ŐK A JÖVŐ

Ahogy arról mi is beszámoltunk tavaly szeptemberben, a magyar gyerekek aggodalmairól készített felmérést a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány. Magyarország első, gyerekek véleménye és érzései alapján készült gyerekjogi jelentése azzal a céllal készült, hogy az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága az ő oldalukat is megismerje, amikor a gyerekek hazai helyzetét vizsgálja.

A Hintalovon most összehasonlította saját felmérést a hasonló célt szolgáló nemzetközi  „The Europe Kids Want” elnevezésű kutatással, hogy kiderítse, mi foglalkoztatja jobban a magyar gyerekeket, mint más országokban élő társaikat. Az UNICEF és a legnagyobb európai gyermekvédelmi szervezet, a Eurochild közös kutatásában 20 000 gyerek vett rész Európa 49 országából.

Jobb tananyagot, több időt a családdal és kevesebb iskolai zaklatást – ezt szeretnék másképp a magyar gyerekek, minden másban a véleményük azonos a többi európai gyerekével.

A gyerekek mindenhol egyaránt nagyon aggódnak amiatt, hogy nem lesz munkájuk, nagyon félnek a klímaváltozás következményeitől, és komolyan tartanak a háborútól és terrortámadásoktól – ez utóbbiban a magyarok kevésbé, mint más európai gyerekek.

A Hintalovon a két kutatást összehasonlítva azt vette észre, hogy Európában és itthon is ugyanakkora arányban tartják biztonságos helynek az iskolát (78%) a gyerekek, de egyetértenek abban is, hogy az iskolát elsősorban az tenné még biztonságosabb hellyé, ha senkivel sem bánnának másképp azért, mert különbözik a többiektől – az európai gyerekek 60%-a, a magyar gyerekek 56%-a foglalt így állást a megkülönböztetés ellen.

Az oktatás megítélésében itthon és más országokban is a tananyag hasznosságát jelölték a legfontosabb szempontnak, azonban a magyar gyerekek sokkal nagyobb arányban tartják haszontalannak a tananyagot (63%), mint európai társaik (38%).

Hazánkban és más európai országokban is 3-ból 2 gyerek vesz részt iskolán kívüli szabadidős tevékenységekben (pl. sport, zene). Azok közül, akik nem vesznek részt ilyesmiben, a magyar gyerekek közel kétszer annyian jelölték meg az időhiányt ennek okaként, mint más európai társaik.

Még egy komoly különbség, hogy az európai gyerekek elégedettebbek a családjukkal töltött idő mennyiségével (58%), mint a magyarok (45%).

A „Europe Kids Want” nemzetközi felmérés legfontosabb eredményei:

• A gyerekek 52%-a aggódik amiatt, hogy nem talál munkát.
• A gyerekek kétharmada pozitívan viszonyul a más országokból származó emberekhez.
• 10 gyerek közül 6 úgy gondolja, hogy a különféle emberek egyenlő bánásmódja jobb hellyé tenné az iskolát.
• A gyerekek minden életkorban aggódnak az online zaklatás miatt.
• A gyerekek kétharmada elégedetlen azzal, ahogyan a városuk vezetése bánik velük.
• A gyermekek 41%-a gondolja azt, hogy, az EU jobbá teszi az életüket.

A „Te hogy látod” magyar felmérés legfontosabb eredményei:

• 10-ből 9 gyerek aggódik a jövője miatt. Elsősorban az álláslehetőségek, az éghajlatváltozás, illetve a háború vagy terrortámadás miatt.
• 3 gyerekből 2 szerint haszontalan, amit az iskolában tanul.
• Csak minden 10. gyerek számára öröm a tanulás.
• Minden 3. gyerek nem tud eljárni sportolni, zenélni vagy szórakozni.
• A gyerekek több beleszólást szeretnének a közügyekbe, csak a gyerekek negyede érzi úgy, hogy számít ebben a véleménye.
• Minden 5. gyerek nem érzi magát biztonságban az iskolában.
• Minden 6. gyerek érezte már úgy, hogy nem fogadja el a családja, vagy rosszabbul bánik vele valamilyen tulajdonsága miatt.
• A gyerekek elsősorban több elfogadásra és odafigyelésre vágynak annak érdekében, hogy jobb esélyeik legyenek.
• A gyerekeknek csak a fele elégedett a családdal töltött idő mennyiségével.
• Minden 4. gyerek szeretne több időt tölteni a családjával, de a szülők munkája miatt nem tud.
• Minden 3. gyerek elégedetlen volt az orvosi ellátással.
• 10-ből 4 gyereknek volt szüksége segítségre lelki problémák, drog vagy alkohol miatt, és csak minden 2. gyerek kért segítséget.
• Fele annyi gyerek hallott a jogairól, mint a kötelességeiről.

Balogh Karolina, a Hintalovon Alapítvány kutatási vezetője szerint

„A gyerekek minden ország jövőjében kulcsszerepet töltenek be. Véleményükre nemcsak azért fontos odafigyelni, mert a jövőjüket befolyásolják napjaink döntései, hanem azért is, mert a döntéshozatalban való aktív részvételük segíti őket abban, hogy megértsék a demokratikus értékeket. Ők lesznek a holnap szavazói és döntéshozói.”