
Fotó: Népszava
Mindegy, milyen szervezeti keretek között, de a három Szabad Városok Szövetségének együtt kell működnie! – mondta a Népszavának Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere.
- Az biztos, hogy párttá nem alakulunk, inkább afféle ellenzéki fórumként szeretnénk működni – jegyezte meg Márki-Zay Péter. – Mint önkormányzati szövetség, természetesen elsősorban a 2024-es választás a fontos, de pontosan tudjuk, hogy a 2022-es parlamenti voksolástól függ majd minden: vissza kell állítani a demokratikus Magyarországot, enélkül ugyanis esélytelen a települések megfelelő önrendelkezése és esélyegyenlősége.
Városok a kormány ellen
Az első Szabad Városok Szövetségét még az önkormányzati választások előtt hozták létre Baján, ahol a helyi – azóta városvezetővé választott – polgármesterjelölt mellett a kalocsai, a szekszárdi, a kiskunhalasi, az érdi, a kecskeméti és a keszthelyi ellenzéki jelölt kötött megállapodást az összehangolt munkáról. Az október 13-i önkormányzati voksolást követően Karácsony Gergely főpolgármester is Szabad Városok Szövetségének létrehozását ígérte, de erre még várni kell, novemberben viszont Botka László szegedi polgármester és Márki-Zay Péter jelentették be azt a szövetséget, amelyet tíz, ellenzéki vezetésű megyei jogú város kötött.
Úgy tudjuk, Budapest februárban szeretné útjára indítani az ellenzéki városokat tömörítő Szabad Városok Szövetségét, amelybe a tervek szerint a szegedi polgármester mozgalma is bekapcsolódna. A nyitányt egy politikai deklaráció jelentené, amelyhez minden érintett város vezetője csatlakozna. A szöveg egyeztetése azonban még nem zárult le. (Karácsony Gergely ráadásul decemberben a Prága, Pozsony és Varsó főpolgármestereivel írt alá közös nyilatkozatot a V4-ek Szabad Városok Szövetségéről.) A szövetségek között egyelőre csak alapszintű egyeztetések voltak, legközelebb néhány héten belül ülnek össze. Márciusban már a kisebb települések ellenzéki vezetőit is várják a találkozójukra, amire forrásaink szerint komoly igény mutatkozik.


