Mindössze 17 nappal ezelőtt indult el Magyarországon a második hullám, de ez alatt a rövid idő alatt elképesztő karriert futott be. A napi betegregisztrációk száma az augusztus végén mért 30-as átlagszintről mostanra 650-re emelkedett (6+6 napos mozógátlagolással), ami több mint 20-szoros növekedés.
A tavaszi csúcs szinte eltörpül a ma mért betegszámok mellett: a jelenlegi szint nyolcszorosa a tavaszi tetőzésnek, és a felfutásnak vannak még tartalékai (erre még visszatérek a riport második felében). A "lázgörbe" diagramokon a felfutás meredeksége alapján egyértelműen az élre kerültünk, nem csak Európában, hanem világszinten is. Mindamellett az összesített átfetőzöttséget tekintve még mindig csak a világrangsor 98. helyén állunk (0.11%), ami a közép-európai átlaghoz képest is mérsékelt (0.29%).
Az alig fél hónappal ezelőtti "békebeli" szint rendkívül alacsony volt és a környező országok járványgörbéinek ismeretében sokan feltételezték, hogy ez az idilli állapot szélsőségesen instabil. A kényes egyensúlyi állapot felborulásának pontos időpontját azonban senki sem tudta előre.
Augusztus 26-án következett be a robbanás. A vírus jellemző lappangási ideje 5-6 nap, ezért kellő alappal feltételezhető, hogy az augusztus 20. körül külföldről visszaérkező nyaralók billentették ki az ingatag ekvilibriumot. Ezt erősíti az a tény is, hogy Horvátországban - a magyar kiutazások elsődleges célpontjában - augusztus 10. körül heves felfutás indult el. Az európai országok egy része erre reagálva már augusztus 14-én az "utazásra nem ajánlott" kategóriába sorolta Horvátországot, de nálunk egészen augusztus végéig - a határok ismételt lezárásig - a zöld kategóriába tartozott.
Mindezt távolról sem egyfajta "vádbeszédként" írom, hiszen ha igaz, hogy az egyensúlyi állapot szélsőségesen törékeny volt, akkor valamilyen esemény előbb-utóbb mindeképpen az egyensúly megbomlásához vezetett volna. Legfeljebb a felfutás meredekségét lehetett volna csillapítani az utazási ajánlások körültekintőbb meghatározásával.
Jelenleg Európa minden országa azzal próbálkozik, hogy úgy próbálja meg kontroll alatt tartani a járványt, hogy közben ne kelljen bezárni az iskolákat és ne kelljen lényegesen korlátozni a gazdasági-közéleti-kulturális aktitivitásokat. E megközelítés szerint (amit akár "svéd modellnek" is nevezhetünk) elsősorban nem a betegszámok növekedésétől kell tartani - úgy tűnik ez így vagy úgy, de mindenképpen bekövetkezik -, hanem a halálozási arányt kell alacsony szinten tartani. Nem a járvány teljes eltüntetése a cél (erre amúgy sincs eszközünk), hanem a megszelidítése. Ha a halálozási arányt az influenza járványokhoz hasonló szintre sikerül leszorítani, akkor van rá esély, hogy megtanuljunk tartósan is együtt élni a koronavírussal.
A járvány megszelidíthetőségére vonatkozóan több bíztató jel is van. A tavasszal több országban is előforduló 15-20%-os halálozási arány, mára 1-3 % körüli értékre apadt (lásd "Aktuális halálozási arány" diagramok), ami a szakmailag elfogadott tízszeres látenciát is figyelembe véve 0.2%-nak felel meg.
Ismertek azonban azok az érvelések, amelyek szerint az erős felfutások a halálozási arányszámok ismételt növekedéséhez vezethetnek, pusztán azáltal, hogy a járvány ismét kiterjedhet az idősebb korosztályokra is. Jobb híján nem nagyon tehetünk mást, mint hogy idős rokonainkat igyekszünk minél hatékonyabban megóvni a vírussal (illetve - amennyiben nem feltétlenül szükséges - a koncentrált egészségügyi intézményekkel) való találkozástól. Hogy ez társadalmi léptékben mennyire lehet sikeres, az csak hónapok multán fog kiderülni. Azt azonban teljes biztonsággal ki lehet jelenteni, hogy a tavaszi rémisztően magas halálozási arány nem fog már visszatérni (feltehető, hogy a tavaszi rendkívül magas halálozási arány a tesztelések hiányából illetve az ebből fakadó rendkívül magas látenciából következett). Egyelőre nem látható érdemi növekedés - legalábbis az arányszámot tekintve - a magyarországi adatsorokban sem.
Az utolsó riport óta elkészült az előrejelző algoritmusok legújabb generációja. Az algoritmusok le lettek tesztelve mintegy 20 ország visszamenőleges járványadataira, és az eredmények kielégítőnek mutatkoznak (lásd az "Előrejelzés-teszt történeti adatokra" diagramokat). A 48 napos előrejelzések iránymutató hibaszintje 10-30% körüli és alkalmasak arra, hogy segítségükkel elfogadható pontossággal meg lehessen jósolni a már elindult felfutások várható tetőzési napját és szintjét továbbá viszonylag megbízhatóan jelzik a jövőbeli trendeket.
Csodaszerről természetesen ebben az esetben sincs szó. Az előrejelzések azzal a feltételezéssel működnek, illetve addig érvényesek, amíg az adott orszában nem történik olyan originálisan új esemény, ami semmilyen módon nem volt "kódolva" az eddigi előzményekben illetve az ország civil és intézményi praxisaiban. Az ilyen őseredeti impulzusokat ("löketeket") semmilyen algoritmus nem tudja előre jelezni. Mindamellett a tapasztalatok azt mutatják, hogy az originális események viszonylag ritkák (országonként átlagosan 2-4 időszak a járvány eddigi történetében, amelyek rendszerint 4-8 napig tartottak), ennélfogva az országonkénti járványgörbék viszonylag jól formált mintázatokat követnek. A járvány sok szempontból egy lendkerekes autóra emlékeztet, amit időnként felpörget egy-egy löket, de az ezt követő dinamika, általános törvényszerűségeket követ.
Azt is fontos megjegyezni, hogy ha a "löketek" pontos előrejelzésére nincs is egzakt számítási algoritmus, az országok közötti együttmogzások elemzésével illetve a határokon áthaladó utasforgalmak figyelembe vételével, kvalitatív becslésekre ezen a téren is van lehetőség.
Rátérve a magyarországi előrejelzésre.
Bár az első bekezdésben azt írtam, hogy a felfutásnak vannak még tartalékai, az előrejelző algoritmus eredményei alapján, rövid távon lassulásra, sőt a napi betegregisztrációk számának csökkenésére lehet számítani. Ez azonban - ha valóban így is alakul - nem jelenti azt, hogy akár pár héten vagy hónapon belül ne indulhatna be egy újabb felfutás (erre vonatkozó közvetlen előjelek jelenleg nincsenek, de az influenza-szezonhoz közeledve erősödik az ismételt felfutások esélye).
De nézzük, hogy mit mond az előrejelző algoritmus: (lásd: "Előrejelzés, Magyarország" diagram)
- tetőzés becsült időpontja: szeptember 18-25 között
- tetőzés becsült maximumértéke: napi 650-750 közötti betegregisztráció
(6+6 napos mozgóátlagolással, ami akár 1000 feletti napi értékeket is megenged a következő néhány napban; jelenleg 620/nap az átlag)
- "felezési idő" (50%-ra lecsengés becsült időpontja): október 15-30 között
Összefoglalva: szeptember második felében tetőzés a tavaszi csúcs 8-9-szeres szintjén, októberben lefutó trend 3-4-szeres szintre.
(ennél tovább nem "lát" az algoritmus, és ez is csak akkor érvényes, ha a járvány nem kap újabb váratlan impulzusokat).
Az előrejelzés megbízhatósága mellett szól, hogy már 10 napja a fentiekkel közel egyező járványgörbéket adnak a számítások.
A határok részleges átjárhatóságával újra érdemes figyelni az országok járványgörbéinek együttmozgásaira. A mostani heves felfutás igen nagy valószínűséggel a mediterrán idegenforgalmi célországoktól indult el. A "Legnagyobb másodlagos felfutások" diagramon jól látható, hogy Horvátországban, Görögországban, Tunéziában és Spanyolorszában indult el legkorábban a felfutás (augusztus elején). Innen terjedt tovább először hozzánk, majd Szlovéniába, Csehországba, Szlovákiába és Ausztriába Valószínűsíthető, hogy a terjedés további országokat is el fog érni.
Az augusztus 4-én kezdődő horvát felfutás szeptember 1-jén tetőzőtt, tehát 27-28 napos volt a felfutás. A Magyarországra vonatkozó előrejelzés szintén 25-30 napos felfutással számol.
Horvátország jelenleg viszonylag határozott lefutást mutat, és a csúcs 70%-os szintéhez közelít.
A Horvátországnál pár héttel korábban tetőző Görögország példája ezzel szemben intő jel lehet (még akkor is, ha Görögország sokkal kevésbé releváns számunkra Horvátországnál). A lefutás megtorpant a csúcs 80%-os szintjénél és jelenleg ismét növekedik a napi betegregisztrációk száma.
A forrásadatokat erre a célra tervezett saját szoftverrel elemeztem (összehasonlíthatóvá tétel, zajszűrés, nyilvánvaló adathibák kiküszöbölése (pl. negatív napi betegszám), korreláció elemzés, függvény illesztések).
A vizualizálás a Microsoft Excel szoftverrel történt. Letölthetők innét: https://drive.google.com/…/1M_JXBZVabt2LI3XpOXQ4--M0K3VezB9A
Magamról: gyakorló adatelemző és rendszertervező vagyok, végzettségemet tekintve fizikus, és filozófia szakos bölcsész (szakterület: statisztikus fizika illetve társadalom filozófia).
A kimutatások részleteit tartalmazó Excel fájlok szabadon letölthetők a GoogleDrive-ról: https://drive.google.com/…/1M_JXBZVabt2LI3XpOXQ4--M0K3VezB9A
