IMIDZSÉPÍTÉS VAGY ELKÖTELEZŐDÉS?
A nők elleni, családon belüli és párkapcsolati erőszakkal foglalkozó NANE Egyesület és Patent Egyesület, valamint a Nőkért Egyesület is adott ki közleményt, reagálva Varga Judit tegnap közölt videójára és javaslatcsomagjára.
Az igazságügyi miniszter január 6-án Facebookon tett közzé egy videót, amelyben bejelentette, 2020 az áldozatsegítés éve lesz az Igazságügyi Minisztériumban, miután okultak a győri gyerekgyilkosság után készített jelentésből.
Egy javaslatcsomagot is mellékelt a posztban:
- Zéró tolerancia az erőszakkal szemben
- A feltételes szabadságra bocsátás szigorítása
- A bírósági szigor felülvizsgálata az élet elleni bűncselekmények esetében
- A bírói joggyakorlat felülvizsgálata a szülői felügyelet és kapcsolattartás, valamint a gyermekelhelyezés tekintetében
- A gyermekvédelmi jelzőrendszer működésének felülvizsgálata
- Az Áldozatsegítő Központok kapacitásának növelése
- Végül Varga Judit azt is leszögezte: „Az Isztambuli Egyezménynek az ügyhöz semmi köze, a magyar jogrendszer a nők védelmében az Egyezménynél hatékonyabb és erősebb védelmet biztosít. Nem ratifikáljuk a migrációt is támogató Egyezményt, amely azt is állítja, hogy az emberek nem férfinak és nőnek születnek, hanem léteznek társadalmi nemek.”
NANE és Patent
A közösen kiadott közleményben a két szervezet felsorolta, hogy 2014 márciusa óta 121, a győri eset óta pedig 5 férfi 5 nőt gyilkolt meg Magyarországon (Pilis 2019.12.18; Mélykút 2019.12.18; Kőbánya 2019.12.30; Oroszlány 2019.12.31; Zalaegerszeg 2019.01.04), és 3 férfi támadott életveszélyesen, késsel és gázpisztollyal 3 nőre (Bátaszék 2019.12.15; Érd 2019.12.24; Budapest XI. 2019.01.03). És ezek csak azok az esetek, amikről a nyilvánosság tudomást szerzett, jelenleg is több mint 200 ezer nő él bántalmazó kapcsolatban az országban.
A szervezetek felhívják arra a figyelmet, hogy a Varga Judit által megtagadott Isztambuli Egyezmény éppen azt a többletet tartalmazza, hogy az államnak felelőssége a rendszerszintű megelőzés, a társadalmi nemeket pedig azért említi az Egyezmény, mert ennek az erőszaknak a gyökere nem önmagukban a biológiai nemekben, hanem a nők és a férfiak nemi alapon, de társadalmilag meghatározott, alá-fölé rendelt hatalmi pozícióiban rejlik.
A NANE és a Patent szerint a megelőzésnek része, hogy ezt felismerjék, továbbá elismerjék azt, hogy nemek közötti hatalmi viszonyok kiegyenlítése szükséges a nők elleni erőszak felszámolásához.
Az egyesületek további meglátásai:
- Az élet elleni bűncselekmények megítélése mellett azt is szükséges kivizsgálni, hogy a joggyakorlatban miért nem gyökerezett meg a Btk. kapcsolati erőszak tényállása.
- Szülői felügyeleti jog, kapcsolattartás szabályozása és a gyerekvédelmi jelzőrendszer működtetése tekintetében szakirodalmat ajánlanak.
- Az Áldozatsegítő Központok kapacitásainak növelése mellett maga a szolgáltatás szakszerűsége és minősége is javításra szorul.
A szervezetek ezen felül kérik, hogy a minisztérium vonja be őket a munkába:
„Örülünk, ha a videó és a Facebook-közlemény azt jelzi, az Igazságügyi Minisztérium és az intézményrendszer is ráébred lassan, hogy feladatuk a nők elleni, családon belüli és párkapcsolati erőszakkal szembeni szigorú fellépés és az áldozatok hatékony védelme. Ennek azonban csakis akkor lesz értelme, ha szakszerűen, a hozzáértő, e témában leginkább járatos szervezetekkel – szervezeteinkkel – együttműködésben, tudásunkat használva teszik ezt; és ha nem felejtik el, hogy a megelőzés épp olyan fontos, mint a már bekövetkezett, öléssel végződött erőszak-esetek kivizsgálása” – írják.
A szervezetek úgy vélik, csak akkor bizonyosodhatunk meg arról, hogy Varga Judit videója valódi elkötelezettségen alapul és nem imidzsépítésen, ha a minisztérium felveszi velük a kapcsolatot és igénybe veszi szaktudásukat. Nőkért Egyesület
Állásfoglalásukban üdvözlik, hogy a kormány felismerte a nők elleni erőszak problémáját, és lépéseket készül tenni a megoldás felé. Egyetértenek azzal, hogy szigorítsák a feltételes szabadságra bocsátást, továbbá azzal is, hogy felülvizsgálnák az élet elleni bűncselekmények ítélkezési gyakorlatát és a szülői felügyelet és kapcsolattartás joggyakorlatát.
Ugyanakkor ők is kiemelik, hogy az intézkedéseknek a megelőzésre is ki kellene terjedniük, ezért a családon belüli és párkapcsolati erőszak visszaszorításához szemléletformálásra is szükség lenne.
„Véleményünk szerint az oktatásban, erkölcstanban, családi életre nevelésben meg kell annak jelennie, hogy a családban az édesanya és az édesapa egyenrangú társak. Már gyerekekben és a fiatalokban időben érdemes lenne tudatosítani, hogy senkinek sincs joga fizikai erőfölényével visszaélnie, családtagjait bántalmaznia, valamint a partnerét, volt partnerét illetve az őt visszautasító személyt erőszakkal, zaklatással büntetnie” – áll a közleményben.
Az egyesület további javaslatai:
- Fektessenek kellő hangsúlyt szakszerű beavatkozásra, a bántalmazó időbeni megfékezésére. Az áldozatokkal kapcsolatba kerülő hatóságok dolgozói (rendőrök, ügyészek, bírók, gyermekvédelmi dolgozók) kapjanak szakmai képzéseket a családon belüli erőszakról, annak természetrajzáról, felismeréséről, bántalmazó és bántalmazott fél azonosításáról és a szükséges áldozatvédelmi lépésekről.
- A törvény olyan irányba módosuljon, hogy a bántalmazóval szembeni intézkedés ne a megfélemlített, poszttraumás stressz-szindrómás, érdekérvényesítésre nem, vagy csak korlátozottan képes áldozat feljelentési hajlandóságától függjön.
- A távoltartást GPS technológiával tartassák be, ugyanis jelenleg számos gyilkosság távoltartás hatálya alatt történik meg.
- Az igazságügyi miniszter és a munkacsoport a változtatások kidolgozásába vonjon be áldozatokat, valamint áldozatsegítő szakértőket is.
„Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a volt partnerét felismerhetetlenségig megverő erőszakos elkövető szabadlábon védekezik, a volt partnerét halálosan fenyegető zaklatót a rendőrök csak hazaviszik, a gyermekeit az édesanyjuk elől ráccsal elzáró apát nyolc hónapja egyetlen hatóság sem utasítja rendre – és mindannyian (ahogyan Egyesületünk is) üzenetek százait kapják hasonló helyzetben levő, kétségbeesett nőktől” – hangsúlyozza a Nőkért Egyesület, akik szerint az erőszak büntetlensége családellenes és nemzetromboló .
Ha támogatásra van szüksége, mert Önt vagy ismerőseit bántalmazás vagy szexuális erőszak érte, itt talál részletes információkat.
Segélyvonal bántalmazott és szexuális erőszakot átélt nőknek: 06-80-505-101 (hétfő, kedd, csütörtök, péntek 18-22; szerda 10-12 óráig; ingyenesen hívható mobilról is).
A biztonságos internethasználatról itt olvashat bővebben.
