Titkosítva indulhat a 750 milliárdos hungarikum-vasútfejlesztés

Tíz évre titkosítja a kormány a Budapest-Belgrád vasútvonal felújításával kapcsolatos szerződéseket.

A Magyarország történetének legnagyobb vasúti beruházásaként is hivatkozott gigantikus fejlesztés összértéke megközelíti az 750 milliárd forintot, amelyet 15 százalékban a magyar állam, nagyobb részt pedig a kínai Eximbank fedez majd, és természetesen Mészáros Lőrinc cégcsoportja veszi ki a legnagyobb részt a munkálatokból.

A Parlament szerdán tárgyalja a kormány előterjesztését, amiben a 10 évre szóló titkosítás a következő indokolással szerepel: „ A Beruházás megvalósítása kiemelkedően fontos közérdek, a Beruházás megvalósítása érdekében kötendő szerződések halasztást nem tűrő, kiemelkedően fontos közérdek célját szolgáló szerződésnek tekintendők, teljesítésükhöz kiemelkedően fontos közérdek fűződik”.

A javaslat szerint ezen iratok „megismerése Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeinek illetéktelen külső befolyástól mentes érvényesítését veszélyezteti”.

Elvileg a pireuszi kikötőt üzemeltető kínai Coscónak lett volna különösen előnyös, hogy 750 milliárdért kétvágányúsítjuk a Budapest–Kelebia-vonalat Magyarország legdrágább vasútfejlesztésével. Ám kiderült, hogy a Coscónak lényegében mindegy, hogy a tehervagonjaik 70-nel vagy 100-zal mennek ezen a szakaszon, amíg a teljes balkáni úton nagyságrendekkel több időt vesztenek.

A 750 milliárdos vasútépítésnek úgy lenne némi értelme, ha az felújítási munkálatokat is tartalmazna, de Budapest és Kelebia között egyetlen nagyvárost sem érint a felújítás.

Hogy mi az üzlet ebben?

Azon túl menően, hogy Mészáros Lőrinc ismét megrendeléshez jut, a pénzügyminiszter szerint a vámbevételekből profitálhat az ország. Varga Mihály szerint ennek köszönhetően mi lehetünk a kínaiak európai vámközpontja. A vámbevételek pedig jelentősen megdobhatják a magyar költségvetést. Az Index megnézte, hogy a legoptimálisabb vámbevételek mellett hazánk legdrágább vasútépítése 130 év alatt térülne meg.