Tüzetesebben is átvizsgálta a Népszava a kormány 2020-as költségvetésben belengetett, családtámogatásra fordított horribilis nagyságú költségvetési tételét. Nemrég közölték ugyanis, számításaik szerint jövőre 2227 milliárd forint jut majd családtámogatásra.

Ha azonban megnézzük, pontosan milyen kiadási tételek tartoznak ebbe a kategóriába a jövő évi költségvetésben, meglepő tételekre bukkanhatunk.

Ott van például a Nők-40 program keretében bevezetett korkedvezményes, női nyugdíj, amely a propagandszámok szerint ugyancsak családtámogatás, bár eddig sohasem csapták hozzá ezt a tételt a családpolitikai intézkedésekhez.

Egy másik feltűnő tétel pedig a 2008-ban, a Bajnai-kormány által megszüntetett örökösödési adóval a számítások szerint 37 milliárd pluszt hagy a családoknál (egyébként jellemzően a tehetősebbeknél). Itt tehát kifejezetten egy, az Orbán-rendszer előtti intézkedés hatásait próbálják új, kormányzati intézkedésként számszerűsíteni.

Ám további, nem szorosan családpolitikai intézkedések is ide kerültek: például a Nemzeti Eszközkezelő által korábban a devizahiteles mentőcsomaghoz megvásárolt ingatlanok (ócsai „lakópark”), avagy az Erzsébet-táborok finanszírozása, vagy például a Kopp Mária Intézet és a Családbarát Ország Nonprofit Kht. – azaz a kormányzathoz kötődő intézetek – közvetlen költségvetési támogatása is (összesen 201 milliárd forint).

De ebbe a kategóriába került az Orbán Viktor által már korábban bejelentett szja-kedvezmény is, amelyet a négygyermekes anyák kapnának jövő évtől. Ugyanakkor az adókedvezmények sem tartoztak eddig szorosan a családpolitikai intézkedések körébe. Ez plusz 22 milliárd forintot jelent.

A Népszava végül összesen 350 milliárd forintnyi olyan elemet talált a 2020-as családtámogatási összegben, amelyek 1. eddig is létező támogatások, „átcímkézve”, 2. semmi közük a jelenlegi kormányzat intézkedéseihez, azon kívül, hogy nem vezették be újra az örökösödési adót.

A költségvetésben feltűnő továbbá, hogy családpolitikai kedvezmények két klasszikus pillére, a családi adókedvezmény és a családi pótlék 2020-ban először helyet cserél, és a NER által favorizált adókedvezmények – amelyek itt ismét főleg a középosztályt érintik – immár 358 milliárd forintos költséget jelentenek az államnak, míg a jóval nagyobb réteget érintő családi pótlék 305 milliárd forintot. Ezzel az Orbán-kormányok konzervatív társadalompolitikai fordulata is befejeződni látszik.

További, 146 milliárd forintot szán a kormányzat Orbán „családvédelmi akciótervének” bevezetendő, további elemeire. Ennek integráns része a jövőre induló „falusi CSOK”, amelyről ugyancsak tegnap derült ki, hogy éppen a rászorulók számára nem lesz elérhető, a magán-pénzintézetek azonban eddig nem is nagyon kapkodtak az itt lehívható, 60 milliárd forintos lehívható keret.

Hasonló típusú, a fogyasztást mozgató, és főleg a magántőkének előnyt jelentő intézekdése a tervnek a CSOK-nál népszerűbb családi autóvásárlási kedvezményre és babaváró hitelre szánt támogatás (26,1 milliárd forint).

A családvédelmi akcióterv általános intézkedéseiről elmondható egyébként, hogy azok a Magyarországon egyébként is emelkedő mértékű társadalmi egyenlőtlenséget élezhetik tovább, azok a családok kapnak ugyanis szinte kizárólag segítséget, akik már amúgy is tehetősebbnek számítanak a társadalomban, míg azoknak akik a peremen ragadtak, sem a mobilitását, sem pozíciói legalább minimális javítását nem segíti elő.