Apró, de alapvető változást hozott a Kósa Lajos és a szakszervezetek szerda délelőtti egyeztetése. A túlórakeret megemelését kollektív szerződéshez kötnék, az eredeti tervek szerint ezt egyoldalúan megtehette volna a munkáltató.

Nem sok, de annál jelentősebb változást hozott Kósa Lajos és a munkavállalói szakszervezeti szövetségek képviselőinek a Munka törvénykönyvének tervezett módosításáról tartott szerda délelőtti egyeztetése.

Emlékeztetőül: ahogy arról korábban a Zoom.hu is beszámolt, a készülő változtatások elfogadása – amelyet Kósa Lajos és Szathmáry Kristóf nyújtottak be egyéni képviselői indítványként, s mint ilyen, nem egyeztettek róla a szakmai szervezetekkel – az eredeti formájában lényegesen rosszabb helyzetbe hozhatta volna a munkavállalókat:

• a cégek egyoldalúan 250-ről 400 órára emelhetnék az éves túlórakeretet. (Ezt eddig kollektív szerződés keretében 300 órára srófolhatták fel a felek.)
• A munkaidőkeretet a mostani egy évről háromra növelnék – erre csak kollektív szerződésben lenne mód. Ez véleményünk szerint annyit tesz, hogy a teljesített túlórákat ráérnének akár csak 2,5-3 év múlva is kifizetni.
• Ráadásul 12 hónapos átlagban heti 48 órára emelhetik a maximális, rendes munkaidőt. Ezért a munkavállalói szervezetek egyszerűen „rabszolgatörvénynek” nevezték a készülő módosításokat.

A lényeg a kollektív szerződés

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke a Zoom.hu-nak elmondta, a szerda délelőtti találkozón az előbbieket érintően alapvető változás történt. Az eredeti törvényjavaslattal szemben az éves túlórakeret növelése kizárólag kollektív szerződéssel történhetne meg, vagyis valóban a munkavállalók beleegyezésére lenne szükség. Hozzátette, a 400 órában nem történt megegyezés, a plafont a szakszervezetek sokallták. A fölső határ mértékével kapcsolatban nem született egyezség. Így reményeik szerint a 400-nál kevesebb kerül majd bele a végleges javaslatba.

Kordás László jelezte lapunknak, hogy számukra a munkaidőkeret 1-ről 3 évre növelése sem elfogadható. Ez ugyanis követhetetlen túlóra- és műszakbeosztásokhoz vezetne. Ez a módosítás az Európai Unió irányelvével is ellentétes – jelezte –, amely a kollektív szerződések felső határát egy évben maximalizálja. Ha tehát a mostani módosítást elfogadná a parlament, azzal egy kötelezettségszegési eljárást kockáztatna Magyarország.

Kósa Lajos is megszólalt az egyeztetéseket követően. Az MTI jelentése szerint kitartott azon korábbi véleménye mellett, hogy nincs semmi támadás a dolgozókkal szemben, többek között – Kordás által is említett – kollektív szerződés szükséglete miatt. Ő – a szakszervezeti vezetővel ellentétben – kifejtetten 400 órás fölső határról beszélt, ami arra utal, hogy ebben a kérdésben messze nem állapodtak meg a felek. Kósa egyébként azt is kiemelte, hogy ezen a téren az európai uniós felső korlát 416 óra. Majd hozzátette: miután a növelés csak a dolgozók hozzájárulásával lehetséges – erről beszélt a kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is –, kipukkadt az a vélemény, amely szerint kizsákmányolásról, rabszolgasorsról lenne szó.

Az egyeztetések a mai nappal még nem értek véget, Kordás elmondta, hétfőn újra tárgyalóasztalhoz ülnek.

Szinte minden munkavállalói szervezet tiltakozik

Időközben – számos érdekvédelmi szervezet mellett – az Audi Hungaria Független Szakszervezet (AHFSZ) is jelezte, hogy tiltakozik, s nem tartja elfogadhatónak a terveket, a többi közt a túlórakeret növeléséről szóló elképzeléseket. Nein, danke 2.0! címmel kedden adták ki közleményüket. Megjegyzik, hogy a tervek tavaly év elején már egyszer előkerültek, ám akkor a kormánypárton belüli ellenállás miatt lesöpörték a napirendről.

“Lassan mondjuk, hogy végre mindenki megértse: nálunk nem lesz 36 hónapos munkaidőkeret! Nem hagyjuk, hogy tovább zsigereljék munkatársainkat, nem hagyjuk, hogy még ennél is nagyobb rugalmasságra kényszerítsenek bennünket.

Nem hagyjuk, hogy kollégáinkat még jobban elszakítsák a családjaiktól, nem akarunk a mostaninál nagyobb kiszolgáltatottságot,

a tervezett módosítás nem harmonizál az Európai Unió értékrendjével és az Európai Parlament és Tanács irányelveivel sem. A Kollektív Szerződésünkben elért eredményeinket megvédjük minden erőnkkel és nem vagyunk hajlandóak ebben a témában még tárgyalni sem!” – fejtette ki véleményét a munkaidőt érintő változtatásokról az AHFSZ közleményében.

Úgy tudjuk, az egyeztetések után azokon a tervükön nem változtattak a munkavállalói szakszervezeti szövetségek, hogy december 8-án megmozdulást tartanak a fővárosban. Információink szerint csupán a helyszín kérdéses, azaz a Hősök terén vagy a Kossuth téren tartsák tiltakozó összejövetelüket. A demonstrációhoz azóta csatlakozott a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is.