Mi az az… «értéktöbblet»?
Az a különbség, ami a dolgozók bére és a termelés/szolgáltatás értéke között található. Két kategórája van:
· abszolút
· relatív
Mindkettőt a dolgozók állítják elő munkájuk által.
Azért, hogy jobban megértsük a két fajta értéktöbbletet, vegyünk példának egy munkanapot.
Jánosunk egy autóalkatrész üzemben dolgozik. Napi munkaideje 8 óra, de 1 óra alatt létrehozza azt az értéket, ami megfelel a bérének. A 7 óra a munkáltatójának jár.
Persze a munkáltató nem tesz mindent zsebre. Fizeti az anyagköltséget, gépeket, szerszámokat. Erre használja fel a többletérték egy részét, amely persze nem a tiszta profit, a haszon, de mégis János a munkájával fizeti meg.
A 8 óra munkából tehát 7 ingyen jár a tőkés főnöknek.
A főnök nagyon egyszerűen tudja növelni az értéktöbbletet, Úgy, hogy megemeli a napi munkaidőt anélkül, hogy a munkabért is emelné. Igy Jánosunk 10 órát dolgozik 8 helyett, azaz az értéktöbblet közel 30%-kal emelkedik!
Ezt nevezzük abszolút értéktöbbletnek. Ez a bázisa minden kizsákmányolásnak.
De nem lehet a végletekig emelni a napi munkaidőt: Jánosnak aludni is kell, enni, pihenni, stb. Van tehát egy biológiai határ, amelyhez hozzáadódik a szociális dimenzió, a munkásosztály ereje, harca megszabja a munkaidő hosszát.
A tőkés számára az is megoldás, ha intenzívebben dolgozunk. Ugyanúgy 8 órás munkanap alatt 100 autóalkatrész helyett János 150-et fog elkészíteni.
Ezt nevezzük relatív értéktöbbletnek.
Kronométerrel mérik János gesztusait, minél gyorsabb munkatempóra kényszerítve. Emelik a normát, termelési kvótákat állítanak fel számára.
Természetesen, a cél nem tisztán az értéktöbblet emelése, benne van az is, hogy lássa a proli, ki a gazda… De a metódus terjed, már nem csak János dolgozik így, de Pál is az irodában, Ilonka a bolti kasszában, Béla a vendéglátásában …
