Hatvan gyöngyöspatai érintettből negyvennégyen nyilatkoztak az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány felé írásban hétfő délutánig arról, hogy pénzben vagy természetben, esetleg valamilyen arányban mindkettőben kérik a szegregáció miatt nekik jogerősen megítélt kártérítést. A dokumentumban arra is kitértek, hogy részt akarnak-e venni azon az egyeztetésben, amelyet a tankerület és az önkormányzat kezdeményezett a kártérítés természetbeni kifizetéséről - tudtuk meg Farkas Lillától, az alapítvány jogi képviselőjétől. Hozzátette: pertechnikai okokból nem árulhatja el e nyilatkozatok tartalmát.

Farkas Lilla elmondta: hétfőn kapták meg azt a felülvizsgálati kérelmet, amelyet a kártérítés kifizetését ellenezve a Kúriához intéztek az alperesek – felperesként ebbe jogukban van betekinteni –, s ennek elolvasása után reagálnak majd az abban foglaltakra.

Azt egyelőre nem tudni, hogy az a tizenhat érintett, aki nem adott le nyilatkozatot az alapítványnak, vajon egyedileg indítja-e el a végrehajtási eljárást az iskolát fenntartó tankerületnél. Csemer Géza, a Gyöngyöspatai Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke lapunknak ezzel kapcsolatban azt mondta: ő maga nem tud arról, hogy hétfőn bárki beadta volna ezt az indítványt, de ez nem jelenti azt, hogy esetleg később ez ne történne meg.

Időközben Polgár András a romák felzárkóztatását segítő Polgár Alapítvány egyik alapítója nyíltról zárttá tette azt a felhívását, amelyben közölte: addig, amíg törvénysértő módon megakadályozható egy jogerős bírósági ítélet végrehajtása, felajánl ötmillió forintot egy, a gyöngyöspatai kártérítések előfinanszírozására létrehozandó pénzalap elindításához, s napokon belül jelzi, mely bankszámlaszámon gyűjtik az adóforintokat, „Szégyelljék magukat!” jeligére. Polgár András a Népszavának azt mondta: olyan mocskolódó, durva és rasszista megjegyzésekkel árasztották el, amelyeknek nem akart teret adni. Hozzátette: ő az ügyet szeretné segíteni, illetve azokat, akik igazságtalanul és védtelenül kénytelenek elszenvedni, amint a különféle hatalmasságok a közvéleményre hivatkozva visszaélnek a jogaikkal. - Uszításra nem uszítással kell válaszolni, hanem segítő kezet kell nyújtani – fogalmazott.

Azt elvi kérdésnek tartja, hogy ilyen helyzetben ne a civilek fizessék ki az állam helyett a kártérítést, ezért az első felhívását módosította, miután az érintettekkel és az ügyben jártas szakemberekkel konzultált. Belátta: nem azzal tesznek a legjobbat a jogaiktól és jogos jussuktól megfosztottaknak, ha a fizetésre kötelezettek helyett kártalanítják őket, hanem azzal, ha segítenek nekik a pénzükhöz jutni. Szavai szerint a gyűjtésből származó pénz felajánlható lesz például a ma is mélyszegénységben élő, tanulási jogaikban korlátozott gyerekek ösztöndíjprogramjára.

Csemer Géza, a roma önkormányzat elnöke lapunknak elmondta: már meg is kereste őt a Polgár Alapítvány egyik munkatársa, hogy kezdjék meg az egyeztetést arról, mire lenne leginkább szükségük, köztük is elsősorban a gyerekeknek. Felmerült, hogy a helyi tanoda – ahová több, mint negyven hátrányos helyzetű gyöngyöspatai diák jár, hogy a tanulásban segítsék – meglehetősen méltatlan körülmények között működik, nincs például mosdó és vezetékes víz sem, így a támogatásból sikerülhet akár egy saját, korszerűbb épületet venniük a mostani bérelt ház helyett.