Aláírta Áder János a tb-törvényt; Mészáros Lőrinc elmondta, hogy soha nem volt üzleti kapcsolata Orbán Viktorral, Csányi Sándor pedig azt, hogy rosszul értelmeztük az oligarcha szót; végre megszavazták a Brexit-megállapodást. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.

Hiába kérte a Magyar Orvosi Kamara, hogy ne tegye, Áder János aláírta a tb-törvényt. Így jövő októbertől ha egy beteg már három hónapja tartozik az egészségügyi járulékkal, már nem csak a hátralékot hajtják be rajta, hanem kifizettetik vele a kezelését és a gyógyszereit, vagy ha nem tud fizetni, akkor – a sürgősségi eseteket leszámítva – nem látják el. Kincses Gyula, a MOK elnöke azt nyilatkozta: abban bíznak, hogy a törvénymódosítás életbe lépéséig hátralévő tíz hónapban a végrehajtási rendelettel betegbarátabbá tudják tenni a rendszert, és korrigálják a mostani hibákat.

Kincsessel még a tb-törvény kihirdetése előtt készítettünk interjút. Ebben arról beszélt: a járulékfizetési fegyelmet erősíteni kell, de ez nem járhat egészségkárosodással, és nem hozhatják olyan helyzetbe az egészségügyi dolgozókat, hogy „a köztartozás behajtásának konfliktusai rajtuk csattanjanak”. Azt is elmondta: az tűnik reálisnak, hogy 2020 végén, de legkésőbb 2021 elején legyen egy nagyobb összegű béremelés az egészségügyben.

Az Orvostechnikai Szövetség eközben azt jelezte, hogy az állam által finanszírozott egészségügyi ellátórendszernek 70 milliárd forint adóssága van. Ez nemcsak a kórházi eszközöket, valamint szolgáltatásokat ellátó és az adósságot finanszírozó vállalkozásoknál okoz súlyos problémákat, hanem a magyarországi betegellátást is veszélyezteti – tették hozzá.

„Arra soha nem kellett nemet mondanom, hogy az OTP adjon akár egy fillér támogatást is a Fidesznek, vagy hitelt bárkinek, mert nem volt ilyen kérés” – mondta Csányi Sándor a HVG karácsonyi dupla számában megjelent interjújában. Arra a kérdésre pedig, hogy bosszantja-e az oligarchák gazdagodása, elmondta, hogy szerinte Magyarországon nincsenek is oligarchák – és a szó eredeti jelentését nézve egyébként igaza is volt: „Az oligarcha szót mindenki rosszul használja. Az valójában olyan gazdag embert jelent, aki képes befolyásolni a politikát. Mondjon nekem egy embert Magyarországon, aki képes befolyásolni Orbán Viktort vagy a Fideszt!”

Erős nyilatkozatokban egyébként sem volt hiány a héten. Mészáros Lőrincet a Bloomberg kérdezte, abban a cikkben, amely részletesen bemutatta, hogyan lett egy gázszerelőből az ország első dollármilliárdosa. Szerinte „a minőségi munka már a kezdetektől fogva kifizetődött”, és bár gyerekkoruk óta ismerik egymást Orbánnal, „soha nem volt üzleti kapcsolatom a miniszterelnökkel”.

Sokadik nekifutásra megszavazta a brit parlament a Brexitről szóló megállapodást. A törvény megerősíti azt, hogy az Egyesült Királyság európai uniós tagsága 2020. január 31-én, londoni idő szerint 23 órakor megszűnik.

A neheze azonban csak ez után jön. A parlamenti tragikomédiának nagyjából vége van, jövő februártól azonban 11 hónap lesz arra, hogy sikerüljön levezényelni a jövőbeli viszony meghatározására irányuló, az eddiginél jóval komplexebb tárgyalásokat.

A hét képe: a horrorvízipók, ami végül mégsem lesz a vízilabda-Eb kabalafigurája.

A környezetterhelés szempontjából az ünnepi időszak felér egy katasztrófával. A Stockholm Environment Institute úgy számol, hogy ilyenkor három nap alatt három hétnek megfelelő fogyasztást és szemetet produkálunk.

A karácsonyfákat hamar kidobják, a műfenyők jókora része viszont kőolajszármazékból és fémből készül, ráadásul Kínában. Vagyis egy műfenyőt nagyjából húsz évig kellene használni, hogy a környezetterhelése egyenlő legyen a vágottéval. Környezetkárosító a csomagolás és a díszkivilágítás is, ám az egyik legnagyobb környezetterhelést az összes olyan ételnek az elkészítése okozza, amely végül a kukában végzi. Az pedig nem környezeti kérdés, de szintén jókora probléma, hogy a 40 év feletti magyarok harmada hitelből vásárolna karácsonyi ajándékot.

Az egyik, ha nem a legjobb karácsonyi ajándék sokak szerint a könyv, nem meglepő, hogy a könyvkereskedők évek óta ilyenkor bonyolítják a legnagyobb forgalmat. A Líránál december első három hetére esik nagyjából az éves forgalom 15 százaléka, de ugyanennyi a novemberi forgalom is,a Libri-Bookline decemberi forgalma pedig az éves forgalom 25-30 százalékát teszi ki.

A legtöbb kiadó – tematikától függetlenül – október-novemberre időzíti az új megjelenések nagyjából harmadát. Mindkét nagy kiadónál arról számoltak be, hogy folyamatosan nő az online forgalom, a boltokkal azonban az internetes vásárlás még mindig nem veszi fel a versenyt. Karácsonykor egy átlagos vásárló kosárértéke hatezer forint körülire tehető.

„Miután a főváros ellehetetlenítése nem kis részben pénzügyi eszközökkel fog történni, a prioritás az, hogy próbáljunk a kormányzati elvonásokat kompenzálandó uniós forrásokat szerezni” – ezt mondta a célkitűzéseiről Jávor Benedek, akit Karácsony Gergely a Budapestet képviselő brüsszeli iroda vezetőjének kért fel. Szerinte a feladat azt elérni, hogy a demokrácia csorbításáért a szankciók a kormányt sújtsák, ne az uniós pénzeket vegyék el. „A tolvajt kell elválasztani a forrásoktól, nem a forrásokat a kedvezményezettektől” – fogalmazott.

Jávor arról is beszélt: a tervek között szerepel egy nagy léptékű energiahatékonysági program. A közlekedés is kulcsterület lesz, de ehhez kapcsolódik a zöldfelületek növelése is. Ehhez azonban szükség van az állam közreműködésére.

850 millió forintos vagyonelkobzást indítványoz az ügyészség Simonka György fideszes országgyűlési képviselő ellen. A vagyonelkobzás érinti Simonka – szintén megvádolt – családtagjait: felesége és unokahúga 11 milliót fizethet.

A képviselő – aki nemrég a battonyai katolikus templom szószékéről beszélt, ahova elvitte a betlehemi lángot is – a vagyonnyilatkozata alapján szegény. Igaz, félmillió forintja volt készpénzben, de 85,8 millió forint a tartozása. Eközben a bankszámláján is volt egy kis pénze: egész pontosan 5660 forint.