Az egészségüggyel kapcsolatban egy viszonylag leegyszerűsítő problémafelvetés volt a kampány során és a kormányalakítás időszakában is, hogy lesz e önálló egészségügyi tárca. Időközben kiderült, hogy nem. Sinkó Eszter szerint szükség lett volna rá, az egészségügyi miniszter ugyanis ott ül a kormányüléseken, és képes az ágazati logika mellett érvelni az egyes előterjesztések kapcsán. Az ugyanakkor jó jel, hogy az új egészségügyi államtitkár előre rögzítette, szakmai egyeztetések alapján akar döntéseket hozni.

A beszélgetés során többször is előkerült az elmúlt időszak béremelési kérdése. A kormány arról döntött, hogy a hálapénz kivezetésével egyidejűleg jelentős béremelést ad az orvosoknak. Ugyanakkor az eredeti szándék szerint szétválasztja a magán és közfinanszírozási rendszert. Aki a közfinanszírozásban dolgozik, annak a megemelt bérért cserébe el kell fogadnia, hogy csak engedéllyel lehet magánegészségügyben orvos. Ez a túlterhelés mérséklésével és egyértelműbb viszonyokkal járt volna.

A lépés egyoldalú lett abból a szempontból, hogy a rá nehezedő nyomás hatására a kormányzat inkább engedi az orvosoknak a két rendszerben való munkát. Ugyanakkor a közellátásban való érdekeltségi rendszer nincs biztosítva – korábban sajnos ezt teremtette meg a paraszolvencia –, így az orvosok betegek iránti elkötelezettsége nem egyenszilárd.

Az egyes ellátási szinteket megnézve látszik, hogy több területen is hamarosan beüthet a humánerőforrás hiányának problémája. Az alapellátásban korábban szó volt a praxisközösségek megteremtéséről, és ezáltal a területi háziorvoshiány mérsékléséről. Ez a folyamat nem ment végbe. Bár vannak hálózatszerű praxisközösségek és kisebb, de szorosabb integrációt igénylő közös csoportok, a betegek azonban azt érzékelhetik, hogy nehezebb bejutni az orvoshoz.

A szakellátásban a problémát a várólista okozza. Ennek fő oka szintén a szakemberhiány. A várólisták ledolgozását illetően Sinkó Eszter szinte biztosra veszi, hogy lesz ilyen kormányzati törekvés. Több diagnosztikai eszköz is megjelent, ugyanakkor a szűk keresztmetszet a vizsgálatot végzők száma. Ennek kapcsán a kormány az RRF-forrásokra apellált, és ebből rendezné a béreket, akár valamilyen ösztönző bevezetésével. A helyreállítási alapról való megegyezés azonban nem történt meg a magyar kormány és az Európai Bizottság között.

A harmadik szint a kórházi ellátás. Itt már a hírekben is többször megjelenő probléma a munkaerőhiány. Van olyan megyei kórház, ahol szűkíteni kellett a szülészet „nyitvatartását”, amely komoly ellátási problémákat mutat. A kórházak bezárása nem úgy merül majd fel, hogy az épületet, és ellátóhelyet zárják be, hanem sokkal inkább azt történik, hogy szakember nélkül lesznek, és emiatt nem lehet odamennie a betegeknek.

Címfotó: Pavel Bogolepov – Népszava

(Kár, hogy szó sem esik az Európai Unió szándékairól, melyre rávilágít, hogy 2001-2018 között az Európai Bizottság 63-szor szólitotta fel a tagállamokat a közegészségügy bizonyos szektorainak privatizálására és/vagy az egészségügyi kiadások csökkentésére . . - Martin Schirdewan, európai parlamenti képviselő, http://www.le-chiffon-rouge-morlaix.fr/2020/04/la-commission-europeenne-a-demande-63-fois-aux-etats-de-reduire-les-depenses-de-sante-denonce-l-eurodepute-martin-schirdewan-copresi   - Balmix szerk.)