Tankötelezettségi korhatár csökkentése, szakképzési reform

Borzasztó nehézségekkel néznek szembe a magyar fiatalok, és erről a kormány is tehet

Egyre több magyar fiatalnak lett munkája a világgazdasági válság után, amiben döntő szerepet játszott a gazdasági fellendülés. Azonban a tankötelezettségi korhatár csökkentése és a szakképzési reform érdemben negatív hatást gyakorolt a fiatalok helyzetére. Ráadásul a közfoglalkoztatás is rossz hatással van a fiatalok munkavállalási lehetőségeire hosszú távon. Akik nem dolgoznak Magyarországon vagy kedvezőtlen helyzetben vannak, könnyen a külföldi munkavállalást választhatják. A friss Munkaerőpiaci Tükör tanulmánykötet segítségével mutatjuk be a fiatalok munkavállalási lehetőségeit - írja a Portfolio.

Segített a fellendülés A fiatalok foglalkoztatása és munkanélkülisége nagyrészt kedvezően alakult az elmúlt években, míg az iskolázottsági mutatók inkább romlottak, különösen az Európai Unióban megfigyelt trendekhez képest, derült ki a friss Munkaerőpiaci Tükör 2018 című tanulmánykötetből.

A 15–29 évesek foglalkoztatási rátája a válság idején nagymértékben csökkent: mélyen az uniós átlag alatt, a visegrádi országok között a legalacsonyabb volt. Az elmúlt években megfigyelt gyors növekedéssel 2016-ra ez a lemaradás lényegében eltűnt. Ezek a tendenciák mindkét nemre jellemzők, de a férfiak esetében a válság alatti csökkenés és az azt követő emelkedés is erőteljesebb volt, állapítja meg tanulmányában Csillag Márton, Scharle Ágota, Molnár Tamás és Tóth Endre. Ebben a kínálati oldali változások is szerepet játszhattak: erre utal, hogy a 2012 utáni emelkedés gyorsabb volt, mint a 30–34 évesek csoportjában. A munkanélküliség is követte a gazdasági ciklus alakulását, azaz a válság előtt lassan nőtt, a válság idején megugrott, majd a fellendülés során gyorsan csökkent. A visegrádi országok (és az uniós átlag) között itt nem látunk nagy különbségeket, kivéve a cseh adatot, amely valamelyest kedvezőbben alakult, mint a régió többi országában.

A Munkaerőpiaci Tükör megfigyelési fókusza alapvetően a válság utántól nagyrészt 2018-ig tart, de megállapításainak fontos alátámasztást ad, hogy 2019-ben - a fő trenddel szembemenve - kismértékben megugrott a fiatalok munkanélküliségi rátája. Mindez sejteti, hogy

az oktatási és foglalkoztatási problémák mélyen húzódnak.

A fiatalok esetében nagyon fontos, hogy mi a helyzet azokkal a fiatalokkal, akik nem tanulnak és nem is dolgoznak. A tanulmány szerint a nem tanuló, nem dolgozó (NTND) fiatalok aránya a 15–29 éves férfiak esetében a munkanélküliséghez hasonlóan alakult: a válság idején az Európai Unió és a visegrádi négyek átlagát is meghaladva, 14 százalék fölé emelkedett, majd az utóbbi években a többi országhoz képest is gyors csökkenést mutatott, és 2018-ra 7,5 százalékra csökkent. A magyar adat 2018-ban 18,6 százalék volt, míg az EU28 átlaga, illetve a cseh és a lengyel mutató sem haladta meg a 16,5 százalékot.

Nem segített a korhatár leszállítása

Hermann Zoltán tanulmányában megállapította, hogy 

a tankötelezettségi korhatár csökkentése növelte a nem tanuló fiatalok arányát, elsősorban a 16–18 éves korosztályban.

Ez azonban nem járt együtt a középfokú végzettséget szerzők arányának számottevő csökkenésével, mivel a reform nyomán 18 éves kor alatt döntően azok lépnek ki a közoktatásból, akik a reform bevezetése előtt is lemorzsolódtak, miután elérték a 18 éves korhatárt. Ez arra utal, hogy a magasabb tankötelezettségi korhatár önmagában nem elegendő a korai iskolaelhagyás csökkentéséhez, hanem komplex oktatáspolitikai beavatkozást igényel, amelynek csak egyik eleme a korhatár.

Ugyanakkor Molnár György arra a következtetésre jutott, hogy 

a tankötelezettség korhatárának csökkentése után jelentősen megnőtt a közfoglalkoztatásba kerülő 16 és 17 évesek száma: mintegy 7 ezer 18 évesnél és 38 ezer 20 évesnél fiatalabb személy lett közfoglalkoztatott.

A közmunkába lépő pályakezdők aránya az Ifjúsági Garancia Program elindulása után nem, csak a 2017-es rendeletet követően kezdett csökkenni. A közmunkába kerülő fiatalok közel 80 százaléka legfeljebb általános iskolai végzettségű, és a közfoglalkoztatásba kerülés után elenyésző az esélyük arra, hogy néhány éven belül befejezzék a középiskolát, még akkor is, ha a közfoglalkoztatásba kerülés előtt elkezdték – vonta le a következtetést Molnár György.

Nem segített a szakképzési reform

A tankötelezettségi korhatár csökkentése mellett komoly szakpolitikai intézkedés volt a szakképzési reform. Hermann Zoltán, Horn Dániel és Tordai Dániel rámutattak: a 2013. évi szakképzési reform rontotta az érettségit nem adó szakképzésben tanulók matematikai és szövegértési készségeit, különösen matematikából, és nagyobb mértékben a lányok esetében.

KÉT ÉV SZAKKÖZÉPISKOLAI KÉPZÉS UTÁN A TANULÓK ÁLTALÁNOS KÉPESSÉGEI ROSSZABBAK A REFORM UTÁN, MINT ELŐTTE, ÉS A HATÁS JELENTŐSNEK MONDHATÓ.

A kutatók véleménye szerint ez a romlás a csökkentett közismereti óraszám hatásának tulajdonítható. „Ráadásul valószínű, hogy még ha inkább gyakorlatorientált képzés elő is segíti a tanulók gyors munkaerőpiaci elhelyezkedését, a romló általános képességek hosszabb távon rontani fogják a munkaerőpiaci kilátásaikat is” – zárják gondolataikat.

Hermann Zoltán egy másik cikkében arra is kitér, hogy a három iskolatípusban (gimnázium, szakgimnázium, szakközépiskola) továbbtanuló diákok között az általános iskola végére kialakult óriási különbségek tovább nőnek a középiskola első két évében. Ez a növekedés jelentős mértékű, különösen a szakközépiskolások és az érettségit adó képzésben tanulók között.

Irány külföld!

Akik pedig rossz pozícióba kerülnek a munkaerőpiacon, vagy éppen nem dolgoznak, könnyen külföldre is mehetnek. Hárs Ágnes és Simon Dávid bemutatta, hogy egyre inkább azok mennek el, akik itthon nem dolgoztak, s gyorsuló ütemben azok, akik pályakezdők. A folyamatosan dolgozókhoz képest a legerősebb szignifikáns hatás az egy éve még dolgozó, majd munkanélkülivé vagy inaktívvá válók esetében látszik, s ettől elmaradó mértékben a folyamatosan nem dolgozókéban. 2012 után viszont gyorsan növekedett azoknak a pályakezdőknek a külföldi munkavállalási valószínűsége, akik nem akartak vagy nem tudtak elhelyezkedni, s az időszak végére már megközelítették a frissen munkából kilépők elvándorlásának a hatását. „Azt gyaníthatjuk, hogy a fiatalok motivációja megváltozott: a romló hazai munkapiaci kilátások, várakozások hatása felerősödött” – írják a kutatók. A gyermekgondozás szignifikánsan csökkenti a külföldi munka valószínűségét, de a tanulás már nem, és változatlanul az sem, ha a fiatalok már itthon munkába álltak.

Forrás: Portfolio

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!