Papadimitropulosz Alex, a Via Credit ügyvezető igazgatója kiszámolta a Portfolio-nak, hogy kik lennének a legnagyobb nyertesek, amennyiben megvalósulnának a Varga Mihály által bejelentett tervek.

Gyakorlatilag két hete hangos a sajtó a Nemzeti Versenyképességi Tanács váratlanul bedobott tervétől. A tanács legutóbbi ülése után a pénzügyminiszter belengette, hogy

• 2021 decemberében (hasonlóan a társasági adóhoz) eltörölnék a hipa feltöltési kötelezettséget,
• levonható lenne az adóalapból az értékcsökkenési leírás, ami 850 ezer céget érintene
• és a k+f költségek ötszöröse is csökkentené az adóalapot (ez pedig 1800 vállalkozást érintene a jelenlegi szinten).

A tanács javaslatait a kormány megvizsgálja és egyeztet az önkormányzatokkal, nem kis bevételi tételről van ugyanis szó: 2019-ben hipából már 827 milliárd forint folyt be, míg társasági adóból 300 milliárd forint. A pénzügyminiszter arra számít, hogy idén módosítják a törvényt, és még az idén, vagy jövő január 1-jétől életbe léphetnek a kedvezmények. 

Az elmúlt napokban mindenki számára világossá vált, hogy az önkormányzatok lennének a legnagyobb vesztesei a - vállalkozók (pl. VOSZ, MKIK) által egyébként szorgalmazott - javaslatnak, arról azonban eddig kevés szó esett, hogy mit okoz várhatóan a vállalkozások oldalán. Papadimitropulosz Alex, a Via Credit ügyvezető igazgatója osztotta meg ezzel kapcsolatos számításait lapunkkal.

Számít a méret: mekkora IPA-t fizetnek a cégek évente átlagosan?

Nagyságrendileg 70 milliárd forintot spórolnak a cégek az iparűzési adón, ha az értékcsökkenési leírást le lehet majd vonni az adó alapjából - számolta ki a szakember, aki az egyes cégméretek szerint is bemutatta a javaslat hatásait.

• Egy 10 fő alatti mikrovállalkozás átlagosan 300.000 forint iparűzési adót fizet be évente. A mikrovállalkozások adják az összes iparűzési adó befizetés kevesebb, mint 10 százalékát.
• A kisvállalatok, 50 fő alatti cégek sem fognak sokat érezni a változásból, ők átlagosan kb. 3 millió forinttal járulnak hozzá az iparűzési adó befizetéshez. A mikro- és kisvállalkozások együtt sem adják ki a teljes iparűzési adóbevételek negyedét.
• A fennmaradó részt, az iparűzési adó több, mint 75 százalékát a közép- és nagyvállalatok adják, előbbi évente 18 milliót, utóbbi már 180 millió forintot fizet be évente.

Azzal a változással, hogy az értékcsökkenési leírás levonhatóvá válik az iparűzési adóból leginkább a nagyvállalatok járnak jól, hiszen ők viselik ennek a tehernek több mint a felét.

Az értékcsökkenés hatása az iparűzési adóra

A Via Credit 248 ezer vállalkozás adatait vizsgálta meg, az értékcsökkenési leírás leírhatósága várhatóan 7-12 százalékkal csökkenti az adó összegét cégmérettől függően.

Összességében elmondható: a legnagyobb nyertesek a nagyvállalatok lesznek, akik várhatóan 12 százalékkal tudják csökkenteni az adójukat, ez számszerűsítve kb. 20 millió forint megtakarítást jelent majd évente, a középvállalatok számára pedig évi 1,5 millió forintos előny jelentkezne.

• A mikrovállalkozások átlagosan 1,3 millió forint értékcsökkenési leírást számolnak el évente. Amennyiben ezt az összeget be tudják számítani az iparűzési adó számításába, akkor ennek 2%-át tudják megtakarítani, ami 26 ezer forintnak felel meg évente.
• A kisvállalkozások által érvényesített értékcsökkenési leírás 14,5 millió forint, aminek iparűzési adó hatása 290 ezer forint, azaz ennyit spórolnának meg az éves iparűzési adójukból, ez kevesebb mint az adó 10 százaléka.
• A közepes méretű vállalkozások értékcsökkenési leírása már markánsabb, 79 millió forint, de még ennek a hatása is mindössze 1,5 millió forint közeli, ami egy 100-200 fős cég esetén marginális összegnek vehető.
• A nagyméretű vállalkozások esetén már látványosabb a javulás, az éves értékcsökkenés átlagosan már 1 milliárd forintot meghaladó, aminek iparűzési adó hatása 20 millió forint.

Écs-könnyítés: kik a legnagyobb nyertesek?

A Via Credit ügyvezetője arra is kitért számításai során, hogy Magyarországon 500 ezer társas vállalkozás működik, ebből mindössze 33 ezer olyan vállalkozás, amely 5 millió forintnál több értékcsökkenési leírást számol el. Ez utóbbiak tudnak legalább 100 ezer forintnál több megtakarítást elérni az új szabállyal.

A szakember összesítő számításaiból kiolvasható: a cégek kevesebb, mint 10 százalékánál (33 ezer vállalkozás) jelentkezik az adóelőny 90 százaléka (64,3 milliárd forint). Ez a következőkből adódik:

• 11 ezer mikrovállalkozás fog megtakarítani 220 ezer forintot (összesen 2,4 milliárd forintot).
• 16 ezer kisvállalkozás fog 530 ezer forintot megspórolni (összesen 8,4 milliárd forintot).
• 5 ezer középvállalkozás számíthat 2,1 millió forint éves megtakarításra (összesen 10,5 milliárd forint).
• Kevesebb mint 1,5 ezer nagyvállalkozás 31 millió forinttal jár jobban évente (összesen 43 milliárd forint).

A másik nagy kedvezmény: K+F-ben az erő

A cégek eddig is levonhatták a kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos költségeiket az iparűzési adó alapjából - emlékeztet Papadimitropulosz Alex, ám szerinte most szólhat csak igazán nagyot, hogy a friss tervek szerint a K+F kiadások ötszörösét vonhatják le. 

Érdemes felidézni azt is, hogy az a vállalkozás, amelyik már most is költ kutatás-fejlesztésre, az iparűzési adón (2%-os kulcs) kívül a társasági adón (9%-os kulcs) és az innovációs járulék adón (0,3%-os kulcs) is spórol.

VAGYIS A K+F KÖLTSÉGEK 11,3%-A KÉRHETŐ VISSZA ADÓMEGTAKARÍTÁS FORMÁJÁBAN. A KILÁTÁSBA HELYEZETT MÓDOSÍTÁS HATÁSÁRA AZ AZ ARÁNYSZÁM EMELKEDHET 19,3%-RA.

A Via Credit ügyvezetője ennek kapcsán kiemeli: mindez azt is jelenti, hogy minden ötödik forintot visszakaphatja a K+F-re költő vállalkozás. Összehasonlításképp megemlíti azt is, hogy a nagyvállalkozások a K+F-fel kapcsolatos pályázatoknál 25%-os támogatásban tudnak részesülni, így ez a mostani meglehetősen versenyképes ajánlatnak tűnik.

Nyilvánvaló, hogy nem tízezres nagyságrendű azon cégek száma, akik innovációval foglalkoznak, de évente 500 társas vállalkozás bizonyítottan innovál és számol el adókedvezményeket erre. Az 500 vállalkozás összesen 200 milliárd forint értékben végez K+F-fet, amit jelenleg is levonnak az iparűzési adójukból. Ezt a 200 milliárd forintot azonban az új tervek szerint felszorozhatják 5-tel, azaz 4 milliárd helyett 20 milliárd forint adót spórolnak majd meg az ipa-n (2%-os iparűzési adókulcsot szorozzuk meg a K+F költséggel) - magyarázza a szakember, aki ugyanakkor azt is előrevetíti, hogy

nem kizárt azonban, hogy ez az adóváltozás már eléri a cégek ingerküszöbét és elkezdik jobban bevallani a K+F tevékenységüket.

Nagyon közel vagyunk már ahhoz az ingerküszöbhöz, hogy ha a kutatás-fejlesztéssel foglalkozó pályáztató hivatal ehhez még ugyanannyit hozzátesz (19,3%-ot), akkor a vállalkozások K+F-re fordított költései 200 milliárd forintról 400-600 milliárd forintra ugranak. Ennek az iparűzési adóra gyakorolt hatása kb. 40-60 milliárd forint, amit nem több mint 1000 cég hoz majd össze.

A nagyok

Az már most látszik, hogy a győri Audi lesz a tervezett változtatás legnagyobb nyertese, a Via Credit számításai szerint 8,5 milliárd forint iparűzési adómegtakarítással. Nullázni fogja iparűzési adófizetését – azaz egy forintot sem fog ezután fizetni – a Richter Nyrt., amivel 3,5 milliárdot fog megtakarítani, amennyiben a versenyképességi tanács javaslatát a kormány elfogadja. Az Egis iparűzés adójának mintegy 90 százalékát spórolhatja meg ebben a forgatókönyvben.

A legnagyobb megtakarítást nem az értékcsökkenési leírás okozza - természetesen ennek is van hatása -, hanem azt az innovációra, K+F-re fordított kiadások fogják előidézni - mutat rá a szakember.

A Via Credit által összeállított listán vannak olyan cégek is, amelyek minden bizonnyal milliárdokat fordítanak évente fejlesztésekre – Magyar Posta, Magyar Telekom, Mercedes és amelyek esetében K+F soron 0 forint szerepel -, de nem foglalkoznak azzal, hogy erre adótámogatásokat igényeljenek, így nem is mutatják ki. Az adóváltozás vélhetően már eléri náluk is azt az ingerküszöböt, amikor "lehajolnak" majd pár száz millió forintért.

Címlapkép forrása: Getty Images