• Semmit nem mondhatnak az átadás-átvétel részleteiről annak a hat meddőségi központnak a vezetői, amiknek a megvásárlását karácsony előtt jelentette be a kormány.
• De egy lapunknak nyilatkozó egészségügyi szakértő szerint nem nagyon lett volna más választásuk, mint eladni az egyébként nyereségesen működő cégeiket. Ha nem teszik, akkor ugyanis búcsúzhattak volna az állami támogatástól.
• A meddőségi ellátásban még megmaradó piaci szereplők valószínűleg nem élik túl a növekvő állami nyomulást a szektorban.
• Viszont az sem látható, hogy a régi-új állami tulajdonban lévő intézeteknek hogyan lesz elég szakorvosuk, hogy megbirkózzanak az egyre növekvő számú pácienssel.

Karácsony előtt jelentette be a kormány, hogy 2020-ban állami tulajdonba vesz 6, az ország területén működő, eddig magántulajdonban lévő meddőségi központot.

A rendelkezés a Magyar Közlönyben jelent meg, két másik intézkedéssel együtt. Az egyik az eddigi 90 százalékos állami támogatás helyett ingyenessé teszi a meddőségi ellátásban használatos gyógyszerkezeléseket, a másik pedig eltörli az állami támogatással meddőségi kezelést végző klinikák teljesítmény- és volumenkorlátját. (Ez azt jelenti, hogy mostantól nem lesz felső határa az egyes intézményekben évente elvégezhető kezelések számának.) 

A három bejelentés közül leginkább a második tört be a köztudatba, miután kiderült: alaposan félretájékoztatta a család- és ifjúságügyi államtitkárság a meddőségi ellátást kapó nőket és partnereiket. Novák Katalin ígéretével ellentétben ugyanis 2020. január 1-től nem lettek ingyenesek az eddig csak részben államilag támogatott gyógyszerek.

A 444 egészségügyi blogján is született róla írás, hogy sok nő a gyógyszertárban, a felírt hormonterápiás készítményeik kiváltásakor szembesült ezzel. Aztán Novák korrigált: csak júliustól lép életbe a száz százalékos állami támogatás.

A fiaskó ellenére nehéz belekötni a meddőségi ellátást érintő átalakítások céljaiba, hiszen az intézkedéssel jelentősen bővülhet az ellátáshoz hozzáférők köre. (Még akkor is, ha európai összehasonlításban már eddig is a magyar állam támogatta az egyik legbőkezűbben a természetes úton teherbe esni képtelen nők kezelését.)

A jövő évi költségvetésből 3,5 milliárd forintot már el is különített a kormány, hogy kibővítse az eddigi finanszírozást.

Egyvalamit azonban nehezebb átlátni:

Miért van szükség az egészhez magántulajdonban lévő meddőségi klinikák állami tulajdonba vételére?Ez még kevésbé érthető, ha tudjuk, hogy az érintett 6 intézmény:

• a budapesti Kaáli intézet
• a szegedi Kaáli Intézet
• a budapesti Forgács Intézet
• a tapolcai Pannon Reprodukciós Intézet
• a budapesti Sterilitas Kft.
• és a budapesti Várandós Egészségügyi Szolgáltató Kft.

(utóbbi két cég a cégnyilvántartás alapján valójában a Dévai Intézetet takarja) eddig is biztosítottak államilag támogatott ellátást az erre jogosult nőknek. Egyszerűen úgy, hogy szerződtek erre a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel (NEAK).

A piaci szereplők kiszorítása

Egy ideje pletykaszinten keringett már a hír, hogy a kormány nagyobb szerepvállalásra készül a meddőségellátásban- magyarázta a 444-nek Lantos Gabriella, egészségügyi szakértő, a budapesti Károly Róbert Magánkórház volt igazgatója. (Az értelmezéséhez hozzátartozik, hogy az intézmény, amit vezetett, az egyik a meddőségellátásban megmaradt három magánszolgáltató közül.)

Lantos szerint a lépéssel nem történik más, minthogy

„az állam kiszorítja a piaci szereplőket a meddőségellátásból.”Azoknak a meddőségi központoknak a megvásárlásával ugyanis, amik eddig magánkézben voltak, de jogosultak voltak állami támogatásra, bezáródni látszik egy ajtó a magánegészségügyben. 

Innentől kezdve csak úgy maradhatnak intézmények az állami szektoron kívül, hogy nem lesznek jogosultak semmilyen állami támogatásra, így várhatóan szinte az összes kliensüket elvesztik majd. (Egyedül a 45 év fölötti nők és a leszbikus párok jelenthetnek kis piacot számukra, akik kiszorulnak az államilag támogatott lombikprogramokból.)

Fotó: Maciej Luczniewski/NurPhoto

Nem mintha eddig ne az állami, vagy az állami támogatást is felhasználó magánintézmények felé lejtett volna a pálya. Gyógyszertámogatást például eddig is csak kisebb mértékben vehettek igénybe azok a nők, akik nem a NEAK-kal szerződött intézményekben kezeltették magukat.

Míg azonban a kezelések kisebb mértékű támogatása mellett az exkluzívabb ellátás miatt sokan így is inkább a magánközpontokat választották, mostantól ez sokkal ritkábban fordulhat majd elő.

A magán meddőségi ellátás fokozatos megfojtásával a kormány

„egy jól tejelő báránykát terel vissza az akolba”- fogalmazott Lantos, arra utalva, hogy a most megvásárolt meddőségi klinikák egytől egyig nyereséges vállalkozások voltak. (A cégadatoknak a hír felröppenésekor az Mfor nézett utána.)

A terep előkészítése

Hogy akkor miért váltak meg tőlük szó nélkül a tulajdonosaik, arra az egészségügyi szakértő azt mondta:

• egyfelől nem igazán volt választásuk, hisz a kormány kizárólag állami intézményekben készül ellátást finanszírozni, és ha ők nem tagozódnak be, bukták volna a bevételük jó részét 
• másfelől a hat intézmény közül többnek is már idősebb vezetők állnak az élén, akik lassan egyébként is továbbadták volna a stafétát, így kapóra jött, hogy jó pénzért eladhatják a cégeiket.

 

Az átadás-átvétel részleteiről egyelőre még semmit nem lehet tudni, ahogy azt sem, kit állít majd Kásler Miklós az egységes, meddőséggel kapcsolatos ellátórendszer, a Nemzeti Humán Reprodukciós Program élére.

Ugyanakkor az egész ügylettel kapcsolatban elterjedt annak a gyanúja is, hogy NER-közeli üzleti körök benyomulását készíti elő az állami pénzekkel mostantól még inkább kitömött meddőségellátásba.

Ezt a feltevést erősíti Lantos Gabriella szerint az is, hogy a meddőségi ellátás központosított intézményrendszere 2022. december 31-ig állna csak fenn a Magyar Közlönyben megjelentek szerint. Hogy utána mi lesz a most megszerzett intézetek sorsa, azt most még nem lehet látni.

A legjobb lenne, ha nem ész nélkül, futószalagon végeznék a kezeléseket

Mindeközben a meddőségi problémákkal küszködő nők közül sokan úgy vélekednek, csak az ellátás színvonalának javításával összekötve lenne értelme az erősebb állami szerepvállalásnak. Érintetteket tömörítő fórumokban böngészve, és a lombikprogramban részt vevő nőkkel beszélgetve is többször feljött kritikaként, hogy az állami támogatást felhasználó intézetekben „ész nélkül”, alaposabb kivizsgálás nélkül „ellövik” a NEAK-finanszírozott meddőségi beavatkozásokat (azt a maximum ötöt).

 

Találkoztunk olyan nővel, aki már három sikertelen (beágyazódással nem járó) megtermékenyített petesejt beültetésen túl volt, mire egy teljesen más célú hasi vizsgálat alkalmával kiderült: endometriózisa van (a méhén kívül is megjelenik méhnyálkahártya szövet), amit a sikeres terhességhez előbb orvosolni kellene.

Egy másik érintett nő pedig elmesélte: azért is váltott magánintézményre, mert úgy érezte, hogy az állami intézményben „ész nélkül pörgetik a ciklusokat (lombikbeültetési köröket)”, anélkül, hogy a meddősége valódi okát megtalálnák.

Ez Lantos Gabriella szerint nem csak, hogy pénzkidobás, de „veszélyes cinizmus” is, egy ciklus során ugyanis durva hormondózissal kezelik a nőket, ami a szakember szerint megsokszorozhatja például a mellrák kockázatát. Ezért lenne fontos csak tényleg indokolt esetben alkalmazni.

Egyelőre az sem látható, honnan kerül az állami ellátórendszerbe elegendő számú szakorvos. Ahhoz ugyanis, hogy 2022-ig megszülessen az a négyezer lombikbaba, amit a kormány a programtól vár, jó embriológusok, endokrinológusok és hematológusok kellenek. A három közül embriológusból van a legkevesebb (nagyjából húsz ember az országban).

Az endokrinológusokról, azaz a hormonzavarok kezelésével foglalkozó szakemberekről pedig a páciensektől tudjuk, hogy eddig is jellemzően a fizetős magánpraxisukba terelték a betegeiket. Így hiába volt ingyenes az első öt megtermékenyítés, az ezeket előkészítő vizsgálatokért alaposan a zsebükbe kellett nyúlniuk az érintett nőknek.  

Szerettük volna, ha a válaszokat a cikkben felvetett kérdésekre az érintett meddőségi központok vezetői, és a meddőségi ellátás átalakításának értelmi szerzői adják meg, de az elmúlt pár napban kiderült, teljes információzár lépett életbe a klinikákon. A Kaáli Intézet alapítója, Kaáli Géza a telefonban kérdésünkre elárulta: a kormány kérésére nem áll módjában válaszolniuk a sajtó kérdéseire. Ezt az EMMI sajtóosztálya sem tette meg cikkünk megjelenéséig. Amint hallunk felőlük, cikkünket frissítjük.

Link: https://444.hu/2020/01/07/kivegzi-a-megmaradt-magankozpontokat-az-allami-nyomulas-a-meddosegi-ellatasban