Ötvennégy gyerek fejezi be az első tanévet a tavaly indított Debreceni Nemzetközi Iskolában (ISD): óvodások, valamint első és második osztályosok. Előbbiek éves tandíja közel két és félmillió forint, míg a kisiskolások után majdnem hárommilliót kellett leróniuk a szülőknek. Így a tandíjból körülbelül 130-150 millió forint folyt be az iskolát fenntartó, jelenleg az önkormányzat többségi, valamint a magyar állam és a Debreceni Egyetem kisebbségi tulajdonában lévő oktatási központhoz. Közpénzből azonban ennek több mint dupláját teszi be idén támogatásként az intézmény működésbe a fideszes vezetésű debreceni önkormányzat, amely a körülbelül 300 millió forintot különített el erre a célra – tudtuk meg egy helyi ellenzéki képviselőtől. A városházánál szerettük volna pontosítani az összeget, de az ezzel kapcsolatos kérdésünkre több hete nem válaszolnak.

Számítások szerint az iskola akkor lenne önfenntartó, ha legalább 300 diák járna oda egyszerre – az előzetes üzleti tervek alapján négy-öt év alatt kellene elérni ezt az ideális állapotot, addig azonban az önkormányzat folyamatosan „tolja bele” a pénzt az elitképzésbe. Kis túlzással: az átlagkeresetű helyiek finanszírozzák azt, hogy a gazdag családok gyerekei – köztük, mint korábban megírtuk Papp László polgármester lánya is – kiemelt színvonalú angol nyelvű oktatásban részesüljenek. Az ISD a Modern Városok Program keretében, 3,3 milliárdos állami támogatásból épült fel, vagyis közpénzből, ezért semmilyen szempontból nem nevezhető magániskolának. Nem úgy, mint a szintén tavaly indult miskolci Avalon Nemzetközi Iskola, amire az energiaitalokat gyártó Hell-csoport költött milliárdokat, s aminek működését főként magánerőből finanszírozzák, amíg az iskola önfenntartóvá válik. – Debrecenben köztudott, hogyan toborozták ide a létszámot: a város vezetése gyakorlatilag személyesen kérte fel a fideszes holdudvarhoz tartozó vállalkozókat, hogy írassák ide a gyerekeiket, unokáikat. Jól tudjuk, milyen súllyal esik latba egy ilyen egy „kérés” ott, ahol a támogatások, pályázati források elosztása nem feltétlenül piaci alapokon működik – mondta lapunknak Varga Zoltán DK-s országgyűlési képviselő, aki e tisztség betöltése előtt, tavaly decemberig önkormányzati képviselő volt a hajdúsági megyeszékhelyen. Csakhogy szavai szerint ez a kapcsolati tőke korlátozott, pusztán a debreceni vállalkozók gyerekeivel és unokáival nem tudják feltölteni az ideális működéshez szükséges keretet. - Az eleve porhintés volt, hogy majd a felépülő BMW gyár külföldi menedzsmentjének gyerekei igénybe veszik itt a nemzetközi oktatást: Debrecen nem Fekete-Afrika, ahová külszolgálat esetén odatelepül az egész família, Európa közepén, ráadásul egy reptérrel is rendelkező városban akár kétnaponta hazautazhatnak az igazgatók, menedzserek, nem kell a hozzátartozóikat kiszakítaniuk a megszokott környezetükből – folytatta. Varga Zoltán szerint mindezek ellenére fontos, hogy ha már állami pénzből felépült, ezt a valóban színvonalasan felszerelt és modern iskolát ne hagyják elenyészni. - Azt javasoltam, hogy nyissuk ki az intézmény kapuit, és engedjük be a szegény, de tehetséges tanulókat is. Nem úgy mint most, egy olyan ösztöndíjprogrammal, amiről a legtöbben nem is hallottak, amit nem hirdetnek nagy plakátokon, így nem is tudták feltölteni a tervezett létszámkeretet, hanem valódi nyitással: a tandíjasokon túl legalább kétszáz gyerek képzését vállalja fel maga az önkormányzat. Ez az intézmény 550 fős létszámra tervezett: gazdag családok gyerekeivel sosem tudják feltölteni, mert egyszerűen nincsenek ennyien és nem is lesznek – tette hozzá. Javaslatát pár hete írásban is eljuttatta Papp László polgármesternek, de nem kapott választ a levelére. Lapunk sem kap választ arra, hogy évente pontosan mekkora összeggel finanszírozza az önkormányzat a magániskolát, s hogyan pótolják majd azt a kieső tandíjbevételt, amit az elképzelések szerint a BMW külföldi menedzserei fizettek volna, ha gyerekeiket ide íratják.