BALMIX - Koronavírus: újabb furcsaság a magyarországi fertőzésben

Korábban bemutattuk, hogy milyen furcsaságokat láthatunk az aktív koronavírusos fertőzöttek számában. Utána – Magyarországon elsőként – feltártuk, hogy azért nem növekszik tovább a napi új esetek száma, mert elértük a tesztkapacitások korlátját. Most megnézzük, hogy mi a helyzet a kórházban ápoltakkal. Annyit elárulhatunk, hogy az adatok igen furcsák annak tükrében, hogy a betegség utat tört az idősek felé. Megmutatjuk, mi rajzolódik ki a hivatalos adatokból számított trendekből és azt is, hogy saját becsült fertőzöttségi adataink mit mutatnak.

A koronavírus-járvány (és minden járvány) sajátossága, hogy először emelkedik meg a megbetegedések száma, aztán a kórházban ápoltaké, végül a halálozásoké. Látszólag Magyarországon is ez a helyzet, hiszen ahogy megyünk előre az időben, úgy nő a kórházi ápoltak és az elhunytak száma is. A magyarországi járványadatok azonban azt sugallják, hogy az első hullám mintájához viszonyítva lassabban nő a kórházban ápoltak száma annak ellenére, hogy a járvány elérte az időseket is. Ezt még meg lehetne magyarázni a korábbi lefutáshoz képest egy egyszerű időbeli eltolódással, ám eközben az elhunytak számának az emelkedése felgyorsult. Megnéztük, mi a helyzet a magyar kórházakban.

Felvetés

Augusztus óta egyre növekszik az aktív (regisztrált és nem regisztrált) koronavírusos esetek száma Magyarországon. Nyáron még csak a fiatalok körében terjedt a fertőzés, szeptemberben azonban - egy hőtérkép alapján már tudjuk - az idősek körében is egyre több a megbetegedés, vagyis gyorsan változik az esetek korösszetétele. Ezt mutatja az is, hogy a fertőzöttek átlagéletkora is gyorsan emelkedik: szeptember elején 26 év volt, a hónap végére 35 évre emelkedett. A kórházban ápoltak száma emelkedik, de arányuk viszont furcsa módon kifejezetten alacsony szintre csökkent szeptemberben az összes aktív fertőzötthöz képest a fenti folyamatok ellenére, miközben éppen emelkedést várhatnánk, hiszen az idősebbek nagyobb eséllyel kerülnek kórházba.

Szeptemberben tehát kifejezetten gyorsan terjedt a koronavírus-járvány Magyarországon, ami jelentősen növelte a napi új koronavírusos esetszámokat, az aktív fertőzöttek számát, azonban a kórházban ápoltak számának növekedési trendje nem teljesen tükrözi vissza a betegség terjedésének ütemét és irányát, vagyis azt, hogy a vírus gyorsan terjed immár az idősek körében is.

Mit mutatnak a hivatalos adatok?

Most megvizsgáljuk, hogy mit tudunk mondani a kórházban fekvőkről és a halálozásokról a hivatalos adatok tükrében (napi regisztrált esetszám, regisztrált aktív esetek, kórházban lévők, napi elhunytak). Az alábbi grafikonunk azt mutatja, hogy a regisztrált aktív fertőzöttek mekkora része van kórházban.

Ez azt mutatja, hogy az elmúlt hetekben 3-4% között mozgott a számuk, az időszak végére pedig 3,5%-os rátát láthatunk, miközben szeptember elején még 5% felett volt a ráta. Augusztusban még ennél is érdemben magasabb értékeket láthattunk. A friss adatok különösen érdekesek annak tükrében, hogy a járvány az egyre idősebbeket is elérte.

Egy rövidebb folyamatokat megragadó indikátort nézve – kórházban lévők számának növekedése / napi új regisztrált esetek száma – sem látjuk azt a növekvő trendet, amit a fertőzötti átlagéletkor egy hónap alatt bekövetkezett, 10 éves emelkedése sejtetne:

Azt, hogy talán nem kerülnek elegen kórházba azon betegek közül (vagy csak későn), akiknek szükségük lenne rá, jelzi, hogy az összes kórházi ápoltra jutó napi halálozás és az összes lélegeztetettre jutó napi halálozás (habár tudjuk, hogy nem minden elhunyt kerül gépre előtte) a hónap második felében jelentősen megemelkedett. Ez a mutató már jelzi, hogy elérte az időseket a járvány.

Ez részben a járvány felfutásának velejárója, azonban ha az egészségügy és a járványügy teljesítménye az időszakban végig kiegyensúlyozott, akkor mégis meglepő lehet, hogy volt olyan időszak, amikor naponta az összes kórházi ápolt 2%-a elhunyt a 7 napos mozgóátlag alapján, illetve az összes lélegeztetettre jutó napi halálozási arány elérte a 30%-ot, röviddel ezután azonban (amikor még nem beszélhetünk a járvány leszálló ágáról) újra alacsonyabb számokat láthattunk.

Az első hullámban, amikor döntően idős, beteg emberek fertőződtek meg, ezek az értékek alacsonyabbak voltak (jellemzően rendre 1 és 20% körül mozogva). Most viszont még mindig alacsonyabb a regisztrált esetek átlagéletkora az első hullámhoz képest, ez a statisztika azonban nem néz ki túl jól.

Összességében tehát a fentiek alapján az látszik, hogy nem kerülnek túl sokan kórházba a járvány második hullámában egyelőre. A fertőzöttek átlagéletkorának emelkedése sem gyorsította fel érdemben a kórházba kerültek számának emelkedését. Az idősek fertőződése azonban látszik a halálozási adatokon, vagyis a halálozások száma már kezd viszonylag gyorsan emelkedni a származtatott mutatószámok alapján.

Mit mutatnak a becsült adatok?

Miután tudjuk, hogy a közölt adatokkal számos probléma van, így módosítottuk azokat. Ez érinti a napi regisztrált eseteket és az aktív fertőzötteket.

Szeptember közepe előtt már a tesztkapacitások elérték a korlátjukat, így nem tudunk több esetet kimutatni a napi 10-12 ezres tesztkapacitásunkkal. Vagyis hiába lenne több tesztelendő/gyanús eset, nem tudnak bekerülni a statisztikába. Éppen ezért modellszámításunkban megemeltük a tesztkapacitásokat képzeletben, és így nem hagyjuk, hogy a pozitív tesztek aránya (a tesztkapacitások korlátjának elérésekori) 6% fölé menjen. (Voltak olyan napok, amikor az elmúlt időszakban 10%-os volt a pozitivitási arány.) Így kiszámoltuk, hogy mennyi lenne a napi új esetek száma, ha lenne elegendő teszt.
A regisztrált aktív esetek megtévesztőek, e szerint több mint egy hónapig fertőz egy magyar eset (ami nyilvánvalóan nyilvántartási probléma, és nem a vírus specifikuma), miközben valójában sokkal rövidebb idő a betegség lefolyása átlagosan. Éppen ezért az elmúlt 14 nap regisztrált eseteinek kumulálásából indultunk ki (ez alacsonyabb szám, mint a hivatalos aktív fertőzötteké), majd az egyre növekvő aluldetektálással számolva megnéztük, hogy valójában mennyi aktív eset lehet.

A fentiek alapján az alábbi kép tárul elénk:

Az így kapott, valósághoz közeli (regisztrált és látens fertőzöttek) járványgörbe segítségével is megvizsgáltuk, hogy mi történik a kórházakban. Ezen is látható, hogy a kórházban ápoltak aránya alacsony szintre süllyedt az összes valós esethez képest, és a lélegeztetettek száma is csökkenő trendet mutat a járvány felfutása és az idősek fertőzödése ellenére.

A rövidebb távú folyamatokat jobban megragadó index – a kórházban ápoltak számának változásának és a becsült napi összes új esetnek a hányadosa – is azt mutatja, hogy továbbra is kifejezetten kevesen kerülnek kórházba. A nagyon enyhén emelkedő trend a szeptember 1-jei negatív adatnak köszönhető, nélküle enyhén csökkenő a trend. Ez szintén nagyon furcsa annak tükrében, hogy az egyre idősebbeket éri el a járvány.

A valós aktív esetek és a becsült napi új esetek adatait a kórházi kezeltek viszonylatában vizsgálva úgy tűnik, mintha a fertőzöttek átlagéletkora stagnálna. Ez azonban tudjuk, hogy nincs így, hiszen rövid idő alatt 10 évet emelkedett. Az összes kórházban ápolt eset viszonylag gyors halálozása – az első hullámnál továbbra is kedvezőbb életkori összetétel ellenére – felveti a kérdést, hogy a járvány kiterjedtségéhez képest vajon elegen kerültek-e koronavírussal kórházba, illetve elég "hamar" kerülnek-e kórházba az esetek. Természetesen nagyon sok a bizonytalanság – miután a regisztrált új esetek és a regisztrált aktív esetek száma is kérdéses –, éppen ezért kifejezetten fontos lenne, hogy Magyarország

minél többet teszteljen (jelentősen emelni kell a tesztkapacitásokat és a tesztelendők körét),
a tesztek gyorsan elkészüljenek,
és a detektált estek közül az erős szimptómákat mutatók megfelelő kezelésben részesüljenek.

Ezzel együtt is elkerülhetetlennek látszik, hogy a következő időszakban jelentősen megemelkedjen a kórházban ápoltak és az elhunytak száma.

Címlapkép: Getty Images