Niedermüller Péter az ATV egyik vitaműsorában megjegyzést tett a magyar nacionalizmusra, mondván: "mi marad, hogyha lehántod ezeket a gyűlöletvalamiket, ugye felsoroltuk, a nem magyarok, a mások, a migránsok, a romák, a nem tudom én mik, akkor ott marad egy rémisztő képződmény középen, ezek a fehér, keresztény, heteroszexuális férfiak és nők is vannak közöttük, ez a családelképzelés, és ez azért borzalmas, mert hogyha megnézzük, hogy a világon mindenütt az úgynevezett fehér nacionalisták miből állnak össze, ebből."
Hát, mondjuk fogalmazhatott volna feszesebben is a DK politikusa, de hát ezt egy élő vitaműsorban tette, ahol a szereplők szükségszerűen pongyolábban fogalmaznak, mint írásban tennék, de a lényeg azért érthető: a gyűlöletkeltés politikája jellemzi ezt a társadalmi irányzatot, melynek képviselői természetesen szeretik magukat szentéletűnek és erkölcsösnek feltüntetni.
Fel is horgadtak azonnyomban, élükön a kétlábon járó biológiai csodával, a száján át szaró Bayer Zsolttal, aki tüntetést szervezett a polgármester hivatala elé, így követelve azonnali távozását a közéletből.
Joga van hozzá, tegye.

Ami megdöbbentett, az a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia reakciója az ügyre.
Ha nem is értettem vele egyet, hogy a neves testület nem nyilvánít véleményt a migránsokkal való bánásmódról, a nem is nagyon burkolt rasszizmusról, az esélyegyenlőség romjainak ledózerolásáról, de tudomásul vettem, hogy a Katolikus Egyház nem akarja magát besározni a napi politikával. 
Azt is gondoltam, hogy a mai helyzet egyik legfőbb haszonélvezőjeként nem akarja kockára tenni a regnáló hatalom jóindulatát, a dús anyagiakat, melyeket oly szorgalmasan gyűjtöget a rendszerváltás hajnala óta, megpróbáltam megmagyarázni, hogy Isten szolgái is emberek, erényeik mellett hibákkal is.
Hogy bele-belemásztak azért a napi politikába, azt a választási harc kiélezett légkörének tudtam be, mondván, a papok között miért ne lehetnének sajtkukacok, akik nem képesek megmaradni a számukra kijelölt úton, Isten szolgálatát a maguk sajátos módján képzelik el.
Híveik egy részének ez tetszik, ők szívesen gyűjtenék és hordanák a rőzsét az ellenkező politikai oldal képviselőinek máglyájához, még ha a rőzséért közelharcot is kellene vívni a büdös cigánnyal, aki nem átall tüzelőt gyűjteni, hogy  didergő purdéja meg ne fagyjon.


Messze nem vagyok olyan okos, mint az a püspöki konferenciának nevezett agytröszt, amely a mai magyar katolikusokat irányítja és képviseli, mégis azt hiszem, hogy a magyar katolikusok rossz irányba mennek.
Hogy elfelejtették Krisztus tanításait a szegényekhez való viszonyról, az irgalmasságról, hogy elfelejtették, hogy maga Krisztus is menekültek gyermekeként érkezett Betlehembe, nem rovom fel nekik, azt viszont nagyon is, hogy saját egyházuk ellenségei.
Ez az ország hagyományosan két többé-kevésbé egyenlő részre van osztva, és ha az egyház a baloldal ellen fordul, saját hívei számát csökkenti.
Dél-Amerikában és a világ szegényebb tájain a katolikus egyház a szegények, elesettek, üldözöttek mellé áll, nálunk lassan már nemcsak híveket nehéz találni, de papokat se nagyon.
Ha tovább folytatódik ez a tendencia, akkor az Egyház magyar kirendeltsége társadalomidegen képződmény lesz, és egy idő után ülhetnek hívek nélkül a templomaikban, kissé elmagányosodva.
Hogy a magyar főpapok Bayer Zsoltban és a gyűlöletkeltés magyar apostolában találják meg szellemi partnerüket, az meglehetősen szánalmas dolog.


Talán vissza lehetne találniuk a szolgáló egyházhoz, ahol a szolgálat ez emberek szolgálatát jelenti.
Akár úgy is, hogy ők emelik fel elsőként szavukat az iskolai szegregáció ellen és lemondanak az egyházi iskolák igazságtalan finanszírozásáról, egészen addig, míg az utolsó cigánygyerek is meg nem tanul olvasni, írni, számolni.
Akár úgy is, hogy a falvakban a szegények szószólói lesznek.
Akkor talán elfelejti a társadalom a pedofil papokat, a nép szenvedése iránt érzéketlen főpapságot, a sok álszent szemforgatást és megint Isten szolgáit látja majd bennük.

Nem sok reményt látok rá, sajnos...


:O)))