Az egy főre jutó GDP alapján Budapest gazdasági fölénye a világgazdasági válság elmélyülésekor, 2009-ben volt a legnagyobb, ezt követően mérséklődött, illetve a többi régió lemaradása csökkent, főleg azoké, ahol jelentős a járműgyártás és a hozzá kapcsolódó ágazatok szerepe. 2017-ben Budapest mellett csak Nyugat-Dunántúl fajlagos gazdasági teljesítménye haladta meg az országos átlagot, Közép-Dunántúlé 7,7, a többi régióé 29–36%-kal elmaradt attól.

Mélyebb területi bontásban az előbbieknél is nagyobb a különbség. A fejlettségi rangsorban a fővárost (ahol az országos átlag több mint 2-szerese volt 2017-ben az egy főre jutó GDP) Győr-Moson-Sopron megye követi, az országos átlag 1,3-szeresével. Fejér megye gazdasági teljesítménye kismértékben meghaladta az átlagot, Komárom-Esztergomé és Vasé valamelyest elmaradt attól.

A többi megye egy főre jutó GDP-je jóval alacsonyabb, közülük még a legfejlettebbnek számító Pest megyében is 21%-kal alacsonyabb a mutató értéke az országosnál. A sorrend végén álló Nógrád megye gazdasági fejlettsége az országosnak mindössze 43%-a volt 2017-ben, a szélsőértékek (Budapest és Nógrád megye) között 4,8-szeres a különbség.

2010-hez képest Budapest előnye mérséklődött, a fejlettségi rangsor élén álló megyék közül Győr-Moson-Soproné, Fejéré és Vasé erősödött, Komárom-Esztergomé gyengült. A közepesen fejlett – és 2012 óta szintén járműipari központtá váló – Bács-Kiskuné, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén megyéé is erősödött. Nógrád megye lemaradása tovább nőtt, nemcsak az országos átlaghoz, hanem a közvetlenül előtte álló Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés megyéhez képest is.

Az ország a GDP előállítása szempontjából is erősen koncentrált: a bruttó hazai termék 37%-a Budapesthez, további 10%-a Pest megyéhez kötődött 2017-ben. Rajtuk kívül csak Győr-Moson-Sopron megye részesedése haladta meg az 5%-ot. A bruttó hozzáadott érték létrehozásában a szolgáltatások aránya Budapesten volt a legnagyobb.

Az ipar Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron gazdaságában játszotta a legfontosabb szerepet. Az építőipar esetében – a GDP-n belüli alacsony aránya következtében – nem voltak kiugró területi különbségek. A mezőgazdaság súlya az Alföld és a Dél-Dunántúl megyéiben jelentős.