BALMIX - Ha Orbán úgy dönt, többé nem lesz Parlament

Ha Orbán úgy dönt, többé nem lesz Parlament – jön a rendeleti kormányzás

Varga Judit igazságügyminiszter a koronavírus védekézésével kapcsolatban tegnap este benyújtott egy törvényjavaslatot, melyben rendeleti felhatalmazást ad a Kormánynak arra az esetre, ha határozatképtelenné válna a Parlament. Arra viszont nem ad választ a javaslat, hogy a rendeleti kormányzást, hogyan lehet feloldani. Ki fogja megszavazni a rendeleti kormányzás végét, ha nincs Parlament? A veszélyhelyzet fennmaradásáig nem lehet választás és népszavazás sem.

Rendkívüli felhatalmazást ad a kormánynak a járványhelyzet kezelésével összefüggésben az igazságügyi miniszter által tegnap késő este benyújtott törvényjavaslat. A koronavírus elleni védekezésről – ezt a címet viseli a törvényjavaslat amelyben az Alaptörvényben, valamint a veszélyhelyzet elleni védekezésről szóló kormányrendeletben (40/2020) biztosított rendkívüli felhatalmazások hatályát terjeszti ki meghatározatlan időre. Pontosabban addig, amíg azt az Országgyűlés vissza nem vonja.

A veszélyhelyzetet alapesetben 15 napra hirdetik meg, ezt követően a parlament dönt annak meghosszabbításáról.

A javaslat ezen túllépve kér időbeli korlát nélküli felhatalmazást a kormánynak – illetve Orbán Viktornak, az idevágó rendelet ugyanis a miniszterelnököt jelöli ki a veszélyhelyzet elhárításáért felelős kormánytagnak.

S bár a parlamentnek kell formailag döntenie majd a visszavonásról, de ahhoz – ahogy az alapesetben is történik – a kormánynak kell kezdeményeznie a veszélyhelyzetre vonatkozó mandátumról való szavazást.

Tehát kizárólag a kormány döntésén múlik, meddig marad fenn a veszélyhelyzet, amely alatt – e javaslat alapján – rendeleti úton felfüggesztheti egyes törvények alkalmazását, eltérhet törvényi rendelkezésektől, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. Ezek egyébként az Alaptörvényben lefektetett intézkedések veszélyhelyzet esetére. Minderről pedig mindössze tájékoztatási kötelezettséggel tartozik a parlament felé, vagy ha az országgyűlés akadályoztatva van – s erre mindjárt kitérünk – akkor a parlament elnökét és a képviselőcsoportok vezetőit kell tájékoztatni a meghozott döntésekről.

Magyarul bevezetik a rendeleti kormányzást, azaz a kormány rendeleti úton dönthet olyan költségvetési átcsoportosításokról, amelyeket alapesetben parlamenti jóváhagyásra lenne szükség.

A javaslat rendelkezik továbbá a Büntető Törvénykönyv szigorításáról is: három évig terjedő szabadságvesztést kockáztat, aki a karanténra vonatkozó szabályokat megsérti. A büntetési tétel egytől öt év lehet, ha ez csoportosan történik, és kettőtől nyolc év, ha a cselekmény halálesetet okoz. Aki pedig járványügyi intézkedés akadályozására irányuló előkészületet követ el, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Továbbá aki közveszély színhelyén nagy nyilvánosság előtt a közveszéllyel összefüggésben olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely a közveszély színhelyén alkalmas az emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére, bűntett 3 miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Aki különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.