Az Európai Unió Bírósága (EUB) szeptemberben hozott döntést egy 2013-as magyar devizahiteles per kapcsán, miután az ügyet elbíráló Fővárosi Ítélőtábla azzal a kérdéssel fordult az uniós bírósághoz, hogy a nemzeti bíróság értékelheti-e tisztességtelennek az árfolyamkockázatot a kölcsönt felvevőre terhelő feltételét annak ellenére, hogy a feltétel a magyar jogszabályok szerint érvényes.

Azért volt fontos a kérdés, mert ugyan Magyarország 2014-ben olyan törvényeket fogadott el, amelyek a deviza alapú kölcsönszerződésekben megszüntettek bizonyos tisztességtelen feltételeket, az új törvények azonban továbbra is a kölcsönt felvevőre terhelték az árfolyamkockázatot.

Az EUB szeptemberi döntése értelmében a magyar bíróságok megvizsgálhatják a devizahitelek árfolyamkockázatának ügyfélre való terhelését, és tisztességtelennek nyilváníthatják az ezzel kapcsolatos szerződési feltételeket, ha azok a  hitelfelvevő számára nem voltak világosan megfogalmazva.

Ez a döntés ugyan csak iránymutatásként szolgál, nem köti a magyar bíróságot, segítségül viszont szolgálhat a jövőbeni devizahiteles perekben. Vagy talán mégsem?

A 24.hu értesülése szerint komoly zavart okozott a főbírák körében az EUB döntése, mivel annak ellenére, hogy a Kúria azt kommunikálta a nyilvánosság felé, hogy az ítélet sok tekintetben megerősíti a bíróság eddigi gyakorlatát, ezért nincs szükség újabb, általános jellegű elvi iránymutatás kibocsátására, a Kúria tanácselnöke belső körlevélben írta meg, szerinte érdemes lenne újra az EUB-hoz fordulni.

Kérdéses például, hogy azokban az esetekben, amelyekben megállapítják, hogy érvénytelen a hitelszerződés, mekkora mértékben kell megosztozni a banknak és az adósnak az addig teljes mértékben az adósok által viselt árfolyam-különbözeten. Emellett azt is írta, hogy ha az EUB által vizsgált ügyben a tájékoztatás nem volt megfelelő, akkor „aligha lehet olyan tájékoztatás, amely tisztességesnek tekinthető.”

A 24.hu megkereste a Kúriát a levéllel kapcsoaltban, a kérdéseikre azonban közölték, hogy a portál birtokába került levél „előkészítő belső bírósági munkaanyag a konzultatív testület ülésére”, és nem a bíróság véleményét tükrözi, hanem a testületi megbeszélésre szánt gondolatokat vet fel.

A portál viszont úgy tudja, a levelet számos bíró megkapta, olyanok is, akik nem tagjai a kúria konzultatív testületének. A Kúria azt is közölte, hogy „a munkaanyag és a Konzultatív Testület véleménye között nincs ellentmondás.”

A Kúria azonban mindeddig azt kommunikálta kifelé, hogy minden rendben van, nincs szükség semmilyen további lépésre, a Kúria tanácselnöke viszont arról írt levelében, hogy az EUB  kulcsfontosságú kérdésre nem adott választ.

Ráadásul a HVG birtokába is került egy levél nemrég, amelyben Czukorné Farsang Judit, a Fővárosi Ítélőtábla (korábban innen indult az egész ügy) tanácselnöke azt írta az alsóbb fokú bíróságoknak:

“a költséges perindítások elkerülése érdekében mihamarabb le kellene lohasztani a devizahiteles fogyasztók reményeit, amelyeket az Európai Unió Bíróságának ítélete után táplálnak.”

A bíró szerint ugyanis az EUB döntése arra nem adott támpontot, hogy milyen kritétiumoknak kellene megfelelnie a tisztességes tájékoztatásnak, így ezt minden egyedi ügyben az eljáró bírónak kell megítélnie.

Korábban Makai Lajos, a Pécsi Ítélőtábla, a Magyar Bírói Egyesület elnöke, azt mondta:

„azok a devizahiteles-törvények, amelyek alapján el kell bírálni a szóban forgó hitelszerződéseket, nem „adóspártiak” feltétlenül, így jogértelmezésük sem lehet az.”

Ez azért érdekes, mert az EUB ítélete szerint a  2014-es magyar elszámolási törvények nem jelentenek akadályt, a magyar bíróságok tehát akár semmissé is nyilváníthatnak hitelszerződéseket.

A Kúrián belül tehát több ellenvélemény is felmerült az EUB döntésével kapcsolatban, mely szerint azokban az esetekben, amelyekben a feltételt a szerződésben nem világosan és érthetően fogalmazták meg, a nemzeti bíróság megvizsgálhatja, hogy az olyan tisztességtelen feltételnek minősül-e, amely nem kötelezi a hitelt felvevőt. Kifelé mégis azt kommunikálja, minden rendben.

A probléma csak az, hogy tömegesen indulhatnak újra a felfüggesztett devizahiteles perek, miközben a bírók nem igazán veszik figyelembe az EUB hitelkárosultaknak kedvező döntését, a bankok jogászai pedig előszeretettel érvelnek a Kúria közleményére, amely szerint nem okozott új helyzetet az EUB döntése.

A Kúrián belüli ellenérzések híre sajnos épp az ügyben leginkább érintett devizahitel károsultakhoz nem jut el, illetve az sem utolsó szempont, hogy a Kúria feltegye a felmerülő kérdéseket az EUB-nak, melyek megválaszolásával talán marad egy utolsó reménysugara a hitelkárosultaknak.