A több mint 6 ezer válasz alapján készült szülői felmérésünk szerint a hazai nyelvoktatás hét legnagyobb problémája a következő.
1. probléma: rosszak a nyelvoktatási módszerek. Az esetek több mint negyedében a szülők kifejezetten elégedetlenek a nyelvoktatás módszereivel, túl nagy a hangsúly az elméleten (nyelvtan, szómagolás) a gyakorlati szóbeli és írásbeli kommunikáció helyett.
2. probléma: a tanárhiány. Iskolatípustól függően a válaszadók 7-14%-a arról számolt be, hogy gyermeke iskolájában az elmúlt egy évben legalább 2 héten keresztül nem volt érdemi nyelvoktatás, és az iskola a helyettesítést sem tudta szakszerűen megoldani.
3. probléma: a gyakori tanárváltások. Minden iskolatípusban gyakran történnek váratlan tanárváltások, németből iskolatípustól függően 18%-27%-os, angolból 22%-35%-os gyakorisággal évente. A gyakori tanárváltások miatt a gyerekek nem tudnak érzelmileg kötődni a tanárhoz, és a folyamatosan változó, új tanítási módszerekhez és szabályokhoz való alkalmazkodás csökkenti az oktatás hatékonyságát és a gyerekek motivációját.
4. probléma: a tanári kontraszelekció. Ez a folyamat nehezen számszerűsíthető, de a szülői visszajelzések egyértelműen utalnak rá. Szülőként nem tudjuk szakmai szempontok alapján megítélni a tanárok pedagógiai munkáját, azt azonban szülőként is láthatjuk, amikor az oktatás nem működik megfelelően. Az esetek legalább ötödében a szülők kifejezetten elégedetlenek a tanár pedagógiai munkájával. A gyenge tanári teljesítmény feltételezhetően sokszor arra vezethető vissza, hogy a nyelvtudás piacképes, ezért a rosszul fizető közoktatásban jelentős a kontraszelekció.
5. probléma: túl nagy létszámú nyelvi csoportok. A tanulók jelentős része (angol: 15%, német: 10%) 20 fősnél nagyobb csoportban tanulja a nyelvet. A túl nagy létszámú nyelvi csoportok megnehezítik az egyéni odafigyelést, kevesebb idő jut az egyes tanulókra és a kommunikációs szituációk gyakorlására.
6. probléma: nem a tudásszintnek megfelelő képzés. Az esetek csaknem felében (angol: 49%, német: 47%) a nyelvi csoport nem a gyermek tudásszintjének megfelelő tempóban halad. Az iskolai nyelvoktatás nem tud megfelelően alkalmazkodni a gyermekek tudásszintjéhez.
7. probléma: a túlterheltség. A válaszadók döntő többsége (88%) szerint csökkenteni kellene általában a tanórák, és ezzel együtt a tananyag mennyiségét. A nagy túlterheltség abban is gátolja a tanulókat, hogy a nyelvtanulásra kellő időt és energiát fordítsanak, még ha azt fontosnak is tartják.
Összességében a szülők nagy többsége elégedetlen az iskolai nyelvoktatás minőségével: a válaszadók többsége (angol: 60%, német: 56%) nem számít arra, hogy az iskolai oktatás biztosítani képes a középfokú nyelvvizsgát.
A kormányzat válasza a nyelvoktatás problémáira a kétszer kéthetes külföldi nyelvtanfolyam. Ennek sikerében azonban a válaszadó szülőknek csupán 30%-a bízik, és csupán 6% gondolja úgy, hogy erre a célra lett volna legfontosabb pénzt költeni. A többség (53%) szerint a nyelvtanárok nagyobb anyagi megbecsülése és továbbképzése lett volna inkább hatékony.
A szülők közül nagyon sokan (36%) tartottak attól, hogy ha a kormány idéntől bevezette volna a nyelvvizsgához kötött felvételit, emiatt gyermekük kiszorult volna a felsőoktatásból. A szülők 58%-a nem tartott volna ettől, de közülük csupán 8% bízta volna a nyelvoktatást kizárólag az iskolára. 14% a családban, 36% pedig különórákon képzi tovább a gyermekét ahhoz, hogy a nyelvvizsgát teljesíteni tudja. A válaszadó szülők többségének egyértelmű véleménye (65%) szerint az ország számára a jelenlegi helyzetben káros lett volna a középfokú nyelvvizsga felvételihez kötése. Épp ezért üdvözöljük, hogy végül a kormány is belátta, hogy ez a hibás döntés jóvátehetetlen következményekkel járt volna, helyt adott a civil és szakmai szervezetek tiltakozásának, és az intézkedést visszavonta.
A szülők nem csak statisztikákban, hanem szövegesen is kifejezték véleményüket, tiltakozva a gyenge színvonalú nyelvoktatás ellen. A nagy számú, több mint 1300 szöveges hozzászólást tematikus szülői véleménygyűjteményünkben tesszük közre, melyből jobban megérhető a problémák természete, a szülők gondolkodásmódja
