Nő a lakásbérlők aránya, egyre többet költünk egészségügyre, valamivel nagyobb lakásokban lakunk, évente emelkedik a nyugdíjasok aránya, és már minden második háztartásban legalább két televízió van – olvasható ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) napokban közzétett, a tavalyi és részben a 2018-as évere vonatkozó fővárosi adataiból. Az utóbbi három évben gyakorlatilag nem változott Budapest népessége, nagyjából 3-4 ezer ember jön és megy pluszban vagy mínuszban. 2016-ban 1 millió 752 ezer 700 lakosa volt a fővárosnak, egy évvel később 1 millió 749 ezer 700, de tavaly megint 1 millió 752 ezer 300 ember élt itt. Egészen minimálisan, de közben nőtt a budapestiek várható élettartama, ami az életminőség egyik legfontosabb mutatója: 2017-ben egy fővárosi férfi 74,27 évre számíthatott, a tavalyi mérések szerint már 74,48 évre. A nők esetében ennél is minimálisabb, mindössze fél század százaléknyi az eltérés: a 2016-os 80,07 évről tavaly 80,12 évre javult a várható élettartam. Ezzel Magyarországon belül a budapestiek számíthatnak a leghosszabb életre, hisz az országos átlag a férfiaknál csak 72,56 év, a nőknél pedig 79,19 év. Bár némi javulás látható, de a változás nagyon lassú, és ha ebben az ütemben folytatódik, nehezen érjük utól a 83 és fél éves átlagos várható élettartammal élen álló spanyolokat, de még a 79,1 évvel előttünk álló cseheket sem. A KSH adatai azt mutatják, a kormányprogramok ellenére nem születik több gyerek Budapesten sem. Ezer lakosonként 2016-ban még 9,2 gyermek születését regisztrálták, 2017-ben már csak 8,8, 2018-ban pedig 8,6 volt ez a szám. Sokkal lassabban, de közben nőtt a halálozás, és látványosan emelkedik az öregedési index, ami azt mutatja meg, hogy száz gyermekre és fiatalkorúra hány időskorú lakos jut. A magyar mutató 1990-ben még 64,5 százalék volt, és az időskorúak aránya először 2005-ben haladta meg a gyermekkorúakét, 2018-ban pedig a fővárosban átlépte a 152 százalékot is, ami sokkal több az országos 132,9 százalékos átlagnál, vagyis Budapest népessége rohamosan öregszik. Közben folyamatosan nő az egy háziorvosi körzetben ellátott felnőttek és gyermekek száma is, a működő kórházi ágyakból viszont egyre kevesebb van. Nem látványos eltérések ezek, de a tendencia kiolvasható: minden évben kicsivel nehezebb megfelelő ellátáshoz jutni. Három év alatt majdnem 1500 férőhellyel bővült a budapesti bölcsődék befogadóképessége, ezzel párhuzamosan azonban kevesebb lett a bentlakásos szociális intézményekben elérhető férőhely, ami nagyon rossz üzenet, akkor is, ha a hiány nem sokkal több, mint 200 férőhely. Az utóbbi években gyakorlatilag nem változott a budapesti óvodások és általános iskolások száma: előbbi csoportban 54-55 ezer gyermeket tartanak nyilván, az alapfokú oktatásban 121-122 ezren vesznek részt. Ugyanakkor valamivel kevesebben járnak középiskolába, számuk évente nagyjából ezer fővel csökken, 2018-ban 95 ezren voltak. Ezek az adatok más összefüggésben kerülnek elő az évkönyv társadalmi folyamatokat bemutató fejezetében. Itt kiderül, hogy a 803 ezer budapesti háztartásban élő 49 százaléka aktív korú, 42 százalék alkalmazottként dolgozik, 7 százalékuk pedig vállalkozó. Nyugdíjasok laknak a háztartások 23 százalékában. Csak egy százalékkal ugyan, de 2016 óta csökkent a saját tulajdonban lévő lakások száma Budapesten, pedig korábban is itt volt a legalacsonyabb az arányuk. Országos szinten 2018-ban majdnem 91 százalék volt a tulajdonos által lakott ingatlanok aránya, míg a fővárosban csak 83 és fél százalék. Értelemszerűen az ellenkező oldalon megfordulnak a számok: a budapesti lakásoknak már 15 százalékában laknak bérlők, míg országos szinten nézve csak 8 százalékában. Egy átlagos fővárosi lakás ma 70 négyzetméteres, 12 négyzetméterrel kisebb az országos átlagnál és alig van köztük fürdőszoba nélküli. Elvben a javuló életszínvonalat jelzik a tartós fogyasztási cikkekkel való felszereltség adatai, valójában azonban egyben egy torzuló vásárlási trendet is jeleznek. Az, hogy minden évben egyre több légkondit szerelnek be a fővárosi lakásokba, azt mutatja, az emberek próbálnak alkalmazkodni a klímaváltozás következtében egyre hosszabbra nyúló hőséghez, száz háztartásból 2016-ban még csak tízben volt légkondicionálás, 2018-ban már húszban. Ugyanakkor egyre több televíziót vásárolnak a pestiek, ami azt mutatja, a szórakozás is beszorul a lakások falai közé. Míg 2016-ban csak 126 készülék jutott száz otthonra, addig 2018-ban már 146. Lassan elérjük azt a szintet, hogy minden budapestinek két mobiltelefonja lesz: 2018-ban már 193 készüléket rögzítettek száz lakásonként. Jelentős változásokat mutatnak az élelmiszerekre vonatkozó fogyasztási adatok is. Jó lenne kijelenteni, hogy egészségesebben élünk, de ennél árnyaltabb a kép, mert nemcsak zöldségből és gyümölcsből eszünk többet, hanem gyakorlatilag mindenből. Különösen a gabonafélék fogyasztása ugrott meg 2016 óta, két kilóval több kenyeret, öt kilóval több péksüteményt és majdnem kilenc kilóval több egyéb gabonatartalmú ételt esznek a fővárosiak, mint akkor, ami nagyon nagy emelkedés. Ehhez járul a 7 kilóval több húsféle, a majdnem egy kilóval több zsiradék elfogyasztása egy évben, amit csak részben javít, hogy több mint tíz kilóval több zöldség és hat kilóval több gyümölcs fogyott 2018-ban. Az egyetlen, ami kifejezetten pozitív, hogy eközben egy kilóval csökkentették a fővárosi háztartások a cukorfogyasztást.