A kormány állítása szerint a munkaadók akarták a rabszolgatörvényt. A sajtó értesülései szerint konkrétan a nagy német autómultik. Nyilvánosan egyelőre senki sem vállalta. A kormány arra is hivatkozott, hogy a túlórával a munkavállalók is többet kereshetnek. Egyetértenek-e a helyi szakszervezeti vezetők azzal, hogy a túlóratörvény a munkavállalók érdekében is áll? Ezekről a kérdésekről, illetve magáról a törvényről beszélgettünk szakszervezeti vezetőkkel az Új Egyenlőség közbeszélgetések sorozatának januári rendezvényén.
Az Új Egyenlőség közbeszélgetés rendezvénysorozatának első idei vendégei azt a kérdést járták körül, hogy kinek az érdekében születhetett a túlóratörvény, amely szerint 2019. januárjától a dolgozó hozzájárulásával elrendelhető akár évi 400 túlóra is, és három évre növelhető a munkaidőkeret.Kik kérhették és kinek az érdekében állhat a törvény alkalmazása. Szó volt a pódiumbeszélgetésen és a közönség kérdésire adott válaszokban többek között a munka és tőke viszonyáról, a többletmunka és alacsony bérek kapcsolatáról, a túlóra és a munkaidőkeretben való foglalkoztatás különbözőségéről,a túlóráztatás “önkéntességéről”, a szakszervezeti mozgalom és a politikai pártok viszonyáról, a megélt sztrájkélmény közösségépítő szerepéről, a jogszerű sztrájkolás fontosságáról.
Meghívott vendégek voltak: Háromi László, az Audi Hungária Független Szakszervezet elnökhelyettese, Hádinger János, a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. Üzemi Tanácsának elnökhelyettese, Szlávik István, a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. Vasas alapszervezet titkára, László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke és Kordás László, a Magyar Szakszervezetek Szövetségének elnöke. A házigazdák Pogátsa Zoltán, az Új Egyenlőség főszerkesztője és Kiss Ambrus, az Új Egyenlőség szerkesztője voltak.
