A gazdaság visszapattan, de nem mindenhol egyformán

A koronavírus hatásainak köszönhetően az idén 6,3%-kal eshet vissza a magyar gazdaság – olvasható a JP Morgan szerdán megjelent elemzésében. Ezzel az amerikai bank elemzői rontották becslésüket a korábbihoz képest, bár már eddig is 6%-os magyar recesszióval számoltak. Ezzel egyébként nem lógnánk ki a régióból, a legtöbb kelet-közép-európai országban már korábban is 5-6%-os gazdasági visszaeséssel számoltak az elemzők.

Az ábrán ugyanakkor jól látszik, hogy a bank szakemberei a régióban Magyarországon várják a legnagyobb gazdasági visszaesést. Ez szembe megy például a Nemzetközi Valutaalap (IMF) napokban közölt előrejelzésével, a szervezet 3,1%-os zsugorodásra számít idén, ami Szerbia után a legkisebb lenne.

Vagyis az egyértelműen látszik, hogy folyamatosan változnak az előrejelzések, senkinél nincs ott a „bölcsek köve”, legfeljebb találgatnak a járvány várható hatásaival kapcsolatban. Az ugyanakkor meglepő, hogy miközben a régió legtöbb országa esetében a piac és az IMF véleménye nagyjából egybeesik, a magyar növekedést viszont meglepően felülértékelik a piachoz képest.

Abban a többség egyetért, hogy ha belátható időn belül, az év második felére a világ úrrá tud lenni a járványon, akkor az idei zuhanás után 2021-ben komoly visszapattanás jöhet, jelenleg a legtöbb elemzőnek ez az alapforgatókönyve. A JP Morgan például Magyarországon 5,3%-os gazdasági növekedést vár jövőre.

AMI MEGLEPŐ, HOGY A SZAKEMBEREK SZERINT NÁLUNK LESZ A LEGNAGYOBB A VISSZAESÉS 2020-BAN, VISZONT A FELPATTANÁS NEM A MAGYAR GAZDASÁGBAN LESZ A LEGERŐSEBB.

Az ábrán látható, hogy például a lengyelek kifejezetten jó helyzetben vannak hozzánk képest, hiszen az idei 5,2 százalékos visszaesés után jövőre 5,6 százalékos növekedés jöhet. De a relatív helyzetet tekintve szinte az összes vizsgált országban pozitívabb a kép a következő két év növekedését illetően.

A költségvetési hiány tartósan magasan ragadhat

A fenti növekedési előrejelzés mellett a JP Morgan szerint 2020-ban a GDP 5,7%-a lehet a magyar költségvetés hiánya, ami jelentősen meghaladja a kormány 2,7%-os célját. Viszont ebben sem vagyunk egyedülállók, a régió legtöbb országában jelentősen megugrik majd a deficit, ami két okra vezethető vissza: egyrészt a vártnál sokkal rosszabb növekedés (illetve zsugorodás) önmagában rontja az egyenleget az alacsonyabb adóbevételek és a fogyasztás elmaradása miatt, másrészt pedig a legtöbb fejlett országhoz képest Kelet-Közép-Európában is korábban nem látott élénkítő csomagokat jelentettek be a kormányok, hogy ellensúlyozzák a járvány negatív következményeit.

Látható, hogy a magyar deficit még nem is lenne kiemelkedő a régióban a román vagy a szerb 8% feletti hiányhoz képest. A JP Morgan friss anyagának legnagyobb újdonsága, hogy

AZ ELEMZŐK SZERINT A HIÁNY NEM FOG AUTOMATIKUSAN VISSZACSÖKKENNI 2021-BEN A KORÁBBI SZINTRE.

A magyar büdzsé esetében még jövőre is 5,2%-os deficittel számolnak az elemzők, de ez sem lenne kiemelkedő a régióban, csak a horvát és a szerb hiány csökkenhet vissza a 3%-os uniós küszöb alá. Ez azt jelenti, hogy a szakemberek szerint a gazdaság erőteljes visszapattanásához a költségvetés még nem korrigálhat, fenn kell tartania a lazaságát.

Nagyrészt a globális környezetnek köszönhetően az inflációtól nem kell tartanunk a következő években, a JP Morgan szerint az átlagos áremelkedési ütem a tavalyi 3,3 százalékról 2020-ban 2,6%-ra, majd jövőre 2,5%-ra csökkenhet. Jó hír, hogy közben a fizetési mérlegünk egyenlege is javul majd, ha igazuk lesz az elemzőknek, a tavalyi 1%-os GDP-arányos hiány 2021-re szinte teljesen eltűnik majd.

A forintnak csak most jön a feketeleves

A JP Morgan friss elemzésében egy érdekes ábrával szemlélteti, miért kellett az MNB-nek a múlt héten szigorítania a kamatfolyosó szimmetrikussá tételével és a rövid kamatok emelésével:

Az ábrán a három hónapos implikált (számított) kamatok látszanak a régió országaiban, egyértelmű, hogy a magyar kamatszint egészen a múlt hétig mélyen a román és a lengyel alatt volt, részben ez okozta a forint gyengülését, amit orvosolni kellett a jegybanknak.

Az amerikai bank elemzői már a múlt héten leírták, hogy szerintük az MNB szigorítása sem lesz hatásos, legfeljebb a magyar deviza hirtelen gyengülését és alulteljesítését tudja megfékezni, de a hosszabb távú gyengülő trend nem törik majd meg. Most azonban emellé az előrejelzés mellé számszerű becsléseket is tettek az árfolyamra, ami nem hangzik jól a forint szempontjából:

A JP MORGAN SZERINT MÁR A MÁSODIK NEGYEDÉVBEN MEG KELL BARÁTKOZNUNK ÚJRA A 370-ES SZINTTEL, DE OTT SEM ÁLL MEG A FORINTGYENGÜLÉS, 2021 ELSŐ NEGYEDÉVÉRE 392-ES ÁRFOLYAMOT JÓSOLNAK, VAGYIS KÉZZELFOGHATÓ KÖZELSÉGBE KERÜLHET A 400 FORINTOS EURÓ.

Az elemzők korábban arra figyelmeztettek, hogy a magyar monetáris politika túlságosan összetett és ellentmondásos lett, ami később még okozhat gondot az MNB-nek. Szerintük a rövid hozamok emelése ellensúlyozhatja a lazítás pozitív következményeit a hitelkamatok emelkedésén keresztül. Az év végéig a törlesztési moratórium ezt a terhet enyhíti, de aztán a rövid kamatok emelkedése szép lassan megjelenik majd a hiteleknél. A másik ellentmondásos tényező szerintük az, hogy a rövid kamatok emelésével a bankoknak kevésbé lesz vonzó állampapírt venni, így gyengülhet a repotenderek ereje a hosszú hozamok leszorításában.

A JP Morgan szakemberei szerint az MNB politikájának ellentmondásai, a jegybank mérlegének bővülése és a gyenge gazdasági növekedési kilátások miatt maradhat továbbra is gyengülő trendben a forint. Ráadásul a forint reálkamata továbbra is a legalacsonyabbak között van a világon.

A FENTIEKKEL ÖSSZHANGBAN MODELLPORTFÓLIÓJÁBAN AZ AMERIKAI BANK TOVÁBBRA IS ALULSÚLYOZZA A FORINTOT, BÁR A POZÍCIÓ MÉRETÉT CSÖKKENTETTE.

Címlapkép: Getty Images