Elsöprő hatású a kormányzati propaganda. Egy nemrég megjelent nemzetközi kutatás szerint a magyarok alig 12 százaléka adott igenlő

Elsöprő hatású a kormányzati propaganda. Egy nemrég megjelent nemzetközi kutatás szerint a magyarok alig 12 százaléka adott igenlő választ arra a kérdésre, hogy szívesen látna-e városában, falujában olyan embert, aki valamilyen etnikai vagy szexuális kisebbség tagja, esetleg bevándorló. Tíz évvel ezelőtt ez az arány még 54 százalék volt, mára győzött a bezárkózás és kirekesztés politikája. Vannak-e történelmi okai is annak, hogy Magyarország a tolerancia-lista legaljára került?   

Fehér felsőbbrendűség, Trianon revíziója, idegengyűlölet, magyar kultúrfölény, kötelező antiszemitizmus – körülbelül ez jellemzi a nemzeti rockot. Hogyan vált a 2000-es évek elején még csak szűk réteget elérő szubkultúra mára súlyos állami milliókkal kitömött zenekarokká, kinek és mit kellene tennie azért, hogy a gyűlöletbeszédet ne kövesse erőszak? Beszélgetés Kriza Borbála szociológussal.

A műsort itt hallgathatja meg.:https://www.klubradio.hu/adasok/bezarkozas-kirekesztes-nemzeti-rock-114001?fbclid=IwAR1PGO1sg7kK7y4gCHW8pATEU_0zUSRg1bXtcsMdSYimfzyyJ9O-a8w0ens#.X2c6nJIIQWN.facebook

 Kiemelt kép: MTI/Balogh Zoltán.