Fotó: Béres Márton / Népszava
Leginkább a részleteket hiányolják a szakértők a kormányfő „klímaakciótervéből”. Bár az látszólag kedvező elmozdulás, de bizonyulhat akár blöffnek is.
– Üdvözöljük, hogy Orbán Viktor miniszterelnök 2020-as évértékelő beszédében egyetértett velünk és a fiatalok klímamozgalmaival: beszéd helyett végre cselekedni kell az éghajlat-védelemben – vélekedett a kormányfő vasárnapi klímaakcióterv-bejelentéséről Facebook-bejegyzésében a Greenpeace. Régóta ezt várjuk a mindenkori magyar kormánytól, de az utóbbi években ennek sajnos pont az ellenkezőjét láttuk – írja a civil szervezet. Jól mutatja ezt a Környezetvédelmi Minisztérium 2010-es megszüntetése, a természet- és környezetvédelmi intézményrendszer fokozatos lebontása, a természet védelmét és az emberek egészségét védő hatóságok munkájának ellehetetlenítése.
De most bizakodók, hisz a miniszterelnök számos, évtizedek óta sürgetett intézkedéseket jelentett be. Ilyenek az egyszer használatos műanyag csomagolóanyagok és termékek betiltása, a betétdíjak újbóli bevezetése, a hazai folyók hulladékmentesítése, az illegális hulladéktelepek felszámolása, a szennyezők büntetése, a napelemek megsokszorozása, erdeink területeinek növelése. Mindazonáltal fájónak ítélik, hogy nem hangzott el ígéret az energiahatékonyság növelésére, a lakossági megújulóenergia-hasznosítás támogatására, más megújulós rendszerek - például szélfarmok - fejlesztésére, illetve a súlyos légszennyezettségnek véget vető tiszta közlekedési és fűtési rendszerek anyagi támogatására. Pedig mindezzel akár már 2040-re elérhetőnek vélik a szén-dioxid-semlegességet.
Perger András, a Greenpeace klíma- és energiakampány-felelőse a részleteket hiányolva az egyszer használatos műanyagoknál valós tilalmakat vagy ellehetetlenítő mértékű termékdíjat sürgetett. A betétdíjat fontosnak tartja mind az újratöltős rendszerek felélesztése miatt, mind pedig azért, hogy teljesebb legyen az újrahasznosítás és ne kössön ki szemét a természetben. Üdvözli az illegális telepek felszámolását: a főbb helyszínek ismertek. Bándi Gyula ombudsman környezeti felelősségi jogszabályra vonatkozó javaslatának elfogadása nélkül ugyanakkor szerinte újra fog termelődni a szemét.
A miniszterelnök akciótervből többek között hiányzik a legnagyobb szennyezők kibocsátásának csökkentésére tett konkrét lépések sora – vélekedett megkeresésünkre Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport éghajlatvédelmi projektvezetője. Ilyen a rossz minőségű szilárd – például lignit – tüzelés vagy az illegális hulladékégetés. Megfelelő cselekvési terv és annak végrehajtása híján 2030-ra a közlekedés üvegházhatású gázkibocsátása is a jelenlegi másfélszeresére nőne. E tárgyban a kormányfő csak az elektromos járműveket említette. E-buszokra 2030-ig 32 milliárdot költenének, amiből évi 12 telik ki. Ez Szegő Judit szerint vajmi kevés. A klímavédelem és levegőminőség megfelelő ösztönzőkkel, szabályozókkal, az adórendszeren keresztül és a gépjárműforgalom korlátozásával javítható. A hatóságok megerősítése minden akció hatékony végrehajtásának záloga – tette hozzá a projektvezető.
Egy magát megnevezni nem kívánó szakértő megkeresésünkre mindezen panaszokon felül addig üresnek és hiteltelennek ítélte a kormányfő szavait, amíg a klímacélok végrehajtására nem alapítja újra a környezetvédelmi és vízügyi tárcát, a követelményekhez nem rendel intézményeket, személyeket, célokat, felelősségeket, költségvetést és akár az eredmény elmaradásához kötött büntetést is.
Kíváncsian várja az új betétdíjas rendszer részleteit a Hulladékgazdálkodók Országos Szövetsége – közölte megkeresésünkre Borosnyay Zoltán ügyvezető. Bár a szaktárcától előzetesen értesültek arról, hogy új hulladékgazdálkodási stratégia készül, a részletek ismerete nélkül egyelőre nem formálnak véleményt. A betétdíjas rendszert a hulladékok visszagyűjtési arányának növelése szempontjából jó megoldásnak tartják. Rendkívül fontosak azonban a részletkérdések: nagyon nem mindegy például, pontosan mire vezetnek be betétdíjat és miként építik fel a rendszert – fogalmazott az ügyvezető. Önmagában a betétdíjas visszagyűjtést nem tartja elégségesnek: az érintett terméktípusokra javasolják fenntartani a meglévő eljárásokat is. A rendszer kialakításába és működtetésébe Borosnyay Zoltán a hatékonyság érdekében fontosnak tartja bevonni a hulladékgazdálkodási piaci szereplőket is.
Nem klímavédelmi és nem akcióterv
Hitelességi és tartalmi kihívásokkal is küzd a miniszterelnök évértékelőjén bejelentett úgynevezett klímavédelmi akcióterv – hangsúlyozták a Beszéljünk egyszerűen a klímavédelemről! című tegnapi budapesti kerekasztal-beszélgetés résztvevői. Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnök-frakcióvetője, az esemény moderátora klímabarát és klímaszkeptikus Orbán-idézeteket sorolt, azt illusztrálandó: nehéz helyzetben van a választópolgár, ha meg akarja állapítani, mit gondol valójában a kormányfő az éghajlatváltozásról. Jávor Benedek volt EP-képviselő, a főváros brüsszeli képviseletének vezetője azt hangsúlyozta, hogy elsősorban a tettek számítanak. Márpedig az Orbán-kormány hivatalos klímastratégiája változatlanul ugyanaz a nemrég elfogadott dokumentum, amelyet az Európai Bizottság az összes tagállamé közül a leggyengébbnek minősített (sőt átdolgozásra vissza is adott), és amit a kormányzat eddig a klímaválságot tagadó érveléssel igyekezett megindokolni. Bart István, a Klímastratégia Intézet 2050 igazgatója szerint a pohár félig tele van: két éve ugyanis senki nem gondolta volna, hogy 2020 februárjában vitát lehet rendezni a Fidesz-kabinet klímavédelmi víziójáról. Hargitai Miklós, lapunk szakújságírója viszont azt fejtegette, hogy ha a kormánypárt szavahihető lenne, akkor most nem lenne miről beszélni: a 2010-es választási programjukban az szerepelt, hogy évente a lakásállomány tizedét (vagyis tíz év alatt az összeset) energetikailag korszerűsítik, ami az ország környezetvédelmi vállalásait is megoldja. Ebből máig semmi nem valósult meg. (Népszava)
