Ma 45 éve gyilkolták meg Salvador Allendet egy puccsban, amelyet az USA támogatott. Ez az utolsó beszéde, amelyet a rádió közvetített, míg ő a barikádon volt az elnöki palotában.
 |
| Az elnöki palotát bejáró Salvador Allende utolsó fényképe, amely röviddel a halála előtt készült. |
Barátaim!
Bizonyosan ez az utolsó alkalom, amikor beszélhetek hozzátok. A Légierő bombázta a Radio Portales és a Radio Corporación tornyait.
A szavaimban nincs keserűség, csak csalódás. Legyen ez erkölcsi büntetés azoknak, akik elárulták az esküjüket: Chile katonáinak, a címzetes főparancsnokoknak, Merino tengernagynak, aki kinevezte magát a Flotta parancsnokának, és Mendoza úrnak, a megvetésre méltó tábornoknak, aki még tegnap hűségét és lojalitását fogadta meg a kormánynak, és aki kinevezte magát a Carabineros [nemzeti rendőrség] főnökének.
Tekintettel e tényekre, nekem csak az maradt, hogy megmondjam a dolgozóknak: nem fogok lemondani!
Egy történelmi átmenetbe kerülve, a nép iránti hűségemért az életemmel fogok fizetni. És megmondom nektek, hogy biztos vagyok benne, a magok, amelyeket a chileiek ezreinek és ezreinek jó lelkiismeretében vetettünk el, nem fognak örökre elsorvadni. Nekik van erejük és képesek lesznek uralkodni felettünk, de a társadalmi folyamatokat nem lehet megállítani sem bűnnel, sem erővel. A történelem a miénk és a történelmet az emberek csinálják.
Hazám dolgozói: meg akarom köszönni a mindenkori hűségeteket, a bizalmat, amelyet egy olyan emberbe fektettetek, aki csak egy tolmácsa volt az igazságért való nagy sóvárgásnak, aki a szavát adta, hogy tiszteletben fogja tartani az alkotmányt és a törvényt, és éppen ezt tette. E meghatározó pillanatban, az utolsóban, amikor szólhatok hozzátok, kívánom nektek, hogy hasznosítsátok a leckét: a külföldi tőke, az imperializmus, a reakcióval együtt, olyan klímát teremtettek, amelyben a fegyveres erők megsértették a hagyományukat, a Schneider tábornok által tanított és Araya parancsnok által megerősített hagyományt. Ők is ugyanannak a társadalmi rétegnek az áldozatai lettek, amelynek a tagjai ma az otthonaikban lesznek, remélve külföldi közreműködéssel visszaszerezni a hatalmat, hogy tovább védjék a profitjaikat és a kiváltságaikat.
Mindenek felett földünk szerény asszonyához szólok, a campesina-hoz, aki hitt nekünk, a dolgozóhoz, aki többet dolgozott, az anyához, aki ismerte a törődésünket a gyermekekkel. Chile szakembereihez szólok, a hazafias szakemberekhez, akik még a napokban is tovább dolgoztak a szakmai társaságok, az osztály-alapú olyan társaságok ellen, amelyek a lázadást szponzorálták és az előnyeiket védték, amelyeket egy kapitalista társadalom csak a keveseknek nyújt.
A fiatalokhoz szólok, akik énekeltek és megajándékoztak minket az örömükkel és a harci szellemükkel. A chilei férfihez szólok, a munkáshoz, a farmerhez, az értelmiségihez, azokhoz, akiket üldözni fognak, mivel az országunkban már sok órája jelen van a fasizmus – terrorista támadásokban, hidak felrobbantásában, vasútvonalak elvágásában, olaj- és gázvezetékek elpusztításában, azoknak a hallgatása közben, akiknek a kötelessége volt megvédeni ezeket. Bűnrészesek voltak. A történelem fog ítélni felettük.
A Radio Magallanes-t bizonyosan el fogják hallgattatni, és a nyugodt hangom fémes eszköze többé nem fog elérni hozzátok. Nem számít. Tovább fogjátok hallani. Mindig mellettetek leszek. Legalább az emlékem, a méltóság egy olyan emberéé, aki hű volt a dolgozókhoz…[nem hallható].
Az embereknek meg kell védeniük magukat, de nem szabad feláldozniuk magukat. Nem szabad megengedniük, hogy golyókkal pusztítsák el vagy rostálják meg őket, de nem is alázhatják le őket.
Hazám dolgozói, én hiszek Chilében és rendeltetésében. Más férfiak majd leküzdik ezt a sötét és keserű pillanatot, amikor az árulás tör hatalomra. Haladjatok előre, tudván, hogy előbb vagy később, újra megnyílnak a nagy sugárutak, amelyeken szabad emberek fognak járni, hogy egy jobb társadalmat építsenek.
Éljen Chile! Éljen a nép! Éljenek a dolgozók!
Ezek az én utolsó szavaim, és biztos vagyok abban, hogy az áldozatom nem lesz hiábavaló. Biztos vagyok abban, hogy legalább erkölcsi lecke lesz, amely büntetni fogja az esküszegést, a gyávaságot és az árulást.
Salvador Allende (1908–1973) Chile elnöke volt 1970-től 1973-ig.
(Ford. Szende Gy.)
