Újabb fogyasztási adót talált ki a kormány, vajon ki fogja ezt megfizetni?
Ma tárgyalja az Országgyűlés többek között a kiskereskedelem megadóztatására vonatkozó kormány előterjesztést. A javaslat már korábban egy rendeletben megjelent, akkor azzal az indokkal, hogy átmeneti adóról van szó, a koronavírus-járvány miatti kiadások mérséklésére. Kiderült, hogy mégsem. Az extraadó, állandó és minden területet érintő adónem.
A kormány a koronavírus-járvány miatti kiadásokkal indokolta a kiskereskedelmi különadó bevezetését. A terv szerint a járványügyi alap 5 százalékát állják a boltláncok, ami kb. 36 milliárd forintot jelentene. Ma már azonban a 36 milliárdnál jóval többről van szó. Ahogy az is világos, hogy nem ideiglenes adóról van szó. A törvényjavaslat pedig környezetvédelmi célokkal indokolja a különadót.
A keddi törvényjavaslat szerint egyértelműen állandó adóról van szó, amellyel a magyarországi adófajták száma, amely jelenleg is 50 fölött van, tovább emelkedik.
Kiket érint a kormány javaslata? Szinte minden területet, a ruházattól kezdve, az élelmiszeren át, a zenei és kulturális termékeket forgalmazókra. A kiskereskedelmi boltláncok mellett a benzinkút-hálózatokat működtető cégeket is érinti az extrateher, mert jelentős az üzemanyag-értékesítésből származó kiskereskedelmi bevételük. Emellett az autókereskedőkre és a patikákra is kiterjed az adókötelezettség. A törvényjavaslat a külföldi webshopokat is megadóztatja. Az utóbbi kitételnek az a célja, hogy magyar webshopok ne legyenek hátrányban a külföldiekkel szemben. Éppen azért a magyar piacra bármilyen terméket szállító külföldi webáruházaknak is meg kell ismerniük ezt a magyar adót és számolniuk kell ezzel a teherrel a jövőben.
Az adó sávosan van meghatározva, a következőképpen:
- a nettó bevétel 500 millió és 30 milliárd forint közötti rész 0,1 százalékkal adózik
- 30 és 100 milliárd forint közötti részre 0,4 százalékos teher vonatkozik,
- a 100 milliárd feletti árbevételnek pedig a 2,5 százalékát viszi el.
A törvényjavaslatban szereplő adókulcsok és a 2018-as bevételek alapján közel 50 milliárd forint érkezhet a büdzsébe. Az adót először a 2020-as bevétel alapján kell majd fizetni. Mindenesetre a mostani kilátások és elérhető adatok szerint évente akár 70-80 milliárd forint jöhet össze a különadóból. Így a korábban beharangozott 36 milliárd forint minimum másfélszerese, de inkább kétszerese folyhat be az államkasszába. A magyar hálózatok boltjainak így például a CBA-nak azonban nem vagy nagyon keveset kell fizetnie, mert az üzletek különböző tulajdonosok kezében vannak, így az adott cégek nem kerülnek be a magasabb elvonást jelentő sávokba.
De ki is fogja állni a cechet? A vásárlók, a beszállitók?
A legtöbb boltlánc valószínűleg nem fogja lenyelni az új adót. Emiatt az egyik lehetőségük, hogy árat emelnek. A második pedig az, hogy a beszállítóiknál próbálják majd lenyomni jobban az árakat vagy pedig még olcsóbb beszerzési forrásokat keresnek. Ez pedig a beszállító magyar cégeknél üthet vissza, ugyanis sok kiskercégnél ma már 80 százalékos a magyar termékek aránya. És még több silányabb minőségű áru lesz a hazai polcokon.
No, ne szépítsük a lényeget, itt és most a 27 %-os áfa további, legalább 1 százalékpontos emeléséről van szó, ami köztudottan a szegények adója.
Egy szó mint száz, ‘de facto’ áfa-emelés történik…
-
- Tweet!function(d,s,id) {var js,fjs=d.getElementsByTagName(s)[0],p=/^http:/.test(d.location)?"http":"https";if ( !d.getElementById(id) ) {js=d.createElement(s);js.id=id;js.src=p+"://platform.twitter.com/widgets.js";fjs.parentNode.insertBefore(js,fjs);}}(document, "script", "twitter-wjs");
- lang: hu_HU
