Annak idején még Puch fújta a passzátszelet, azaz osztogatta a mi pénzünket. A legenda szerint Simicskával 70%-30% arányban osztották a közpénzt. Ezek az oligarchák a Puchok, a Simicskák és persze az ország új urai, a Mészárosok, a Garancsik, a Tiborczok úgy dobálóznak a médiával, a pénzzel, és persze a dolgozókkal, mint kisgyerekek a legóval.

Puch László biztos szemtől szembe is meg tudná most magyarázni, hogy a nemzet érdeke volt a vidéki, a párttól független nyilvánosság maradékát leadni a pártnak, elmondaná, hogy csak így tudta megmenteni a Népszavát mondjuk.

De hát a valóság az, hogy nem a Népszavát félti Puch László, hanem a kis baranyai üzleteit félti, a szállodáját félti, és gyávább, mint az egyszeri melós, aki legalább köpni merészel a kormányra.

Ezek az emberek tették tönkre a magyar politikát, az érdekemberek, az oligarchák, ezek az emberek felelősek – nyilván a kormánypárt mellett – azért, ahogy 2018 Magyarországa kinéz. Takarodnia kéne Puch Lászlónak és a hozzá hasonlóknak, sírnia kéne, és könyörögnie a megbocsájtásért.

De nem ő fog sírni, ahogy nem is Simicska sírt, hanem majd sírnak a Szabad Föld dolgozói, miután propagandára kényszerítették őket, saját szakmájuk szabályainak semmibevételére, vagy kirúgják őket, ahogy sírtak a Hír Tv és a Magyar Nemzet dolgozói.

Ha egyszer lesz majd rendszerváltás, nem a fideszes középkádereket, hanem a Puchokat és a Simicskákat kell majd börtönbe dugni, hogy megszenvedjenek azokért a bűnökért, amelyeket ez ellen az ország ellen elkövettek.