The Wall Street Journal, 2019. 01. 23.
„Szíriától északra, Kelet Európa határai mentén, és az északi sarkkör mentén keletről Oroszország kiépítette a légvédelem gyűrűjét, amely veszélyezteti az USA fegyveres erőinek a hatókörét, arra kényszerítve Washingtont, hogy átértékelje a szerepét vitathatatlan légi hatalmú, vezető világhatalomként”, írja a The Wall Street Journal.
A C-400-as orosz rakétakomplexum „megváltoztatja az USA és szövetségesei számításait a potenciális forró pontokon, kezdve a szíriai diszlokációs helyektől. A C-400-ban felhasznált radar, az orosz állítás szerint, észlelni tudja a legújabb „láthatatlan” repülőgépeket, hálót hoz létre Nyugat Szíria körül, amely Törökországtól a Földközi Tengerig és Izraelig nyúlik.” Bár a C-400-as rendszer még nem esett át próbán harci körülmények között, a rádiólokációs kísérete elzavarja az USA vezette szíriai koalíció repüléstechnikáját, mondja a közlemény.
„Az Oroszország által alkalmazott hibrid háború módszerei, köztük a beavatkozás a választásokba és a dezinformációs kampányok az interneten, az USA törvényhozóinak és kormányának jelentős figyelmét keltették fel. De a C-400-as rendszer terjedése mutatja, hogy Oroszország a hagyományos tűzerő terén is jelentős befektetéseket eszközöl”, írja a WSJ.
„Meg kell értenünk, hogy az USA abszolút légi uralmának az időszaka befejeződött”, véli Elbridge Colby védelmi programigazgató az új amerikai biztonsági központban, amely nem-kormány szervezet.
A Pentagon elismeri, hogy a C-400-as ütegek módosításokra kényszerítették a koalíció működésében, de úgy véli, hogy az USA egészében még szabadon mozog a levegőben. „Továbbra is működni tudunk ott, ahol lennünk kell”, jelentette ki a védelem egyik tisztviselője.
„2017 végén a Fehér Ház felülvizsgálta a nemzeti biztonsági stratégiáját, hogy figyelembe vegye az új kihívást. (…) A Kongresszus által létesített kétpárti bizottság Trump elnök védelmi stratégiájának értékelésére, osztja ezeket az aggodalmakat és novemberben jelentést bocsájtott ki, amely szerint Oroszország „hegemóniára törekszik a régióban és hatásának globális kiterjesztésére”. A bizottság kijelenti, hogy Oroszország tevékenysége „csökkenti az USA katonai fölényét és fenyegeti az USA életfontosságú érdekeit”.
„A Kreml régen fellépett az ellen, amit az USA által vezetett világrendnek nevez. Egyre agresszívebb külpolitikájával, Oroszország igyekszik stabil helyzetet elfoglalni a világban, amely Moszkva, Washington és Peking által ellenőrzött hatásövezetekre oszlana. Moszkva nem ég a vágytól, hogy szemtől szembe álljon az amerikai erőkkel: Oroszország katonai költségvetése a Pentagonénak mintegy tizedrésze. Oroszország beavatkozása ellenére a szíriai eseményekbe és betörése dacára a Krímbe, a légierői és haditengerészeti lehetőségei lényegesen lemaradnak az USA és Kína fegyveres erőitől.”
Mint a WSJ írja, „az irányítható C-400-as rakétáknak lehetővé kell tenniük V. Putyin orosz elnök számára halálosan fenyegetni egy nyugati katonai betörést, ha az orosz határokon Európával, a Közel Keleten vagy Észak Koreában válság tör ki”.
„A C-400-as telepítése Szíriában hatékony értékesítési eszköz lett, érdeklődést keltve az amerikai ellenségek és szövetségesek között egyaránt. Kína és India vásárlásai, valamint a potenciális ügyletek Törökországgal és Szaúdi Arábiával riadalmat keltenek a hivatalnokok között Washingtonban és a NATO-ban”, mondja a cikk.
„Míg Oroszország teljesíti a megrendeléseket, a C-400 bővülő telepítési földrajza gátakat hoz létre, amelyek fenyegetik az USA vitathatatlan légi fölényének évtizedeit a Közel Keleten, az északi sarkvidéken és Ázsia részein. C-400-at szállítva más országokba, Oroszország elosztja a vevők között az US erők korlátozásának az árát”, hangsúlyozza a közlemény.
„Oroszország nem akar katonai fölényt, de véget vetett a Nyugat vagy az USA fölényének, - véli Szergej Karaganov, Putyin külpolitikai tanácsadója. – A Nyugat most már nem tud válogatás nélkül erőt alkalmazni”.
A Pentagon kijelenti, hogy Oroszország cselekményei még nem vezettek Amerika pozíciónak a megváltozásához. „Az USA marad a világ legerősebb katonai hatalma és tovább erősíti a kapcsolatait a NATO szövetségesekkel és partnerekkel a stratégiai fölényének a megőrzése érdekében, - mondja Eric Peyhon NATO sajtótitkár. – Az USA és szövetségeseink rendelkezésére állnak az eszközök a mérleg javunkra történő megőrzéséhez”.
„A C-400 vevőit az USA lehetséges szankciói fenyegetik a 2017. évi törvény szerint, amely bünteti az orosz védelmi iparral üzletelő szövetségeseket”, emlékeztet a lap. Így, Kína C-400-as szállítmányokat kapott tavaly, és a vásárlást ellenőrző központi katonai bizottság fejlesztési osztályát szeptemberben szankciók sújtották.
India októberben szerződött C-400-as légvédelmi komplexum beszerzésére ötmilliárd USD összegben. Reméli a szankciók elkerülését, rámutatva arra, hogy az USA biztonsági partnereként ellensúlyt képezhet Kína növekvő erejével szemben. Még nem világos, létrejön-e Szaúdi Arábia szerződése Oroszországgal az USA valószínű nyomása ellenére.
„A Pentagon fellépett Törökország tervezett C-400 vásárlása ellen, rámutatva, hogy ez lehetővé teszi Oroszország túlságos közelségét a NATO műveleteihez. A légelhárító rakétakomplexumok rendszerint adatokat kapnak műholdakról és repülőgépekről behatolások észlelése céljából. A C-400 rendszer integrálása a török bázisokon lehetővé tenné, hogy az oroszok közeli képet kapjanak a csökkentett rádiólokációs észrevehetőségű F-35-ös vadászgépekről, jegyzik meg az amerikai tisztviselők. (…) De Törökország kijelenti, hogy nem áll szándékában visszalépni a C-400 megvásárlásától”, - közli a cikk.
(Ford. Szende Gy.)
