség meghatározó az EU fegyver-exportjának döntéseiben. Az EU Törökországot stratégiai katonai szövetségesének tekinti. Amikor Törökország lerohanta Szíriát, katonái más EU-fegyveresekkel éppen az Egyesült Királyság vezette hadgyakorlaton vettek részt Skóciában.

Emellett az EU Törökországba irányuló fegyver-exportját az EU-val 2016-ban megkötött, a menekültek Európába áramlását megállítani hivatott megállapodás is befolyásolja. A megállapodás Törökország számára 6 milliárd dolláros „kenőpénz” fizetését is magában foglalta.

A török offenzíva bírálatára válaszul a török elnök, Erdogan megfenyegette Európát, hogy „kinyitja a kapukat és szélnek ereszt 3,6 millió menekültet”.

Az emberi jogok semmibevétele

A törökországi kurdok az élet minden területén régóta diszkriminációt szenvednek. A kurd nyelvet nem használhatják iskolai oktatásban, a török kormány a kurd kulturális megnyilvánulásokat és a politikai szervezkedést nemzetbiztonsági fenyegetésnek tekinti. A legutóbbi időkben pedig a kurd megválasztott képviselőkkel szemben is felléptek a hatóságok, amikor a HDP, a Népi Demokratikus Párt képviselőit letartóztatták, és megtagadták a választásokon való részvételt.

A kurdok Törökországon belüli elnyomása átterjed a szíriai kurdokra is, akik az Iszlám Állam legyőzése után megszerzett autonómiájukkal virágzó társadalmat kezdtek építeni. Az Észak-Szíriában Rozsava néven ismertté vált autonóm terület alkotmánya „szabadságra, igazságosságra, méltóságra és demokráciára szólít fel, az egyenlőség és a környezeti fenntarthatóság alapelvei mellett”.

Az Amnesty International a török katonaságot és szövetségeseit „a polgári élet szégyentelen semmibe vételével, komoly visszaélésekkel és háborús bűnökkel” vádolta meg, beleértve „az észak-szíriai offenzívában elkövetett sorozatos gyilkosságokat, és a civil lakosság halálával és sérülésekkel járó törvénytelen támadásokat”.

Ezek az emberjogi sérelmek a Törökországon belüli szélesebb körű elnyomással, így pl. az újságírókkal és a gyülekezési joggal szembeni fellépésekkel, valamint a ciprusi önállósággal szembeni legutóbbi fenyegetésekkel összefüggésben történnek.

A baloldal álláspontja

Az EU csak színleg lép fel a törökországi és a szélesebb regionális emberjogi sértésekkel szemben. Az EU azonban nem kívülálló ebben a konfliktusban, hanem aktív szereplő.

Az EU elítélte a török szíriai offenzívát, de az emberi és nemzetközi jogok megsértése nem új dolog, és az EU tagországok továbbra is milliárdos fegyverszállításokkal látják el Törökországot. Ezeket a fegyvereket pedig a civilek, és különösen a kurdok ellen vetik be.

Követeljük, hogy az EU szüntessen be minden fegyverszállítást Törökországnak amíg az szembehelyezkedik a nemzetközi joggal, valamint az EU tagországok szüntessék be a külföldi beavatkozásokat, ami e régió konfliktusait felszította! Mi következetesen fellépünk minden ilyen politikával szemben, nem csupán Törökországgal, hanem a régió más országaival, így Izraellel és Szaúd-Arábiával szemben is.

Szolidárisak vagyunk a kurdokkal és a régió valamennyi népével, akik az elnyomás ellen, a méltóságért és az emberi jogokért harcolnak.

Fordította: Kleinheincz Ferenc