A lényeg azonban most mégis az, hogy a szakmai szervezetek cáfolják, hogy évet kellene ismételni, ha bezárnák az iskolákat, könnyen, rugalmasan meg lehetne oldani az iskolák átmeneti szüneteltetését. A szakértők számos javaslatot készítettek a pótlásra, ilyen pl. a szombati napokon való bejárás. Európában és a világon már számos országban döntöttek úgy, hogy két hétre felfüggesztik az oktatást, hogy meggátolják a koronavírus-járvány terjedését, hiszen ha a gyerekek nem is kerülnek súlyos állapotba, attól még fertőzhetnek. Megfertőzik a(z egyre idősödő) tanárokat, akiknek az átlagéletkora a szakszervezetek szerint 48-50 év, a szülőket, a nagyszülőket, vagyis mindenkit, akikkel kapcsolatba kerülnek. És azt tudjuk, hogy az idősek esetében magas, csaknem kétszámjegyű a koronavírus halálozási rátája.

A magyar kormány tehát folyamatosan hangoztatja, hogy nem kell bezárni az iskolákat, mert a gyerekek nem kerülnek súlyos állapotba, azonban az iskola egy olyan zárt közösség, ahol könnyen terjed a vírus. Franciaországban kifejezetten ezzel az érvvel döntöttek az iskolabezárás mellett, de sok más országban is nyilvánvaló szempont volt a hasonló döntéshez. Magyarországon pedig már olyan koronavírusos-esetek vannak, akikről nem tudni biztosan, hogyan fertőződtek meg, nem tudni, hogy pontosan kikkel érintkeztek, miközben napról-napra nő az esetszám.

A kormányzat tehát jelenleg úgy kalkulál, hogy el lehet kerülni az iskolabezárásokat, és ez nem okoz olyan gyors fertőződést, ami az egészségügyi ellátórendszerre elviselhetetlen nyomást helyezne.

A miniszterelnöki interjúból világossá vált, hogy a kormány azért nem zárja be az iskolákat, mert úgy kalkulál, hogy ha ezt már a járvány jelenlegi magyarországi stádiumában meglépi, az akár hónapokra szólhat. Vagyis a mérlegeléskor a járvány (nagyon bizonytalan) lefutási pályái és az oktatás különböző időtartamra szóló felfüggesztésének hatásai között kellett döntenie. Ez a mérlegelési kényszer látható, ha a gazdasági hatásokra tekintünk. Bezárás esetén ugyanis nagyon sok szülő nem tudna dolgozni menni sem, a home office működése is kérdésessé válna, vagyis a termeléskiesés drasztikusabb lenne, mint ami jelenleg várható. Természetesen a gazdaság működésének fenntartása kulcskérdés, hiszen ha tönkre mennek a cégek, illetve sokan elveszítik a munkájukat, akkor annak is igen komoly hatása lehet az emberek életére: és bizonyára van egy pont, amikor ez a hatás a járványéhoz mérhető. Éppen ezért kell megtalálniuk a kormányoknak azt, hogy sikeresen fékezzék meg a járványt, de közbe ne tegyék teljesen tönkre a gazdaságot a korlátozó intézkedésekkel.

A fenti mérlegelés kapcsán a koronavírus-járvány eddigi két fontos tanulságát érdemes megfontolni:

• Azok az országok állnak ma jobban, akik mindent alárendeltek a járvány lassításának, így elkerülve, hogy túl sokan fertőződjenek meg egyszerre, mert ezt a helyzetet nem bírja el az egészségügy, és az orvosoknak olyan döntéseket kell hozniuk, hogy kiknek az életét mentsék meg (ahogy Olaszországban láthatjuk).
• Ha elrontjuk a védekezést, vagyis túl későn hozzuk meg a szükséges intézkedéseket, akkor nincs második esély. Minél később lép egy ország, annál inkább csúszik ki a kezéből az irányítás.

Címlapkép: Getty Images