Azt is megnéztük, hogy azokban a magyar megyékben, amelyeket a minap tett „tiltólistára” a német járványügy, hogyan változott a munkahelyen és lakhatási célú helyen töltött idő hosszúsága. Úgy tűnik, ezeken a helyeken is elindult egy változás a járvány második hullámának erősödésével, igaz a legkevésbé fertőzöttnek mondható megyékben is hasonló tendenciákat látunk. Mindez azzal is összefügghet, hogy több tízezer embert köteleztek hivatalosan hatósági házi karanténra az utóbbi hetekben, illetve választották önkéntesen ezt.
Ahhoz, hogy a járványt sikeresen letörjük, az emberek mobilitását, találkozási lehetőségeit kell csökkenteni – szól a klasszikus járványügyi szabály, amit a tavaszi első hullám során mindenki megtapasztalhatott a saját bőrén, a kijárási korlátozások idején. Ekkoriban a Google mobilitási indexe a vizsgált kategóriákban 30-50%-kal esett a január első öt hetének azonos napjaiból adódó átlagos mobilitáshoz képest. Aztán amint enyhült a járvány és a korlátozások, kezdett visszatérni az élet a normális mobilitási szintre, igaz nem minden kategóriában. Az alábbi ábrán jól látszik, hogy a munkahelyen eltöltött idő és a tömegközlekedési csomópontokban érzékelt mobilitás még nyáron sem tért vissza a járvány előtti szintre.
Sajnos a Google augusztus 20-tól egyelőre nem közli néhány mobilitási alindex változását, mert felülvizsgálja adatait, hogy még pontosabban tudja összekötni a saját térképén például étteremnek jelölt helyen a ténylegesen megvalósult lakossági mobilitást. A munkahelyen és a lakhatási célúnak gondolt helyeken mért mobilitás indexeit azonban közli és azokban az idősor végén (szeptember 27.) az látszik, hogy az otthon töltött idő indexe emelkedett kicsit. A munkahelyen töltött idő mobilitási indexe pedig tartósan 15%-kal alacsonyabb, mint a járvány előtti időszakban volt. Ez arra utal, hogy a home office-jelenség – igaz nem olyan intenzíven, mint tavasszal, de - tényleg tartósan velünk él, amint az egy KSH-adatközlésből is látható:
A német járványügy a fertőzési adatok alapján Budapestet, Győr-Moson-Sopron megyét, Pest megyét, Csongrád-Csanád és Vas megyét már "tiltólistára" tette. Ez azt jelenti, hogy nem ajánlja állampolgárainak látogatásra, illetve külön karanténszabályok vonatkoznak az innen Németországba utazó emberekre. Azt, hogy egyre több megye felkerülhet a listára, múlt hétvégén már megírtuk, és ezen a héten 3 megye esetén be is következett. Mindezek miatt most azt néztük meg, hogy ezeknél a megyéknél hogyan alakult ez a két fenti mobilitási idősor, amit a Google továbbra is közöl. Amint az alábbi ábrákon látjuk:
MINDEGYIK TERÜLETEN NŐTT AZ OTTHON TÖLTÖTT IDŐ HOSSZÚSÁGÁT JELZŐ INDEX, MIKÖZBEN A MUNKAHELYEN TÖLTÖTT IDŐ INDEXE NEM MUTAT EGYSÉGES KÉPET.
Múlt hétvégi elemzésünk idején a legkevésbé fertőzött megyének számított Békés, Zala és Heves megye, így megnéztük ezeknél is, hogy hogyan alakul a kétféle mobilitási alindex. Itt is ugyanazt a mintát látjuk, mint a leginkább fertőzöttnek mondható megyékben, ez pedig arra utal, hogy a lakosság egy kicsit talán kezd óvatosabbá válni a járvány második hullámában, több időt tölt otthon a rosszabb időben, és így a kontaktusszám is csökkenhet. Emellett nyilván a házi karanténban lévők nulla közelébe esett mobilitása is befolyásolhatja a mobilitási indexeket.
DRASZTIKUS MÉRTÉKŰ MOBILITÁS VÁLTOZÁST EZEK A GRAFIKONOK NEM MUTATNAK, AMI ARRA UTAL, HOGY A GAZDASÁGI AKTIVITÁSRA SEM GYAKOROLT EGYELŐRE MARKÁNS ÚJBÓLI LASSÍTÓ HATÁST A JÁRVÁNY MÁSODIK HULLÁMA.
Hangsúlyozzuk, hogy mindez csak a mobilitelefonok cellainformációiból kinyerhető mobilitást tükrözi (és néhány fontos alindexre most nincs friss idősor), ami tartalmazhat mérési hibákat, így ennél erősebb állításokat ezekből az adatokból nem tudunk levonni. A nagy előnyük viszont ezeknek az adatoknak az, hogy közel valós időben rendelkezésre állnak, így a továbbiakban is kiemelten figyeljük, hogy mutatnak-e esetleg a járvány erősödése miatt érdemi magatartás változást a lakosságnál. Mert ha mutatnak, az a gazdasági aktivitás változására is utal, így számunkra releváns információértékkel bír.
Címlapkép forrása: MTI/Sóki Tamás
