Ennél többet azonban nem árult el a kormányzati tervekről, így arról sem, hogy egy vagy több lépcsőben tervezik-e 200 ezer forintra emelni a legkisebb bért. Hiába szegezték neki ezt a kérdést a Munkástanácsok Országos Szövetsége témában rendezett keddi konferenciáján is, az államtitkár csak annyit mondott: a nemzeti konzultáció eredménye alapján most jelentős emelkedés várható.
Az Orbán Viktor miniszerelnök által nyár elején belengetett, majd nemzeti konzultációra bocsátott 200 ezres minimálbér ötletét a válaszadók 94 százaléka támogatta. Bodó Sándor szerint ez „olyan felhatalmazás, ami alapján egyértelműnek látszik a cél, az odavezető út ugyanakkor még kissé szikrázik”, de biztos benne, hogy meg fognak tudni állapodni. Úgy tudjuk, a kormány november végéig szeretné tető alá hozni a minimálbér-megállapodást. A konferencián résztvevő munkáltatói szervezetek, szakszervezetek és közgazdászok hozzászólásai alapján abban valóban egyetértés van, hogy szükséges a jelentős lemaradásban lévő magyar minimálbér felzárkóztatása. A feltételekről, az ütemezésről, illetve a következményekről ugyanakkor valószínűleg még parázs viták fognak folyni az elkövetkező hónapokban.
Hátul kullog a magyar minimálbér
A magyar minimálbér euróban kifejezett értéke tíz évvel ezelőtt még négy tagállam – Bulgária, Románia, Litvánia és Észtország – legkisebb bérét is leelőzte, az idén már csak a román és a bolgár minimálbér áll mögötte. Vásárlóerőn mérve még az idén is hátulról az ötödik helyen áll a magyar legkisebb bér, ám ebben a rangsorban már Románia is megelőzi hazánkat, a lengyel minimálbéresek pedig másfélszer annyi javat tudnak megvásárolni keresetükből, mint a magyarok – derült ki Molnár-Vojtkó Tünde, az Érdekvédelmi Tanácsadó Szolgáltató Egyesülés pénzügyi elemzőjének előadásából. A magyar minimálbért 20 százalékkal kellene megemelni ahhoz, hogy elérje a mediánbér 60 százalékát, és 32 százalékkal, hogy elérje az átlagbér felét (a jelenlegi elképzelések szerint e két paraméter mentén határoznák meg az európai minimálbért A szerk.) Ilyen nagy, jelentős béregyenlőtlenségre utaló különbség a két célérték elérésben csak Görögországban és Romániában van példa. Ennek hátterében az áll, hogy a magyar minimálbér 2016 és 2021 között mindössze 56 400 forinttal, az átlagbér viszont 165 ezer forinttal emelkedett – vagyis 51, illetve 63 százalékkal. Emiatt egyre nagyobb a különbség a minimálbér és az átlagbér között. Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója arról beszélt, hogy az átlagbér és a minimálbér az uniós tagállamokban jellemzően közelített egymáshoz az elmúlt években, és az arány 40-53 százalék között mozgott tavaly. Magyarországon viszont nőtt a különbség, és e tekintetben az utolsó előtti helyen állunk az országok rangsorában. Az arány valószínűleg 40 százalékra esik vissza az idei évben, hiszen a minimálbér csupán 4 százalékkal emelkedett februártól, miközben az átlagbér 8-9 százalékkal növekszik. Ezzel Magyarország nagyon lemaradt, jó eséllyel az utolsó helyre került ebben a rangsorban.
Inflációs kockázatok is vannak
Az ország gazdasági teljesítménye elméletileg lehetőséget ad egy nagyobb minimálbéremelésre, de ennek ára van: a vállalatok költsége nőni fog, ami komoly inflációs kockázatot jelent – hívta fel a figyelmet Virovácz Péter, az ING vezető makrogazdasági elemzője. Mint mondta: a termelékenység és a bérek növekedésének együtt kellene mozognia, ám előbbi alig változik, miközben a fizetések jelentősen emelkednek. Egy tanulmány szerint a korábbi nagyarányú minimálbéremelést 75 százalékban a háztartások fizették meg infláció vagy a munkahely elvesztése formájában. Virovácz Péter most elbocsátásokra nem számít, hiszen egyre inkább munkaerőhiány van ismét. A globális alapanyag- és félkész termékhiány eközben nehezíti a cégek technológiai fejlesztését, a hatékonyság növelését – chipekből vagy robotkarokból is hiány van - , ezért nem lesz más lehetőségük, mint árat emelni – magyarázta. Lentner Csaba a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi tanára szerint is erősítené az inflációt a minimálbéremelés, ami viszont így vásárlóértéken nem fog többet jelenteni. A hazai gazdaság jelentős részét kitevő kis és középvállalkozói (kkv) szektorban eközben nagyon gyenge a termelékenység, a bérek növekedése mögött nincs érdemi teljesítmény. Ebben a helyzetben segítség lehetne az adórendszer megújítása, a személyi jövedelem adó egy számjegyűvé tétele. Pogátsa Zoltán a Soproni egyetem egyetemi docense szerint viszont „nem dráma”, ha árat emelnek a magyar kkv-k, mert nem minden infláció rossz. Az emberek többségének sokkal rosszabb lenne, ha hirtelen emelnék a kamatokat és visszafognák a béreket. A 2001-es nagy arányú minimálbéremelés mintegy 30 ezer munkahelyet szüntetett meg, mintegy 1,5 millió embernek viszont jelentősen javult az életminősége. A magasabb bérek okozta kereslet segíti a jobb technológia terjedését, a termelékenység növekedését – tette hozzá. Az igazi megoldás szerinte ugyanakkor a bérmegállapodások decentralizálása lenne, vagyis az, ha iparági, térségi szinten állapítanának meg bérminimumokat, de ehhez erős szakszervezeti jogokra van szükség.
