BALMIX - Törleszt a kormány a paksi engedélyért

Az Orbán-kabinet százmilliárdos megrendelésekkel igazolta Párizsban: sokat hajlandó fizetni azért, hogy az EU rábólintott az erőmű bővítésére.

Tovább törleszti a kormány az adófizetők pénzéből a paksi bővítés EU-engedélyezésének árát. Ezúttal beruházás jóváhagyásának francia pártolói kaptak gáláns ellentételezést. Ha továbbra is ez a modell érvényesül, akkor az Európai Bizottság nagyvonalúságának ára összemérhető lesz azzal, amibe maga az atomerőmű kerül.

A Bizottság 2017-ben fejezte be az uniós szabályokat többszörösen sértő módon, tender nélkül odaítélt és állami támogatással felépíteni tervezett paksi bővítés uniós engedélyezését. Ahogyan azt a Népszava – Jávor Benedekre, a Párbeszéd EP-képviselőjére, a tenderelhagyás miatt indított bizottsági eljárás kezdeményezőjére hivatkozva – annak idején megírta, már az uniós vizsgálat alatt érkeztek róla információk arról: Brüsszel engedékenységéért az Orbán-kormány hajlandó minden árat megadni. Ebbe pedig az európai nagyhatalmaknak adott gáláns magyar állami megrendelések is beleférnek. Az első információk arról szóltak, hogy a francia Alstom, illetve a német Siemens válhat a paksi beruházás beszállítójává, de szó volt az energiaszektoron kívüli, például hadiipari beszerzésekről is. Azóta a turbinatender nyertese az Alstom és az amerikai GE konzorciuma lett (a GE időközben fölvásárolta az Alstom turbinagyártó részlegét), sajátos körülmények között: egyetlen versenytársuk, az orosz Power Machines formai hibákkal tűzdelt, a szándékos érvénytelenség látszatát keltő pályázatot adott be.

Most folytatódik a franciák kifizetése: Szijjártó Péter külgazdasági miniszter kedden Párizsban bejelentette, hogy „hadiipari és nukleáris együttműködési megállapodásokkal új dimenzióba léptek a francia-magyar gazdasági együttműködések”. A tárcavezető szerint két francia cég is jelentős megbízásokhoz jutott Pakson – hogy az Alstom mellett még melyik, arra nem tért ki –, a magyar honvédség pedig húsz Airbus helikoptert rendelt Franciaországtól.

Franciaország kibékítése azért fontos pillére a paksi üzletnek, mert a franciák maguk is gyártanak atomerőművet, és indultak volna Paks2 – a több éves előkészítés ellenére végül ki sem írt – beruházási tenderén. A Bizottság jóváhagyásához ugyanakkor Németország jóindulatának megszerzésére is szükség volt. A VS.hu írta meg korábban, hogy Orbán Viktor miniszterelnök 2015-ben, a paksi projekt uniós vizsgálatának elindítása után találkozott Angela Merkel kancellárral, és egy olyan csomagról állapodott meg vele, ami kedvet csinálhatott a németeknek a jóváhagyáshoz. Szó volt a Siemens beszállásáról – a cég a feltételezések szerint az erőmű vezérlő és biztonsági rendszerét szállíthatja –, a Mercedes kecskeméti gyárbővítéséhez és a BMW magyarországi gyárépítéséhez ígért bőkezű, összességében százmilliárdos állami támogatásról, illetve arról is, hogy „egy német-francia konzorcium” nyerheti el a magyar honvédség helikopterbeszerzését 172 milliárd forint értékben. (Az Airbus Helicopters jogelődje, az Eurocopter Group 1992-ben alakult a francia Aérospatiale és a német Daimler-Benz Aerospace AG egyesülésével.)

Feltűnő, hogy a Siemens – továbbra is valószínűsíthető – részvételén kívül a korábbi hírekben szereplő összes pont megvalósult, ami arra enged következtetni: az alku él, és az uniós jogot sértő paksi projekt brüsszeli átengedésének számláját még sokáig fizetni fogjuk. Mivel az ellentételezések láthatóan nem csak az energetikai szektorra terjednek ki – és önmagában a katonai beszerzésekre ezermilliárdos nagyságrendben készül költeni a kormány a következő években nyugat-európai és amerikai gyártóknál –, az uniós léptékű mutyi végső számlájának nagyságrendje akár ugyanakkora is lehet, mint amennyibe maga a 3-4 ezer milliárd forintos árúra tervezett paksi bővítés kerül.

AIRBUS

Minden napra egy új gép

A most megrendelt 20 darab Airbus helikopter egy már-már követhetetlenül bővülő magyar légi flottába érkezik majd. A két, év elején vásárolt nagy Airbus A319 mellett már használják azt a futárgépnek mondott Dassault Falcon 7X-et, amely valójában egy business jet. Ezek után a Zoom kiderítette, hogy valójában nem egy, hanem két business jet-et vásárolt a kormány, de a másodikat eltitkolták, azt polgári gépként vették nyilvántartásba. Azt csak jóval hír megjelenése után, a RTL-nek nyilatkozva kedden ismerte el Benkő Tibor honvédelmi miniszter, hogy valóban létezik a második Falcon. Szerinte viszont az átalakítás után az is honvédségi gép lesz majd. Egyúttal bejelentette azt is: vesznek egy további Airbus A319-est valamint három teherszállító-repülőgépet.

Érdemes megemlíteni, hogy a miniszter az RTL-nek arról is beszélt, hogy miért honvédségi gépekkel szállítják a miniszterelnököt. Mint mondta, 2005-ben született egy utasítás, „amely meghatározza, hogy a védett személyeket légi úton a magyar honvédség köteles szállítani.” Ez viszont felveti a kérdést: ha ez így van, akkor a kormány miért cáfolta, hogy a gépeket a kabinet használja. Mint emlékezetes, épp Benkő elődje, Simicskó István volt honvédelmi miniszter szögezte le februárban az Airbus-szok érkezésekor: „Ezek a gépek nem kormánygépek, ezek a gépek a Magyar Honvédség hadrendjébe kerültek és a Magyar Honvédség fogja használni, elsősorban, másodsorban is, és nyilván a repülőgépeink, csapatszállítógépeink használati rendjében semmiféle változás nem fog bekövetkezni.” - B.Z.