Az ágazatban folyamatosan emelkedik ugyanis a súlyos munkaügyi jogsértések száma, illetve a feketefoglalkoztatás.

A célvizsgálat során 899 építőipari vállalkozás 2520 dolgozóját ellenőrizve is azt találta a hatóság, hogy a munkáltatók hatoda foglalkoztatja csak teljesen szabályosan dolgozóit. Minden harmadik építőipari munkavállalót viszont feketén dolgoztatnak. Ezek az eredmények hasonlóak a két évvel korábban lefolytatott célvizsgálat tapasztalataihoz, a trendek nem változtak – mutat rá a főosztály nemrég közzétett jelentése, amely azt is megállapította, hogy az új foglalkoztatás felügyeleti előírások még teljesen ismeretlenek a munkáltatók és könyvelőik körében.

Például az, hogy az idén március 1-je óta a fekete foglalkoztatáson kapott cégek a büntetési tételek megfizetésén túl kötelesek az adóhatóságnál bejelenteni is az érintett munkavállalóikat. Legalább a minimálbér mértékéig, és legalább 30 napra visszamenőleg tehát járulékot kell fizetniük a feketén dolgozók után is.
A feketefoglalkoztatás következményei egy 2019 végi kormányzati javaslat értelmében ennél súlyosabbak lettek volna: a 20 fősnél kisebb cégeknek a minimálbér kétszeresét, az annál nagyobbaknak pedig a négyszeresét kellett volna bírságként megfizetniük minden egyes feketemunkásuk után. Ez előrelépés lett volna, mert a korábbi szabályozás nem határozott meg a fekete foglalkoztatás esetén alkalmazandó bírságösszeget. A hatóság ezért csak belső útmutatók alapján mérlegelt.

Az a feketén dolgoztató cég pedig, amely még a határozathozatal előtt visszamenőlegesen bejelentette munkavállalóit, jellemzően csak 100 ezer forintos bírságot kapott. Ennek a gyakorlatnak nem volt elrettentő hatása, és ezt a foglalkoztatásfelügyeleti főosztály is rendszeresen szóvá tette jelentéseiben.