A magyarok nagy részének jelenlegi manipulálhatósága annak a korábbi harminc évnek a következménye, amikor a felső középosztály hagyta őket végletesen leszakadni! Dr. Gilly Gyula közgazdásszal, több korábbi kormány magas rangú minisztériumi vezetőjével idén megjelent könyvének apropóján Pogátsa Zoltán főszerkesztő beszélgetett.
A 800 oldalas A tisztességes, tehát igazságos társadalom és az elsődleges társadalmi javak című kétkötetes mű ez év elején jelent meg. A társadalmi biztonság, az egészség, az egészségügy, az oktatás alapvető kérdéseivel és a politika morális legitimációjával foglalkozó mű számos kérdést vet fel a rendszerváltás utáni politika társadalomelméleti aspektusairól.
| Dr. Gilly Gyula orvos, egészségpolitikai szakértő, a 90-es években Londonban a Világbanknak dolgozott, majd Pokorni Zoltán, 2010 után pedig Klinghammer István felsőoktatási tanácsadója volt. Az Oktatási Minisztérium(1998-2002), majd az EMMI (2010-2012) felsőoktatási tanácsadója. |
– A társadalom rendszerváltáskori ismerethiánya és idealizmusa, mely szerint a többpártrendszer és a piac mindenhatósága automatikusan megoldja az államszocializmus gazdasági és társadalmi problémáit a kilencvenes évek végére illúziónak bizonyult. A kijózanodást az emberek számára a Bokros csomag okozta.
– Ha az egész ország felemelkedése a társadalmi cél, nem lehet nem foglalkozni a leszakadókkal, az elszegényedőkkel. A közjó előmozdítása nem elitista ügy, hanem a szakpolitikák alapvető célja és feladata.
– A piacpárti vs. esélyteremtő állam társadalomelméleti vitája máig nem tisztult le Magyarországon. A liberális és baloldali értékek összemosása miatt nem válhatott világossá,hogy az esélyteremtő újraelosztás baloldali társadalomfilozófia.
– A piaci szabályok és/vagy a költségvetési szempontok eltúlzott érvényesítése az egészségügyben,a közoktatásban, a felsőoktatásban hamis illúziónak bizonyult. Értékválasztás és morális kérdés, hogy a döntéshozók milyen mértékben adnak forrásokat ezeknek az életbevágóan fontos területeknek.
– Minden társadalomnak az összes tagjával szemben morális kötelezettségei vannak, hogy az esélyek egyenlőségét megteremtse és szavatolja. Az esélyegyenlőség biztosítása egyben jó befektetés a társadalom versenyképességébe és jólétébe.
– Magyarország az az ország, ahol a társadalmi mobilitás a legalacsonyabb az Európai Unión belül. Csak akkor tehető igazságosabbá, ha a közbeszéd, a közgondolkodás és a közviták részévé válnak olyan fogalmak mint társadalmi méltányosság (equity), esélyegyenlőség, újraelosztás. A globalizált világot vizsgáló legújabb közgazdasági és társadalomelméleti ismeretek magyarországi adaptálása ugyancsak feltétele a társadalmi változásoknak.
– A magyar felső-közép osztálynak, amely a rendszerváltás nyertese, nem vált világossá, hogy az ország nagy része nem csak leszakadt a kapitalizmus körülményei között, de teljes esélytelenségbe is került a társadalmi visszakapaszkodást illetően.
– Ha a középosztály csak a saját rövidtávú érdekeit tartja szem előtt és nem széles társadalmi rétegekkel történő egyidejű fejlődést, akkor nem lehet csodálkozni azon, hogy a végzetesen és véglegesen leszakadó tömegek egyszerű populista üzenetekkel manipulálhatókká válnak.
– A középosztály nem hajlandó észrevenni, hogy a leszakadt tömegek manipulálhatósága annak az előző harminc évnek a következménye, amelyben a demokratikus viszonyok ellenére sem sikerült az emberek demokratikus elkötelezettségét erősíteni.
– Az emberek életét alakító oktatási és egészségügyi rendszer igazságosabbá tétele közérthető társadalmi diskurzusokat igényel. Csak a sokak által érthető és követhető viták adnak esélyt a változások társadalmi támogatásához.
– Magyarországon a verseny szabadságáról csak a mainál igazságosabb társadalmi viszonyok mellett lehetne beszélni. Ehhez pedig valódi piaci viszonyok és esélyegyenlőséget teremtő újraelosztás szükséges.
