Ezek a tendenciák nagy vitákat váltottak ki azok körében, akik a politikai elégedetlenséget gazdasági, kulturális vagy nemzedéki eredetűnek látják. De valamennyi magyarázatnak van egy közös alapfeltevése: a fenyegetés a politikai szélsőségek felől jön.
A jobboldalon az etno-nacionalistákat és a libertariánusokat vádolják a fasiszta politika támogatásával; a baloldalon az egyetemi campusok radikálisait és az ún. antifa mozgalmakat vádolják azzal, hogy elárulják a liberális alapelveket. Mindenütt azt feltételezik, hogy a radikális nézetek kéz a kézben járnak az autoritarianizmus támogatásával, miközben a mérsékeltség egy jóval elkötelezettebb hozzáállást jelez a demokratikus folyamatokhoz.
Igaz-e mindez ?
Talán mégsem. Kutatásaim arra mutatnak, hogy szerte Európában és Észak-Amerikában a centristák támogatják legkevésbé a demokráciát, a legkevésbé elkötelezettek annak intézményei iránt és ők támogatják legerősebben az autoritarianizmust.
Megvizsgáltam a legutóbbi World Values Survey (2010-2014) és European Values Survey (2008), a két legátfogóbb közvéleménykutatás adatait, amelyet több mint 100 országban készítettek. A felmérés arra kérdezett rá, hogy a megkérdezettek hol helyezik el magukat a szélsőbaloldaltól a középen át a szélsőjobboldalig. Ennek alapján ábrázoltam minden csoportban azok arányát, akik támogatják az alapvető demokratikus intézményeket (munkám másolata, a felmérés adatainak részletes elemzésével megtalálható: https://drive.google.com/file/d/1fOGwtRUF-y-98IcDs-3YYrtREl8GbaoH/view)

1. A centristák a legszkeptikusabbak a demokráciával kapcsolatban
Azok aránya, akik szerint a demokrácia “nagyon jó” politikai rendszer

Azok a válaszolók, akik a politikai spektrum közepén helyezték el magukat, több felmérés szerint a legkevésbé támogatták a demokráciát. Ez magában foglalja azt a nézőpontot, hogy a demokrácia a “legjobb politikai rendszer,” és a demokratikus politika sokkal általánosabb rangsorolását is. Mindkét esetben a középutasoknak volt a legkritikusabb véleményük a demokráciával kapcsolatban.

2. A centristák támogatják legkevésbé a szabad és tisztességes választásokat
Azoknak a százaléka, akik azt mondják, hogy egy vezető szabad választáson történő megválasztása “a demokrácia lényegi eleme.”

A legmeglepőbb adatok tükrözik a válaszolók nézeteit a választásokkal kapcsolatban. A “szabad és tisztességes” választások támogatottsága a mintában szereplő valamennyi országban a centrumban a legalacsonyabb. A centrista rés mérete megdöbbentő. Az Egyesült Államok esetlében a politikai centrumban levő emberek kevesebb mint fele gondolja lényegesnek a választásokat.

3. A centristák támogatják legkevésbé a liberális intézményeket
Azoknak a százaléka, akik szerint a polgári jogok, amelyek védik az emberek szabadságát az állami elnyomástól, “lényegi elemei a demokráciának.”

Természetesen a “demokrácia támogatása” eléggé elvont dolog, és a válaszadók különböző módon interpretálhatják e kérdést. Mi a helyzet a polgári jogok támogatásával, amely központi szerepet játszik a liberális demokratikus rend fenntartásában? Szinte minden esetben romlik a polgári jogok támogatása a centrumországokban. Az Egyesült Államokban csak a centristák 25 százaléka ért egyet azzal, hogy a polgári jogok a demokrácia alapvető jellemzői.

4. A centristák támogatják legerősebben a tenintélyelvűséget (kivéve a szélsőjobboldaliakat)

Azoknak a százaléka, akik szerint egy erős vezető, akiknek nem kell zavartatnia magát a törvényhozástól, “elég jó” vagy “nagyon jó.”

A demokrácia számára az egyik legerősebb figyelmeztető jel az autoriter tendenciákkal operáló populista vezetők felemelkedése. De miközben ezek a tendenciák egyre népszerűbbe válnak, nem világos, hogy az állampolgárok kifejezetten támogatják-e a kormányzat egyre autoriterebb stílusát. Azt találtam azonban, hogy alapvető bizonyíték van arra, hogy egy olyan “erős vezető” támogatása, aki figyelmen kívül hagyja országa törvénykezését, különösen a centristák között erős. Az Egyesült Államokban a centristák támogatása egy erős ember-típusú vezető iránt jóval meghaladja a jobb-vagy baloldaliakét.

5. Amerikaiak százaléka, akik erős vezetőt támogatnak

Mit jelent mindez ?
Szerte Európában és Észak-Amerikában csökken a demokrácia támogatottsága. Ennek a trendnek a magyarázatakor a hagyományos bölcsesség a politikai szélsőségekre mutat. Eszerint a nézőpont szerint mind a szélsőbaloldal, mind a szélsőjobboldal hajlamos arra, hogy kíméletlenül átgázoljon a demokratikus intézményeken ahhoz, hogy radikális változást érjen el. Ezzel szemben a mérsékeltekről azt feltételezik, hogy védik a liberális demokráciát, annak alapelveit és intézményeit.
A számok arra mutatnak, hogy nem ez a helyzet. Mivel a nyugati demokráciák kezdenek diszfunkcionálissá válni, egyetlen csoport sem immunis a tekintélyelvűség vonzerejével szemben – legkevésbé a centristák, akik a jelek szerint előnyben részesítik az erős és hatékony kormányzást a rendetlen demokratikus politikával szemben.

A fejlődő világban az erős vezetők történelmileg a centrumból kapnak támogatást: Brazíliától és Argentínától Szingapurig és Indonéziáig, a középosztályi mérsékeltek bátorították az autoriter átmeneteket, hogy stabilitást teremtsenek és növekedést eredményezzenek. Megtörténhet ez olyan érett demokráciákban is, mint Nagy-Britannia, Franciaország és az Egyesült Államok ?

Forrás: https://www.nytimes.com/interactive/2018/05/23/opinion/international-world/centrists-dem