Ezt a problémát nem lesz könnyű megoldani.
Egyre közelebb a perc, amikor a szegények utolsó tartalékai is elfogynak, és aki azt hiszi, hogy ez csak a cigányokra vonatkozik (dögöljenek éhen pereputtyostól, ugye...), az rettenetes nagyot téved.
Merthogy elfogynak a tartalékai Juliska néninek is a Práter utcából, meg Sanyi bácsinak is a Kiss János altábornagy utcából, a nyugdíjat megzabálja az infláció, a gyerekeik is vergődnek, mert a munkahelyük bezárt, a tetejében Ede is hazajött osztrákból, merthogy az ottani munkahelyek is megszűntek.
Mikor újraindul a gazdaság ott, addigra itt még csak néz ki a nép a fejéből, tanácstalanul.
A kuszaszemű zseni természetesen megoldja majd a gondot, beindulnak a nyomdagépek, csak úgy köpik kifelé a forintot, fékje ennek semmi, ezért jó, hogy nem vezettük be az eurót.
Persze a kisember megfizeti majd ennek az árát az elszaladó inflációban, és piacra kerül sok értékes dolog, lakások, műtárgyak, ékszerek, meg minden, amire kereslet támad, mert enni kell, és nem minden tél kegyes, a klímaváltozás nem túl szilárd alapja a tüzelővásárlási terveknek.
No bumm, hát majd nem százan fagynak meg, hanem ezerkétszázan, miért nem hunytak el csendesen a vírus segítségével?
A nép persze enni akar, darabideig el is lehet trükközni azzal, hogy Nagyurunk személyesen osztja a krumplit szemenként, de ha nem bírja a tempót, akkor jöhetnek mindenféle Soros-ügynökök által előidézett zavargások, megugrik a bűncselekmények száma, Mari néni tyúkjait bunkerben nevelgetheti, ha van mivel etetni őket, a városi népek meg megeszik a macskát.
Merthogy jöhet itt még aszály, muszáj és viszály - de jöhet árvíz és jégverés is, a természet találékony.
Ha csak a fele jön be egyszerre, akkor is tragédiája lesz ez a szétzilált, lezüllesztett magyar társadalomnak, melynek nagy részéből már kihalt a szolidaritás, ma már többnyire magának kapar a magyar.
Jó de hát itt vannak az erőszakszervezetek, majd azok fenntartják a rendet, gondolhatja a Nemzet Félesze, gyorsan oda is lök félmilliócskát nekik fejenként, bruttóban persze, ami nettóban úgy háromszázötvenezer lesz.
Ha azt a felvirágoztatott leosztja éves jövedelemre, akkor úgy harmincezret kapott pluszban havonta, ezért köpeti le magát, ezért teszi ki magát adott esetben a kockaköveknek - a hülyének is megéri.
Különösen, hogy a háromnegyedét elviszi az infláció, melyet a találékony statisztikák remekül kozmetikáznak, de a kofa a piacon magas ívben tesz a Statisztikai Hivatalra.
Nyugaton már pedzegetik, hogy az utolsó pillanatban vagyunk, amikor a honi helyzetet még talán meg lehet úszni egy véres forradalom nélkül, ami maga lenne a tragédia, merthogy a humánumnak nyoma se lenne, ellenben az éhes felkelők elkezdenék keresni az ellenséget, és hamar meg is találnák, hiszen harminc éve ezzel tömik a fejüket, melyben meglehetősen sok üres tér adott erre alkalmat.
Migráns híján maradnak a cigányok és a zsidók, de utóbbiakkal vigyázni kell mostanság, merthogy a légi utántöltés lehetősége erősen korlátozza a szép álmok valóraváltását, míg a cigányokkal ilyen gond nincs, India egyelőre el van foglalva saját gondjaival.
De az biztos, hogy egy ilyen helyzetben radikalizálódni fog minden társadalmi csoport, és az Isten mentese meg Magyarországot attól, hogy itt a milliónyi roma megszervezze saját fegyveres védelmét, merthogy ha még nem robbantgattak itt, hát akkor majd robbantgatnának.
Már így is a vége felé tarthat a türelmük, és van olyan pont, mikor az éhség és az elkeseredés felülírja a félelmet, olyankor pedig nem szoktak észérvekre hagyatkozni.
De az is lehet, hogy a nép végre felismeri, hogy kik lopták meg, kik züllesztették le a társadalmat, kik gyarapodnak a szegények rovására, kik uszítják egymás ellen a társadalom tagjait - mostanában épp a fiatalokat az idősek ellen -, és feldíszítik velük a körúti fákat.
Természetesen ez nem éri felkészületlenül az elitet, ötvenhatban sem találták itthon Rákosit, Gerő sem vitézkedett, a Köztársaság téren is a TEK az ÁVH katonáit lőtték halomra.
Hogy aztán a jövőben mi fog történni, az ma még rejtély, a legrosszabb változat szerint az argentin modell jön be: ezek a trágyakukacok valamilyen módon megőrzik hatalmukat, Orbán kimászik a földalatti patkányfészkéből, melyet Felcsúton építget, (a Budai Vár alatti barlangrendszer sem rossz...), aztán sz@rér-húgyér felvásárolják a maradék országot is, közben visszamegyünk a mostani százon túl még száz évet, kezdhetünk harcolni a jobbágyfelszabadításért.
Aki megmossa a lábát a Balatonban, annak levágják térdből, aki nyulat fog az erdőben, azt lelövik, hadd tanulja meg ez az ostoba nép, hogy hol lakik a Jóisten!
Mindenki élni szeretne, ha lehet, akkor elfogadható színvonalon, szeretné, ha a gyereke egy hangyányival jobban élne, mint neki sikerült, szeretne nyugodtan enni-inni, elsörözgetni a haverokkal, kicsit pletyizni a szomszédasszonnyal, nyaralni két hetet valahol - nem emberfeletti követelmények ezek, mindössze némi belátást kellene tanúsítani a javak elosztásánál, meg az "elitnek" némi önmérsékletet, de aki elolvassa, melyik ágazatok kerülnek támogatásra a termelés újraszervezése során, az le kell számoljon illúzióival.
Hát, majd meglátjuk, legfőképpen akkor, mikor a Fidesz törzs-szavazóit is eléri Legmagasztosabb Oszlopszentjük tevékenységének eredménye.
Mert a hit szép dolog, de nem tölti meg a hasat - kivéve, ha az ember pap.
Na, majd ők elmagyarázzák, hogy miért kell épp oly türelmesen várni a túlvilági jólétre, mint a tizenharmadik havi nyugdíj visszaállításának egy heti részletére - februárig -, addig meg a hívek is morzsolják a rózsafüzért szorgalmasan és próbálkozzanak fényevéssel - előbb utóbb úgyis az örök világosság fényeskedik nekik...
Akik ma azt érzik, hogy a mai helyzethez vezető döntésekben tét nélkül vettek részt, remélhetőleg csalódni fognak, mert ezt a helyzetet ma már csak radikálisan lehet rendezni.
Nem kell az életükre törni, csak el kell tőlük venni a lopott holmit - kamatostól, az jobban fájna nekik, mint ha vernék őket.
Persze ehhez tökös politikusok kellenének, akik lehetnének akár nők is.
Nők, - nem a most divatos csatakancák...
Aggódjunk és reménykedjünk, - végtére is minden rosszban van valami jó is - a válság akár jó irányú változást is hozhat.
Meglátjuk.
:O)))
Egyre közelebb a perc, amikor a szegények utolsó tartalékai is elfogynak, és aki azt hiszi, hogy ez csak a cigányokra vonatkozik (dögöljenek éhen pereputtyostól, ugye...), az rettenetes nagyot téved.
Merthogy elfogynak a tartalékai Juliska néninek is a Práter utcából, meg Sanyi bácsinak is a Kiss János altábornagy utcából, a nyugdíjat megzabálja az infláció, a gyerekeik is vergődnek, mert a munkahelyük bezárt, a tetejében Ede is hazajött osztrákból, merthogy az ottani munkahelyek is megszűntek.
Mikor újraindul a gazdaság ott, addigra itt még csak néz ki a nép a fejéből, tanácstalanul.
A kuszaszemű zseni természetesen megoldja majd a gondot, beindulnak a nyomdagépek, csak úgy köpik kifelé a forintot, fékje ennek semmi, ezért jó, hogy nem vezettük be az eurót.
Persze a kisember megfizeti majd ennek az árát az elszaladó inflációban, és piacra kerül sok értékes dolog, lakások, műtárgyak, ékszerek, meg minden, amire kereslet támad, mert enni kell, és nem minden tél kegyes, a klímaváltozás nem túl szilárd alapja a tüzelővásárlási terveknek.
No bumm, hát majd nem százan fagynak meg, hanem ezerkétszázan, miért nem hunytak el csendesen a vírus segítségével?
A nép persze enni akar, darabideig el is lehet trükközni azzal, hogy Nagyurunk személyesen osztja a krumplit szemenként, de ha nem bírja a tempót, akkor jöhetnek mindenféle Soros-ügynökök által előidézett zavargások, megugrik a bűncselekmények száma, Mari néni tyúkjait bunkerben nevelgetheti, ha van mivel etetni őket, a városi népek meg megeszik a macskát.
Merthogy jöhet itt még aszály, muszáj és viszály - de jöhet árvíz és jégverés is, a természet találékony.
Ha csak a fele jön be egyszerre, akkor is tragédiája lesz ez a szétzilált, lezüllesztett magyar társadalomnak, melynek nagy részéből már kihalt a szolidaritás, ma már többnyire magának kapar a magyar.
Jó de hát itt vannak az erőszakszervezetek, majd azok fenntartják a rendet, gondolhatja a Nemzet Félesze, gyorsan oda is lök félmilliócskát nekik fejenként, bruttóban persze, ami nettóban úgy háromszázötvenezer lesz.
Ha azt a felvirágoztatott leosztja éves jövedelemre, akkor úgy harmincezret kapott pluszban havonta, ezért köpeti le magát, ezért teszi ki magát adott esetben a kockaköveknek - a hülyének is megéri.
Különösen, hogy a háromnegyedét elviszi az infláció, melyet a találékony statisztikák remekül kozmetikáznak, de a kofa a piacon magas ívben tesz a Statisztikai Hivatalra.
Nyugaton már pedzegetik, hogy az utolsó pillanatban vagyunk, amikor a honi helyzetet még talán meg lehet úszni egy véres forradalom nélkül, ami maga lenne a tragédia, merthogy a humánumnak nyoma se lenne, ellenben az éhes felkelők elkezdenék keresni az ellenséget, és hamar meg is találnák, hiszen harminc éve ezzel tömik a fejüket, melyben meglehetősen sok üres tér adott erre alkalmat.
Migráns híján maradnak a cigányok és a zsidók, de utóbbiakkal vigyázni kell mostanság, merthogy a légi utántöltés lehetősége erősen korlátozza a szép álmok valóraváltását, míg a cigányokkal ilyen gond nincs, India egyelőre el van foglalva saját gondjaival.
De az biztos, hogy egy ilyen helyzetben radikalizálódni fog minden társadalmi csoport, és az Isten mentese meg Magyarországot attól, hogy itt a milliónyi roma megszervezze saját fegyveres védelmét, merthogy ha még nem robbantgattak itt, hát akkor majd robbantgatnának.
Már így is a vége felé tarthat a türelmük, és van olyan pont, mikor az éhség és az elkeseredés felülírja a félelmet, olyankor pedig nem szoktak észérvekre hagyatkozni.
De az is lehet, hogy a nép végre felismeri, hogy kik lopták meg, kik züllesztették le a társadalmat, kik gyarapodnak a szegények rovására, kik uszítják egymás ellen a társadalom tagjait - mostanában épp a fiatalokat az idősek ellen -, és feldíszítik velük a körúti fákat.
Természetesen ez nem éri felkészületlenül az elitet, ötvenhatban sem találták itthon Rákosit, Gerő sem vitézkedett, a Köztársaság téren is a TEK az ÁVH katonáit lőtték halomra.
Hogy aztán a jövőben mi fog történni, az ma még rejtély, a legrosszabb változat szerint az argentin modell jön be: ezek a trágyakukacok valamilyen módon megőrzik hatalmukat, Orbán kimászik a földalatti patkányfészkéből, melyet Felcsúton építget, (a Budai Vár alatti barlangrendszer sem rossz...), aztán sz@rér-húgyér felvásárolják a maradék országot is, közben visszamegyünk a mostani százon túl még száz évet, kezdhetünk harcolni a jobbágyfelszabadításért.
Aki megmossa a lábát a Balatonban, annak levágják térdből, aki nyulat fog az erdőben, azt lelövik, hadd tanulja meg ez az ostoba nép, hogy hol lakik a Jóisten!
Mindenki élni szeretne, ha lehet, akkor elfogadható színvonalon, szeretné, ha a gyereke egy hangyányival jobban élne, mint neki sikerült, szeretne nyugodtan enni-inni, elsörözgetni a haverokkal, kicsit pletyizni a szomszédasszonnyal, nyaralni két hetet valahol - nem emberfeletti követelmények ezek, mindössze némi belátást kellene tanúsítani a javak elosztásánál, meg az "elitnek" némi önmérsékletet, de aki elolvassa, melyik ágazatok kerülnek támogatásra a termelés újraszervezése során, az le kell számoljon illúzióival.
Hát, majd meglátjuk, legfőképpen akkor, mikor a Fidesz törzs-szavazóit is eléri Legmagasztosabb Oszlopszentjük tevékenységének eredménye.
Mert a hit szép dolog, de nem tölti meg a hasat - kivéve, ha az ember pap.
Na, majd ők elmagyarázzák, hogy miért kell épp oly türelmesen várni a túlvilági jólétre, mint a tizenharmadik havi nyugdíj visszaállításának egy heti részletére - februárig -, addig meg a hívek is morzsolják a rózsafüzért szorgalmasan és próbálkozzanak fényevéssel - előbb utóbb úgyis az örök világosság fényeskedik nekik...
Akik ma azt érzik, hogy a mai helyzethez vezető döntésekben tét nélkül vettek részt, remélhetőleg csalódni fognak, mert ezt a helyzetet ma már csak radikálisan lehet rendezni.
Nem kell az életükre törni, csak el kell tőlük venni a lopott holmit - kamatostól, az jobban fájna nekik, mint ha vernék őket.
Persze ehhez tökös politikusok kellenének, akik lehetnének akár nők is.
Nők, - nem a most divatos csatakancák...
Aggódjunk és reménykedjünk, - végtére is minden rosszban van valami jó is - a válság akár jó irányú változást is hozhat.
Meglátjuk.
:O)))
