Amikor a kormány 2015-ben az önkormányzatokra bízta, adnak-e segélyt a szegényeiknek, azt ígérték, igazságosabb lesz a rendszer, hiszen a helyi közösség könnyebben eldönti, ki rászoruló, és ki nem. Ehhez képest úgy tűnik, az új rendszer életbe lépésével sokkal kevesebb jut a lakhatási és egészségügyi gondokkal küzdőknek, elsősorban a kistelepüléseken. Közben elterjedtek az „egyéb” támogatási formák, ami bármit jelenthet. Ezek nem rendszeres, hanem eseti segélyek, így a szociális biztonságot is kevésbé segítik. A segélyezési rendszer átalakításáról szóló tanulmány a Társadalmi Riportban jelent meg, ezt foglaljuk össze. Az Abcug cikke.
Lassan négy éve, hogy a kormány megszüntette a lakásfenntartási támogatást, az adósságkezelési szolgáltatást, a méltányossági közgyógyellátást és a méltányossági ápolási díjat. Azóta az önkormányzatokon múlik, fordítanak-e pénzt ezekre a célokra az újonnan bevezetett települési támogatás keretében. A törvény egyedül azt tette kötelezővé a települések számára, hogy ha egy lakosuk a létfenntartását veszélyeztető krízisbe kerül, nyújtsanak neki rendkívüli segélyt.
A kormány részéről akkoriban azzal érveltek, a helyi közösségek tudják leginkább eldönteni, ki a valóban rászoruló. Mások viszont attól tartottak, valójában a polgármester kénye-kedvén múlik majd, ki jut támogatáshoz, a szegény települések pedig eleve kényszerpályára kerülnek. Utóbbit a kormány egy 30 milliárdos pályázattal próbálta megoldani, de hamar kiderült, hogy az önkormányzatok egy része inkább spórolni akar. Vagy azért, mert nem volt elegendő forrásuk, vagy azért, hogy “véget érjen a megélhetési segélyezés” korszaka, ahogy például Miskolc fideszes polgármestere fogalmazott.
Eddig csak véletlenszerűen lehetett megnézni, hogyan alakította át egy-egy település a saját segélyezési rendszerét, Kopasz Marianna és Gábos András kutatók azonban az összes magyar önkormányzat adatai alapján foglalták össze a változásokat. Az erről szóló teljes tanulmány a TÁRKI most megjelent Társadalmi Riportjában olvasható.
Kevesebb jut lakhatásra és gyógyszerre is A számok rögtön cáfolják, hogy az elosztás simán csak hatékonyabbá vált anélkül, hogy forrást vontak volna ki belőle.
Bár 2016-ban nagyjából ugyanannyian részesültek a korábbi támogatásokból, mint 2014-ben, a ráfordítások jelentősen apadtak, így az egy főre jutó 28 ezer forintos támogatás is 19 ezerre csökkent.
Az átalakítás ezen belül leginkább a lakhatási célú támogatásokat érintette.
2014-ről 2016-ra 44 százalékkal csökkent a lakhatási támogatásban részesülők száma, és 55 százalékkal az összes ráfordítás. Ráadásul 2014-ben még a települések 98 százalékában volt ilyen segély, ami 2016-ra 74 százalékra csökkent.
A települések negyedére igaz, hogy 2014-ben még adtak lakhatási támogatást, két évvel később viszont már senki sem kapott. Ez különösen így van a kistelepülések körében, az aprófalvak közül minden harmadik a lemorzsolódók közé tartozik.
Az adatok alapján ez nem is csak a szegény településeket érinti: a nagyobb adóerejű, jobb módú, de kisméretű települések közül is sokan kiszálltak a lakhatási segélyezésből. Mindez elvileg azért is lehetne, mert a korábbi segélyezettek hirtelen sokkal jobb élethelyzetbe kerültek, de ennek a szerzők szerint elég kicsi a valószínűsége, és ezt támasztják alá az évről évre megjelenő, lakhatási szegénységről szóló jelentések is. (A legutóbbit itt találja).
2340 településen ugyan megmaradt a lakhatási támogatás, de sokkal kisebb mértékben, mint korábban.
55 százalékukban drasztikusan csökkent az összeg, 36 százalékukban pedig a segélyezettek száma is. (Egy 2015-ös tanulmányból az is kiderült, hogy az önkormányzatok egyszerűen szigorították a feltételeket. Például a vécé kipucolásához kötötték, hogy valaki lakástámogatást kapjon).
A lakhatási támogatással ellentétben nagyjából annyian kaptak gyógyszertámogtást 2016-ban, mint 2014-ben, csak éppen
felére csökkent az elköltött pénz, így az egy főre jutó támogatás is.
Az átalakítás előtt a települések 53 százalékában volt ilyen segély, ez 2016-ra 41 százalékra csökkent. Két év alatt a települések 22 százalékában teljesen megszűnt ez a támogatási forma, elsősorban a 20 ezer főnél kisebbekben.
Az ápolási segéllyel hasonló a helyzet, mint a lakástámogatással: kevesebben kapnak kevesebbet.
Két év alatt megfeleződött az ilyen segélyben részesülők száma, és a 2014-es szint négytizedére estek vissza a támogatások. Az egy főre jutó ellátás 23 százalékkal csökkent.
2016-ban már csak a települések 10 százalékában volt ilyen segély (szemben a korábbi 29 százalékkal). Itt is leginkább a kistelepülésekre igaz, hogy korábban elérhető volt, mostanra viszont teljesen eltűnt az ellátás.
Ahogy írtuk,
az új szabályozás egyedül a krízistámogatást tette kötelezővé az önkormányzatok számára,
ezt rendkívüli települési támogatásnak nevezik. Ennek ellenére itt is látszik a csökkenés. Kérdés, hogy ez azért van, mert ennyivel kevesebben kerülnek válságba, vagy mert a települések kibújnak a kötelezettségeik alól. Mindenesetre az adatok alapján
- 16 százalékkal kevesebben kapnak ilyet,
- a települések 94 százaléka helyett 87 százalék nyújtja,
- a települések 11 százaléka korábban nyújtotta, ma már nem (főleg az aprófalvak).
Közben viszont majdnem kétszer annyian kapnak “egyéb támogatásokat”, például gyerekek utáni önkormányzati segélyeket, amelyeket nem érintettek az átalakítások. A növekedés elsősorban a kistelepüléseket érinti, de hogy pontosan mi a magyarázata, arra a kutatók nem tudnak egyértelmű választ adni. (Részben adminisztratív oka lehet: az önkormányzatok egy része talán olyan támogatásokat is “egyéb”-be sorolt, amelyek amúgy beleférnének valamelyik alap kategóriába.)
Az “egyéb támogatások” térnyerése viszont azért nem jó hír, mert ezek főleg eseti támogatások, nem olyan rendszeresek és kiszámíthatóak mint a visszavágott segélyek voltak.
Így a rendszer átalakítása jó eséllyel a szociális biztonság csökkenéséhez vezetett
– írják.
Forrás: Abcug
Keresés...
Eseménynaptár
Társ-szerkesztőségünk:
Sztrájk 2.0
Megjelent Berki Erzsébet tudományos igényű összefoglaló műve a munkaharc eszközeinek magyarországi alkalmazásáról.A Sztrájk 2.0 elérhető e‐book formában.
 |
 Autonóm ÉSZT-SZEF Vagyonkezelő Kft. |
A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. További információk
Rendben
Weboldalunk bizonyos területein sütiket („cookies”) alkalmazunk. A sütik lehetővé teszik a weboldal számára, hogy felismerje, amennyiben Ön korábban azt már meglátogatta. A sütik segítenek nekünk megérteni, hogy a weboldal melyik része a legnépszerűbb, mert látni engedik, hogy látogatóink mely oldalakra lépnek be és mennyi időt töltenek ott. Ennek tanulmányozásával a weboldalt jobban tudjuk igazítani az Ön igényeihez, és még változatosabb felhasználói élményt tudunk nyújtani Önnek azáltal, hogy a sütik egyebek mellett megjegyzik a beállításokat, így nem kell azokat újra bevinnie, ha egy új oldalra lép, emlékeznek az Ön által korábban bevitt adatokra, ezért azokat nem kell újra begépelnie, elemzik a honlap használatát annak érdekében, hogy az így nyert információk felhasználásával végrehajtott fejlesztések eredményeként az a lehető legnagyobb mértékben az Ön elvárásai szerint működjön, könnyen megtalálja az Ön által keresett információt, és figyelemmel kísérik hirdetéseink hatékonyságát.
jQuery(document).ready(function () { function setCookie(c_name,value,exdays) { var exdate=new Date(); exdate.setDate(exdate.getDate() + exdays); var c_value=escape(value) + ((exdays==null) ? "" : "; expires="+exdate.toUTCString()) + "; path=/"; document.cookie=c_name + "=" + c_value; } function readCookie(name) { var nameEQ = name + "="; var ca = document.cookie.split(';'); for(var i=0;i < ca.length;i++) { var c = ca[i]; while (c.charAt(0)==' ') c = c.substring(1,c.length); if (c.indexOf(nameEQ) == 0) return c.substring(nameEQ.length,c.length); } return null; } var $ca_banner = jQuery('#ca_banner'); var $ca_infoplus = jQuery('.infoplus.info_modal'); var $ca_info = jQuery('#ca_info'); var $ca_info_close = jQuery('.ca_info_close'); var $ca_infoaccept = jQuery('.accept'); var cookieaccept = readCookie('cookieaccept'); if(!(cookieaccept == "yes")){ $ca_banner.delay(1000).slideDown('fast'); $ca_infoplus.click(function(){ $ca_info.fadeIn("fast"); }); $ca_info_close.click(function(){ $ca_info.fadeOut("slow"); }); $ca_infoaccept.click(function(){ setCookie("cookieaccept","yes",365); jQuery.post('https://szakszervezetek.hu/dokumentumok/mibol-elunk/15918-kihuztak-a-talajt-a-szegenyek-alol-a-segelyek-megszuntetesevel', 'set_cookie=1', function(){}); $ca_banner.slideUp('slow'); $ca_info.fadeOut("slow"); }); } });
A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. További információk
© 2018 szakszervezetek.hu
1068 Budapest, Benczúr u. 45.+36 1 3384 059Jogi tanácsadást nem vállalunk!infoszakszervezetek.hu
(function(){ var rsslink = jQuery('head>link[type="application/rss+xml"]'); var menulink = jQuery('.item-169>a'); if(rsslink.length > 0){ let link = rsslink.attr('href'); menulink.attr('href', link); }else{ menulink.remove(); } })();
