Nyomtatás

Éljen május elseje, a magyar és a nemzetközi munkásosztály nagy seregszemléje!
Tulajdonképpen az idei ünnep a legőszintébb hosszú évek óta.
A vírus elintézte, hogy a jobboldal harcosai félretehessék aggodalmaikat, hátha a szocializmus temetőjének kapuján a "FELTÁMADUNK!"  feliratból a harmadik betű után csak véletlenül maradt ki a felkiáltójel, míg a magukat baloldaliaknak tartó pártoknak nevezett katyvaszok megszabadultak az átkos kor örököseitől elvárható viselkedés felelősségtől.
Harminc éve gyilkolják ezt az ünnepet a mára őrgróffá átlényegült hülye prolik tevékeny és lelkes részvételével.
Eleinte az volt a sláger, hogy a felvonulásokra kihajtották a népet, mint a barmokat, feledve a sör és virsli okozta mámoros napokat, később megpróbálták vurstlivá silányítani az ünnepet.
Lett csepűrágó, lett kardnyelő, tűzevő, panoptikum szakállas nővel, Schmittmáriával, minden lett, csak nehogy valamelyik idióta melósnak eszébe jusson az osztályharc, vagy a munkabére, de ez a veszély nem fenyegetett senkit, a munkásosztály már évtizedekkel ezelőtt tökönszúrta magát.
Soha el nem hittem volna, de a máig tartó harminc éves kísérlet bebizonyította, hogy ha elég sokszor mondanak el egy hazugságot, akkor egy idő után a nép azt fogadja el igazságnak.
Így aztán ma már mindenki az "átkos negyven évet" tartja diktatúrának, míg a mai rémálmot demokráciának, melyben roppant nagyra becsüli, ha a tőle lopott pénzből odalöknek neki valami kis alamizsnát.


Baloldal ma csak névleg van, ebben az országban mára megszűnt a nincstelenek érdekképviselete, mindenki a vírustól retteg és maszkokat követel.
Jóllehet, ha a szemellenzőjüket a szájuk elé húznák, többre mennének vele, mint az otthon barkácsolt maszkokkal, amilyet Vezérünk is varrt magának valamelyik éjjel, két nemzetmentés között, sajátkezűleg - saját szíves közlése szerint.
Te meg elérzékenyülten hallgatod a Kormányzati Elmegyógyintézet előre kiporciózott hülyeségeit a tegnapi elhullottakról, meg a győzelmi jelentéseket, melyek szerint kormányfőnk akkorát vert a vírusgörbe fejére, hogy az bánatában lelapult.
Igaz, mi nem visszük túlzásba a lakosság tesztelését, így aztán éppen annyira laposodik, amennyire az a víruselhárító jelmezbe öltözött Vezér politikai érdekeinek megfelel.
De egy biztos: Budapesten ma senki sem tart felvonulást, ha mégis kedve támadna valakinek, hát azonnal kirendelnék a katonai demonstráció-parancsnokot - az idős-otthonokban már alakiznak a járókeretesek.
Ha van is esetleg probléma a munka nélkül maradt tömegekkel, az csak átmeneti, a Megváltó három hónap türelmet kért, addigra mindenkinek lesz munkája.
Igaz, a magyar lakosság kétharmada egy havi fizetést se tud nélkülözni, de annál jobb: egy hónap intenzív fogyókúra, egy hónap agonizálás, saját macskák és kutyák pörköltté lényegítése után a harmadik hónap rámegy a temetésekre - az utolsó húzza magára a szemfedőt...


A szakszervezetek sajnálkoznak, mert nem fordulhatnak az Alkotmánybírósághoz, mintha ha fordulhatnának, sokat jelentene.
A szakszervezetek ha nem tudják hova fordulhatnak, hát forduljanak fel.
Az ellenzéki pártok továbbra is ott bohóckodnak a Parlamentben, elviselik Kövér pofátlankodásait - most legalább nem kell törni a fejüket, hogy prominenseik hogyan tagadják meg saját múltjukat a munkásosztály ünneplése alkalmából.
Igaz, a munkásosztály éppen el van foglalva azzal, hogy szenteltvízzel hintse meg Orbán lába nyomát, de ezek még enyhe tünetek, aki súlyosabbakkal rendelkezik, az már államtitkár valahol.
Érdekes ez az egész, - kormányzati körökben mennyi az elmekórtani eset, és milyen büszkék a tüneteikre...
Szóval, ünnepeljük a napot csendes derűvel, várjuk türelmesen a járvány végét, - azért ne álljunk addig féllábon, és ne felejtsünk el levegőt venni se - eljön az hamarosan.
A korlátozások is megszűnnek apránként, eleinte csak Budapest kivételével az ország egész területén, szabadtéren, aztán itt is dolgozhatnak a baráti kezekben levő hotelok, egészen addig, ameddig már csak egyedül Karácsony Gergely számára lesz érvényben szigorított karantén, neki speciális szájmaszkban (csak kifelé engedi át a levegőt...) kell üldögélnie egy bringa alulról százas szögekkel kivert nyergében, ha mocorogna, majd a bringaparancsnok rendet tesz: Ne ficeregjen b@ssza+, mert mindjárt be akarja venni a kígyómérget, amilyen renitens!


Azért bízzunk benne, egyszer lesz még normális május elseje!
A munkás is beletörődik, hogy nem hercegnek született, a szakszervezetek is rájönnek, hogy mi a dolguk, lesz talán előbb-utóbb egy baloldali párt is, és nem kell azon tipródnunk, hogy annak prominense most vajon kritizálta, vagy  benyalt csontig a diktátorocskánknak, hiszen ő már régen rács mögött ül, a parkettás börtön meg kényelmes, hiszen a rabok mióta ő is bekerült, már egymást ölik szorgalmasan.
Mosolyogjunk, hiszen volt idő, amikor ez a nap a jókedvről és magunkról szólt, és lesz is még ilyen idő.
Türelem, semmi nem tart örökké!


:O)))

link

Submit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to Twitter

PuPu 2020-05-01  PuPu blogja