Monthly Review Online, 2019. jún. 27.

Az USA elnöke, Donald Trump ült a Fehér Házban és egy Irán elleni háborút fontolgatott. A hadserege felderítő repülőket küldött az iráni partvonalra, ingerelve az iráni lokátorokat, amelyek nyomon követték ezeket a személyzettel és a nélkül működő gépeket, amint azok az iráni szuverenitás 12 tengeri mérföldes határa mentén haladtak. A múlt héten az USA-nak két repülője volt az iráni part mentén; egy személyzet nélküli Global Hawk drón és egy személyzettel repülő P-8 kémrepülő.

Az iráni légi parancsnokság rádión közölte az US erőkkel, hogy mind a drón, mind a kémrepülő az iráni területen belülre ért. A P-8 irányt változtatott, hogy elhagyja az iráni légteret, míg a Global Hawk nem. Az iráni tisztviselők szerint a Global Hawk-ot azért lőtték le a múlt csütörtökön reggel négy órakor, mert iráni légtérben maradt.

Trump és csapata bosszúval fenyegetőzött. Iráni radar és légelhárító létesítményeket akartak lőni. A 11. órában Trump úgy döntött, hogy nem fogják lőni az iráni célpontokat. A Pentagon figyelmeztette őt, hogy ez US katonákat veszélyeztetne a körzetben. E csapatok védelme érdekében Trump nem indított csapást.

Szankciók

Lehet, hogy Trump nem küldött rakétákat Irán ellen a múlt héten, de az USA már bizonyos fajta háborút kezdett Irán ellen. A drón lelövése előtt néhány nappal, az iráni Legfelső Nemzetbiztonsági Tanács vezetője, Ali Shamkhani biztonsági kérdésekről beszélt az oroszországi Ufában. Elmondta, hogy az USA számos ország szuverenitását sértette meg. Az US Pénzügyminisztérium, mondta, egy sajátos pénzügyi központi parancsnoksággá (CentCom) vált. Shamkani szerint, az USA politikája “gazdasági terrorizmusnak” tekintendő.

Az USA egyoldalú szankciói ennek a “gazdasági terrorizmusnak” a magvát képezik. Az USA hatékony eszközként tudja használni a szankciókat más országok ellen, mert hatalmas mértékben uralja a világ financiális és monetáris rendszerét. Az USD a fő tartalékvaluta és a nemzetközi kereskedelem fő fizetőeszköze. A támaszkodás az USD-ra és az USA pénzügyi rendszerére azt jelenti, hogy a legtöbb ország nem kész szembeállni az amerikai nyomással.

A szankciók azt jelentik, hogy az olaj és a földgáz exportjától függő Irán külső bevételei összeomlottak. Az USA uralma a világ pénzügyi rendszere, benne a nemzetközi pénzintézmények (IMF és Világbank) felett azt jelenti, hogy Irán nem tud hitelekhez jutni a nemzetközi piacon. A nehézségek a gyógyszer-és élelmiszerimportban súlyos kihívást jelentenek az iráni nép számára.

Hibrid háború

Mivel továbbra is a nyugati média szabja meg a nemzetközi felfogás nyelvezetét, az Irán körüli események washingtoni értelmezése uralkodik. Irán sosem támadta meg az Egyesült Államokat, de az USA ténylegesen többször is beavatkozott Iránban. 1953-ban az USA – az UK-val – megdöntötte Mohammed Mosszadik demokratikusan választott kormányát, és a következő két évtizedben teljes támogatást nyújtott az iráni sah népszerűtlen kormányának. Amikor az Öböl-beli arabok Szaddam Husszeint támadásba lökték Irán ellen 1980-ban, az USA és Nyugat Európa látta el Irakot fegyverrel és pénzzel egy nyolcéves véres háborúhoz. A nyugati média minderről nem szól, hanem hiper fantáziasztorikat tereget, mint a Hezbollah Venezuelában, vagy a huszik iráni vezetése. Itt mindig Irán az agresszor, még akkor is, ha éppen US agresszió áldozata.

Iránt a probléma okának mutatják; nehéz lerázni a gondolatot, hogy Irán egy gonosztevő vagy terrorista állam. Ez része az Irán elleni információs háborúnak. Irán – még Javad Zarif rátermett külügyminiszterével sem képes bebizonyítani, hogy nem háborúskodó, hanem a washingtoni fenyegetések és szankciók címzettje.

2010 és 2012 között négy iráni nukleáris tudóst öltek meg. Ezt a négy tudóst —Masoud Alimohammadi, Darioush Rezaeinejad, Mostafa Ahmadi Roshan és Majid Shahriari— az izraeli hírszerzés, a Mojahedin-e Khalq (MEK), vagy az US hírszerzés, vagy ezek valamilyen kombinációja gyilkolta meg. Iránban, fényes nappal ölték meg őket, dermesztő üzenetet küldve az egész tudományos közösségnek. Az USA és Izrael hozta létre a Stuxnet számítógépi férget, amely 2010-ben a nukleáris munkában részes iráni géprendszereket károsított. Bejelentették, hogy további ilyen támadások lehetségesek. Ilyenek elő is fordultak, mielőtt nukleáris alkut kötöttek 2015-ben. De az ilyen támadások bűze megmaradt.

Irán információs és kommunikációs technológiai minisztere, Mohammad Javad Azari Jahromi szerint Irán felépített egy tűzfalat, amely védi a létesítményeit bármely amerikai és izraeli kibernetikai fegyvertől. Ezt iráni komputertudósok építették.

Az Irán elleni “hibrid háború” ilyen támadások – szankciók, információs háború, szabotázs – kombinációiból áll. Ez a hibrid háború háborús fenyegetésekkel, mint az Irán elleni washingtoni arzenál részével, folytatódik. Még Trump nyilatkozata is arról, hogy visszavonta a rendelkezését Irán bombázásáról, percekkel a támadás kezdete előtt, része ennek az információs háborúnak, kísérlet megrettenteni az irániakat azzal, hogy az USA elég veszedelmes bombázni bármikor. A hibrid háború szorítja a hurkot Irán körül.

Csoport a szankciók ellen

Nem könnyű megingatni a világgazdaság bizalmát az USD és az amerikai pénzügyi rendszer iránt. Még a multilaterális rendről beszélni is idő előtti. Egy dolog erre felhívni és egy másik belátni, hogy legalább egy évtized kell az intézményeinek és az eszközeinek a megteremtéséhez. Például, a kínai juan iránti bizalmat még építeni kell. Így lesz a pénzmozgatás és a kereskedelem összhangja alternatív rendszereivel is. Az Európai Unió nyíltan megmondta, hogy alternatív mechanizmust akar az iráni olaj kifizetéséhez, olyant, amely nem fog US szankciókba akadni. De egy ilyen eszköz megteremtéséhez idő kell.

Eközben, politikai téren mintegy 25 ország jött össze, hogy platformot hozzon létre a szankciók ellen. Ezek az országok, mondja Irán rangidős parlamenti képviselője, Mohammad Ali Pourmokhtar, együtt fognak fellépni az “embertelen” US szankciós rezsim ellen. Nem világos, hogy mit fog tudni tenni ez a csoport, de bizonyosan politikai kampányt fog folytatni az olyan durva szankciók ellen, amilyenek jelenleg sújtják Venezuelát, Kubát és Iránt.

Jelentős, hogy Kína és Oroszország is tagja lesz ennek a klubnak. Teheránban Levan Dzhagaryan orosz követ mondta, hogy Kína, Irán és Oroszország hármas csoportot fog képezni az Irán elleni egyoldalú háborúval szembeni harcra.

A 25-ös csoport küzdeni fog a szankciók ellen és a hármas csoport meg fogja próbálni megakadályozni az USA háborúját, de ennek a sikere komoly kérdés. Az Egyesült Államok – Trump alatt – teljesen megbízhatatlan, a katonai fegyvertára elszabadulni kész, és a hibrid háborúját már megkezdte. Ezek veszedelmes idők.

(Ford. Szende Gy.)