Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn déltől a Facebookján mutatta be a gazdaságvédelmi akciótervet, mellyel a kormány a munkahelyeket és a magyarországi vállalkozásokat kívánja megvédeni, korábban is hangoztatott céljainak megfelelően.
A felvételt az alább tudjátok visszanézni:
Orbán bejelentette, hogy komoly helyzettel nézünk szembe, amit nem mi okoztunk és igazságtalan, de meg kell vele küzdenünk.
Mint mondta,
„a cél az, hogy amennyi munkahelyet a vírus tönkretesz, mi annyi munkahelyet hozzunk létre.”
Orbán kifejtette: a járványügyi válság mellett gazdasági válsággal nézünk szembe, és az emberek jelenleg folyó mentése mellett a jövőt is építenünk kell, erre szolgál a gazdaságvédelem, aminek három üteme van. Ebből az első már elkezdődött a múlthéten, ez a TB-járulék csökkentése, kata-s vállalkozóknak nyújtott segítség, valamint bankhitelek törlesztésének felfüggesztése.
A második ütem pedig ma indul el.
Erről később várható részletes tájékoztatás, a miniszterelnök az öt programot mutatta be, melyeknek számos alpontjai vannak. Ezek a következők:
- Munkahelymegőrzés, példaként említette, hogy rövidített munkaidő esetén a munkaadóktól átvállalják a bérköltségek egy részét, ami a miniszterelnök szerint a támogatásnak egy sajátos magyar formája. Ez egyébként nem így van, a miniszterelnök által elmondottak alapján egyelőre úgy tűnik, a Németországban és Ausztriában is alkalmazott, Kurzarbeit nevű rendszerhez nagyon hasonlót találtak ki, és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javaslata is tartalmazza.
- Munkahelyteremtés, ennek keretében beruházásokat támogatnak 450 milliárd értékben. Ez elsősorban azt jelenti, hogy magáncégeknek folyósítanak állami támogatásokat, arra építve, hogy ezek munkahelyeket fognak teremteni.
- Kiemelt ágazatok újraindítása, a miniszterelnök példaként hozta fel a turizmust, egészségipart élelmiszeripart, mezőgazdaságot, film és kreatív ipart, építőipart, és a logisztikát.
- Vállalatok finanszírozása kamat és garancia támogatott hitelek útján, nagyjából 2 100 milliárd forint értékben. Ezzel a kormány a nehéz helyzetbe jutott cégeket támogatja.
- Család- és nyugdíjasvédelem, ennek a miniszterelnök szerint legfontosabb része a 13. havi nyugdíj visszaépítése. Ezt négy részben kapják kézhez a nyugdíjasok, 2021 februárjában a januári felett plusz egyheti összeget, majd 2022-ben, 23-ban, 24-ben ugyanígy.
A kormány több minisztere is részt vett a bejelentésen, Palkovics miniszter a program koordinálását végzi, Máger Andrea az állami vállalatokat lendületbe hozza és bekapcsolja a tervbe, Varga Mihály pedig biztosítja a szükséges forrásokat, garantálja a költségvetési fegyelmet Orbán tervei szerint.
Az is elhangzott, tekintélyes összeget, mindösszesen a GDP 18-20 százalékát csoportosítják át a gazdaságvédelmi akciótervre.
Ennek megfelelően a 2020-as költségvetéstől el kell térni, erről ma jelenik meg rendelet, az elmúlt években alacsonyan tartott költségvetési hiányt pedig idén 1-ről több, mint duplájára, 2,7 százalékra emelik.
Arról, hogy miért visszás a kormány mantrája, miszerint „teljesítmény nélkül” nem ad pénzt senkinek az elmúlt évek gazdasági teljesítménye fényében, itt írtunk, ahogy arról is megemlékeztünk, miért téves ingyenpénzként aposztrofálni a munkásság támogatását ilyen vészterhes időkben.
Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter már szombaton felvillantotta a csomag néhány részletét, többek között hogy az ország költségvetését alapjaiban kell átrendezni, ezért az ellenzéki pártokat, a bankokat és a multinacionális láncokat is „közös teherviselésre” szólítják fel, és a kormánytól is 1 345 milliárd forintot vonnak el vagy csoportosítanak át.
Gulyás szerint a gazdaságvédelmi akcióterv forrásai a következők lesznek:
- A párttámogatások 50 százalékát a járványügyi védekezési alapba kell befizetniük a pártoknak ezentúl, ez 1,2 milliárd forintot jelent.
- A multik számára újból bevezetik a kereskedelmi adót, ami 36 milliárd forinttal fogja növelni a járványügyi alapot.
- A bankoknak 55 milliárd forintot kell az alapba tenni.
- Az önkormányzatoknak pedig a gépjárműadót.
Ez egyébként abból a szempontból érdekes, hogy míg az önkormányzatok számára a gépjárműadó sok esetben létfontosságú, és a pártok is jelentős mértékben függnek a párttámogatásoktól, ezzel szemben a multikra és bankokra rótt terhek nem tűnnek jelentős összegeknek ezen cégek forgalmához képest. Több ellenzéki vezetésű önkormányzat is jelezte, a Gulyás-féle bejelentések csökkentik autonómiájukat és anyagilag nehéz helyzetet idéznek elő.
A járvány kitörése és a veszélyhelyzet elrendelése óta nem ez az első gazdaságvédelmi bejelentés.
Március 18-án Orbán Viktor emlékezetes, hangnélküli videóban jelentkezett be, hogy a gazdaságvédelemről tájékoztasson, majd a kezdeti találgatások után fény derült a csomag tartalmára is. Eszerint
- a magánszemélyek és vállalkozások addig megkötött hiteleinek tőke- és kamatfizetési kötelezettségét felfüggesztik;
- a rövid lejáratú vállalkozási hitelek jún. 30-ig meghosszabbításra kerülnek;
- a holnaptól felvett új fogyasztási hitelek THM-jét a jegybanki alapkamat +5 százalékában maximalizálják;
- a súlyosan érintett szektorokban (turizmus, vendéglátás, szórakoztatóipar, sport, kulturális szolgáltatások, taxisok) a munkáltatók járulékfizetési kötelezettségét teljes egészében elengedik, a munkavállalók járulékát jelentősen csökkentik, nyugdíjjárulékot nem kell fizetniük, az egészségbiztosítás díja pedig a törvényi minimumra csökken – mindez június 30-ig. Ezekben az ágazatokban a helységbérleti szerződéseket nem lehet felmondani, a béreket nem lehet megemelni.
- a munkavállalási szabályokat rugalmasabbá teszik, hogy a munkáltatók és a munkavállalók könnyebben meg tudjanak egyezni.
Az intézkedéscsomag noha kiszolgált egyes, a járványtól érintett érdekcsoportokat, a bérből élők nem lélegezhettek fel, ugyanis a változások leginkább a cégek érdekeit szolgálják, miközben a munkásságot még inkább kiszolgáltatják a tőkének – ennek legkirívóbb példája a „munkavállalási szabályok rugalmasabbá tétele”, ugyanis mikor ezen szabályokon lazítanak, az azt jelenti, hogy a munkáltató jobb alkupozícióba kerül a munkavállalóval szemben.
A fenti terv bővítéseképp Orbán március 23-án is bejelentett, ekkor már a társadalom egyes csoportjainak is ígért némi segítséget, miszerint:
- július 30-ig körülbelül 80 ezer ember mentesül a kata (kisvállalkozói adó) fizetése alól,
- haladékot kap az, akinek március elseje előtt keletkezett katás adóhátraléka,
- felfüggesztik a kilakoltatásokat és végrehajtásokat, az adótartozásokat később is be lehet fizetni,
- a most lejáró GYES és GYED jogosultság meghosszabbodik a vészhelyzet végéig.
Mindazonáltal a kata-sokon sajnos nem sokat segít, hogy nem kell adót fizetniük, ha közben bevételeik sincsenek, ugyanakkor a kilakoltatások és végrehajtások felfüggesztése, valamint a gyerekek után járó támogatások idejének meghosszabbítása mindenképp üdvözlendő fejleménynek számított.
